„Aki készen áll az életmódváltásra, éveket nyerhet” – új program indul a túlsúlyos gyerekekért

Gyermekkorban, az étkezési szokások kialakulásának idején alapvető fontosságú, hogy az egészséges táplálkozás felé tereljük a kicsiket. Az ilyenkor rögzülő preferenciák ugyanis közvetlen hatást gyakorolnak általános egészségükre, jóllétükre és az elhízás kockázatára. Ahogy idősebbé válnak, sajnos egyre inkább ki vannak téve a magas só-, cukor- és zsírtartalmú, feldolgozott élelmiszereknek és az ülő életmódot követelő digitális technológiának is. Ennek azonban óriási veszélyei lehetnek akár egész életükre nézve is. 

Minden negyedik gyerek érintett

Magyarországon minden negyedik gyermek túlsúlyos, az elhízás folyamata és az azzal járó számos betegség pedig legtöbb esetben már óvodás korban elkezdődik. Ennek komoly veszélye, hogy a túlsúlyos gyermekeknél jelentősen megnő a cukor- és szívbetegségek, illetve a metabolikus szindróma, sőt a rák kockázata is. A túlsúly ráadásul legtöbb esetben később is, sőt egy egész életen át megmarad. "Ennek veszélyeit felmérve olyan „beszélgetős” programot hoztunk létre, ami segíti a családokat a megelőzésben" – mondta el honlapunknak Kántor Irén. A Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke saját praxisában is látja, mennyire nagy szükség lenne bizonyos gyakorlatokat alapjaiban megváltoztatni.

„De jó húsban van ez a gyerek!” – mondogatják sokszor a családtagok, és adott esetben nem is figyelnek fel arra, hogy már inkább veszélyes a helyzet. A mi dolgunk, hogy kiszűrjük, kinek van szüksége segítségre, majd egy összetett életmódprogramba bevonjuk az egész családot – magyarázza a szakember.

Hogy mégis hogyan zajlik egy ilyen beszélgetés, azzal kapcsolatban a gyermekorvos megosztotta: első körben megkérdezik a szülőket, szeretnének-e a problémáról beszélgetni. Ha igen, akkor igyekeznek őket lassan, fokozatosan rávezetni, min kellene változtatniuk, mi lehet a cél, hová szeretnének eljutni az életmódváltással. Ez persze egyéni, hiszen minden családban más okozza a problémát, de azért nyilván vannak alapvető rossz szokások.

Itt van például a cukor: sokan nem is tudják, de a cukrot nem kell feltétlenül bevezetni a kisbaba, vagy beiktatni egy nagyobb gyerek étkezésébe, erre ugyanis a szervezetnek olyan formában és mennyiségben, ahogy most kapják, egyáltalán nincs szüksége. Éppen elegendő a gyümölcs- és tejcukor, amit jobb esetben megkapnak, és aki ahhoz szokott hozzá már gyerekként is, annak ez is elegendő lesz. Ehhez kapcsolódik a vízivás fontossága is: egy gyereknek bőven elegendő a víz, semmivel nem szükséges azt ízesíteni, a cukros üdítőkre pedig végképp nincs szükség.

Mi vagyunk a felnőttek, mi tudjuk, hogy mi jó a gyereknek, tehát igyekezzünk ezt érvényesíteni is! Ha a gyerek alkohol kér, azt sem adunk neki, ugyanígy ki lehet zárni az üdítőket is.

Riasztani fog az EESZT, ha egy gyerek túlsúlyt cipel

„A programban az ország valamennyi megyéjéből házi gyermekorvosok vesznek részt és olyan újfajta szemléletet kapnak, ami empatikus és előítéletek nélkül segíti az együttműködést a családokkal” – fogalmaz a szakember. Az életmódváltásban nagy segítség a „Túl súlyos füzet” is, amelyet a Semmelweis Egyetem Gyermekgyógyászati Klinikájának szakemberei állítottak össze az érintett családok számára a gyerekek nyelvén. Egyelőre csak terv, de már foglalkoznak annak megvalósításán is, hogy az EESZT-t a mesterséges intelligencia segítségével képessé tegyék arra, hogy a gyerek – a kötelező státuszvizsgálatokon mért – nagyobb testsúlytöbblete esetén figyelmeztetést küldjön a szülőnek és a gyerekorvosnak.

A Házi Gyermekorvosok Egyesülete és a Semmelweis Egyetem Gyermekgyógyászati Klinika Életmód Ambulancia közös „Nem elhízni könnyebb, mint lefogyni” programja 2024-ben elnyerte a Richter Anna Díjat, a fejlesztéseket a nyereményükből valósítják meg. „Magyarország vezető helyet foglal el a túlsúly, a korai kardiovaszkuláris és cerebrovaszkuláris megbetegedések előfordulásában. Ezeknek a száma, gyakorisága és költségvonzata drámai módon emelkedik, miközben legtöbbször megelőzhető lenne” – vázolta fel a helyzetet Dr. Barna István zsűritag a díjátadón. A Semmelweis Egyetem belgyógyásza emellett kiemelte: az életmódváltás kezdetét minél korábbi időpontra kell ütemezni ahhoz, hogy hatásos legyen. Ez azért sem könnyű feladat, mert a szülők nem mindig ismerik fel, mikor kóros a gyermek testsúlya.

Jól időzített kommunikációval lehet célt érni

A program célja, hogy az alapellátó orvosokat megtanítsák: hogyan kell kiszűrni és kezelni a túlsúlyos gyermekeket. Első körben minden megyében egy, Budapesten két, összesen húsz házi gyermekorvost tanítanak meg a kidolgozott vizit levezetésére, hogy az elsajátított tudás segítségével a körzetükbe tartozó 10-10 túlsúlyos gyermeknél életmódváltást érjenek el. A feladat összetett: érzékenyebb kommunikációval jobb mederbe terelni az étkezést, a mozgást és az alvási szokásokat. A tervek szerint ezzel a tudással felvértezve ez a húsz orvos a saját környezetében több kollégával is megosztja majd a tapasztalatait, hogy a módszert egyre szélesebb körben tudják alkalmazni.

Azért a gyerekorvosokat céloztuk meg a feladattal, mert ők vannak legközelebb a családokhoz, így ők tartják legintenzívebben is a kapcsolatot velük. Az újfajta elfogadó, jól időzített kommunikáció azért elengedhetetlen, mert a gyerekeket és a családokat csak így lehet meggyőzni arról: mennyire sokat tehetnek az egészségükért. Aki pedig készen áll az életmódváltásra, éveket nyerhet.

Az újdonsült anyukák gyakran hallhatják, hogy ha a baba rendesen eszik és alszik, akkor biztosan nincs semmi baja. Később, másfél-hároméves korban azonban a legtöbb gyerek életében elindul egy válogatós korszak, amelynek kezelése a kisgyerekes szülők egyik legnagyobb kihívása. Szakembert kérdeztünk a jelenség okairól, következményeiről és megoldási lehetőségeiről.