Tudományos érdekességek

Valószínűleg fáról leesve halt meg Lucy, az egyik legismertebb előember. A fosszílián végzett vizsgálatok ugyanis olyan töréseket találtak, amelyek a tudósoknak nagyon ismerősek a nagy magasságból leesett emberek eseteiből.

Először történt meg, hogy kizárólag emberi gondolatokkal irányítottak nanorobotokat egy élőlény szervezetében. A technológia segítségével gyógyszereket bocsátottak ki csótányokban egy férfi agyi aktivitásának eredményeként. Ez a technika az olyan agyi betegségek kezelésére lehet alkalmas, mint a skizofrénia és az ADHD.

Számos megháborodott történelmi alakról keringenek legendák, beleértve az elmebaj jeleit mutató II. Lajos bajor királyig. Utóbbiról azonban most kiderült, hogy valójában nem is volt őrült, ellenségei ármányaként alakulhatott ki róla ez a maradandó kép.

Amerikai kutatók olyan tesztcsíkot fejlesztettek ki, mellyel azonosíthatóvá válnak a hamis vagy romlott gyógyszerek.

A kisgyerekek felfedezik maguknak a világot. Mindeközben váratlan dolgokra bukkannak, és ezek hosszan és intenzíven foglalkoztatják őket. A kutatók meg vannak arról győződve: az ilyen pillanatokban a kicsik ugyanúgy viselkednek, mint az elismert és tapasztalt természettudósok.

A Southamptoni Egyetem professzora arra szólítja fel az orvosokat az egész világon, hogy adjanak makacs szédülésben szenvedő betegeiknek egy egyszerű tornagyakorlatokat tartalmazó füzetet.

Akár kórusban éneklünk, klasszikus zenét hallgatunk a kocsiban vagy éppen egy buliban táncolunk, jól érzékeljük a hatását, s megtapasztaljuk, hogy a zenének milyen ereje van.

Az emberiség nagyjából 68 százalékának az intelligenciahányadosa 85 és 115 között mozog - vannak hírességek, akiknek ennél sokkal, de sokkal magasabb az IQ-juk.

Szükségünk van ételre a túléléshez? Egy angol kutatócsoport a közelmúltban megvizsgálta a kérdést, és megállapították, hogy a válasz sokkal bonyolultabb, mint gondolnánk.

Hamarosan elavult módszernek számíthat az arc sérült részeinek szintetikus vagy transzplantált szövettel történő kicserélése, ugyanis a tudósok igyekeznek elérni, hogy a test képes legyen újranöveszteni az arc szöveteit.

Már közterületi kamerarendszer is segíti a fővárosban az Országos Mentőszolgálat mentésirányítóit.

A monogám életvitel a modern kor velejárója, őseinket azonban jóval szabadosabb életmódra kényszerítették a nehéz életkörülmények. Az afférok belénk vannak kódolva, egyfajta vésztartalék gyanánt, hogyha a kapcsolatunk nem működne.

A fogyókúra során már néhány kilós súlyvesztés is szemmel látható és kézzel tapintható változást idéz elő a testünkben. De vajon hova tűnnek ezek a plusz kilók a szervezetünkből?

Egy ideje a világ legnagyobb gyógyszergyárait és technológiai vállalatait is erősen foglalkoztatja, hogy hálózatra kapcsolják az olyan egészséggel kapcsolatos eszközöket, mint a kontaktlencsék, gyógyászati segédeszközök vagy akár agyi implantátumok. Az úgynevezett intescatter kommunikáció technológiája már megvan.

Újra és újra megjelennek a számítások arról, hogy hány szót képes megtanulni, és használni egy átlagos ember. Egy új tanulmány szerint komoly szerepet játszhat a szófelismerés sebességében a kicsivel nagyobb szótudás, s ez a nyelvtanulásban is alapvető változást okozhat.

Négyezer éves sebészkéseket tártak fel régészek Peruban, ami igazolja, hogy az ősi perui orvosok operációkat végezetek élő embereken.

Legalábbis 1880, vagyis a hivatalos mérések kezdete óta nem volt ilyen tikkasztó forróság egy évben sem. A 2016-os júliusnak a tavaly felállított rekordot sikerült megdöntenie.

Az atombomba alkalmazása nagyon rossz, ezt még a legelfajzottabb hatalommániások sem vitatják. Nem csak az azonnali rettenetes pusztítás, hanem a nukleáris sugárzás hosszútávú hatásai miatt is. E fegyverek közmegítélése olyan szélsőségesen rossz, hogy kiderült, a Hirosimára és Nagaszakira ledobott bombák kevésbé voltak szörnyűek, mint amilyennek tartják őket.

Magyarországon minden második embernek van tetoválása - derült ki egy manchesteri konferencián.

Ha nem diagnosztizálják félre a szobafestő gyomorfekélyét végstádiumú ráknak, az az orvosi csoda sem következhetett volna be, amelyben Albert Stevens túlélte azt a sugárdózist, amelybe perceken belül bele kellett volna halnia.

A vastag és kényelmetlen gipszelés helyett új módszert dolgozott ki egy magyar informatikus a törött végtagok rögzítésére.

Teljesen lebénult emberek nyerték vissza részlegesen mozgási képességüket egy agyhullámokkal vezérelt robotváz segítségével. Még az állapotukat is javította ez a módszer.