Büntetés vagy jutalmazás? Ez a hatékonyabb!

Nagyon régóta foglalkoztatja a pszichológusokat, hogy mivel lehet igazán hatni az emberekre, mi szükséges ahhoz, hogy hatékonyan megváltoztathassuk a viselkedést: a jutalom van inkább hatással ránk vagy pedig a büntetés?

Egy nemrég megjelent tanulmány szerzői szerint a büntetésnek, pontosabban a veszteségnek jóval nagyobb hatása van a viselkedésünkre, mint a jutalmazásnak. A Cognition című szaklapban megjelent írás szerzői, a St. Louis-i Washington University kutatói 88 egyetemista bevonásával végeztek kísérleteket, melyből kiderült, hogy a büntetéstől, veszteségtől való félelem akár háromszor olyan hatással lehet az emberekre, mint a jutalom.

A büntetésre szükségünk van, a gyereknek még inkább, ha azt akarjuk, hogy ne gátlástalan, megzabolázhatatlan felnőtt váljék belőle. De hol a határ? Kattintson! Az egyik kísérlet során az egyetemisták kattogó hangokat hallgattak, és meg kellett határozniuk, hogy a jobb vagy a bal fülükben hallottak több kattanást. Egy másik kísérletben egy képernyőn figyeltek felvillanó fényeket, és szintén azt kellett meghatározniuk, hogy jobb vagy bal oldalon láttak több fényt.

A fényvillanások, illetve a kattogó hangok véletlenszerűek voltak a két oldalon, és gyakran nagyon közel voltak egymáshoz, így a feladatok komoly kihívást jelenthettek a diákoknak, akik nem lehettek biztosak abban, hogy valóban helyes választ adtak-e.

Minden választás után megjutalmazták, illetve megbüntették a diákokat, méghozzá úgy, hogy néhány centet biztosító tokent kaptak, illetve ugyanannyit vettek el tőlük. Amikor a diákok jutalmat kaptak, hajlamosak voltak megismételni a korábbi választásukat, míg ha büntetést, akkor elkerülték a korábbi választásukat.

A jutalmat, illetve a büntetést 5, 10, 15, 20 vagy 25 centben határozták meg, és minél nagyobb volt az összeg, a jutalomra adott reakció (vagyis a korábbi választás megismétlése) annál erőteljesebb lett. Hasonló hatást azonban nem találtak a veszteséget elkerülő diákoknál: a döntésüket nem befolyásolta, hogy mekkora összeget vontak le tőlük. Ezek a tendenciák mindkét csoportban azonosak voltak, vagyis a hangokat, illetve a fényeket megfigyelők ugyanúgy reagáltak.

A korábbi, büntetéssel és jutalmazással foglalkozó kutatásokban jóval bonyolultabb viselkedésmintákat tanulmányoztak, és ezekben meglehetősen nehéz volt elkülöníteni, hogy pontosan milyen hatása volt a jutalomnak, illetve a büntetésnek. A jelenlegi kutatás sokkal pontosabban mérhette a jutalom és büntetés hatásait.

A büntetés hatásosabb

„Azt hihetnénk, hogy 25 cent megnyerésének ugyanolyan erős hatása van, mint amikor 25 centet elveszítünk, de ez egyáltalán nem igaz” – mondta Jan Kubanek neurobiológus, a kutatás vezető szerzője. A szakember szerint a jelenség oka az evolúcióban keresendő: „Az emberek számára a veszélyek elkerülése sokkal nagyobb biztonságot jelent, mint az, ha jutalmat kapnak valamiért. Ez utóbbinak nincsenek akkora hatásai az életünkre.

Vagyis, ha tudjuk, hogy hibáztunk és erre valaki vagy valami figyelmeztet is minket, akkor a következő hasonló helyzetben nagyobb eséllyel cselekszünk úgy, hogy a hibát elkerüljük.”

A szakemberek szerint a negatív visszajelzéseknek, kritikáknak egyáltalán nem kell erőteljesnek vagy szigorúnak lennie, mert a kutatásból az derült ki, hogy a negatív visszajelzések mértéke egyáltalán nincs befolyásoló hatással a viselkedésünkre: mindenképpen úgy fogunk cselekedni, hogy a hibákat elkerüljük.

A kutatási eredményeknek nagy hatása lehet például a tanulásra és a tanításra, ha ugyanis a tanárok megtanulják hatékonyan használni a negatív visszajelzéseket, azzal jobb eredményeket érhetnek el a diákok viselkedésének befolyásolásában. Például a tesztekben nem a jó válaszokért kell pontokat adni, hanem a rosszakért pontokat levonni. Ez arra motiválhatja a diákokat, hogy a következő alkalommal ne kövessék el ugyanazokat a hibákat.

A kutatók következő lépésként azt kívánják tanulmányozni, hogy pontosan milyen neurológiai folyamatok zajlanak le az agyban a jutalmazás, illetve a büntetés hatására.

Forrás: Science Direct

)
Tiszta levegő (X)

Frontérzékeny? Vírus stresszes?

Gyors segítség a szakértőtől!
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával!
Headache illustration
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +28, +35 °C
Minimum: +14, +20 °C

Meleg, kánikulai nap vár ránk, amit elszórtan, nagyobb eséllyel a Dunántúlon enyhít zápor, zivatar. Élénk délies szél mellett 30 fok feletti melegre készülhetünk, az Alföldön 35 fok is lehet. Szombaton nem érkezik front. A hőség és a fülledtség is terhelést jelent a szervezetre. Többen fejfájást, migrént tapasztalhatnak, romolhat a keringési rendszer betegségeivel küzdők állapota. A hőérzet több fokkal a mért értékek felett alakulhat. A tűző napon fennáll a napszúrás és a hőguta veszélye. Egyre gyakoribbak lehetnek az alvászavarok. A légszennyezettség közepes, kissé növekszik. A légnyomás alig változik.

Egészséget befolyásoló hatások:

Megterhelő hőség (Napi középhőmérséklet 25 fok felett várható)