Az atombomba hosszú távú hatásai

Az atombomba alkalmazása nagyon rossz, ezt még a legelfajzottabb hatalommániások sem vitatják. Nem csak az azonnali rettenetes pusztítás, hanem a nukleáris sugárzás hosszútávú hatásai miatt is. E fegyverek közmegítélése olyan szélsőségesen rossz, hogy kiderült, a Hirosimára és Nagaszakira ledobott bombák kevésbé voltak szörnyűek, mint amilyennek tartják őket.

A Hirosimára és Nagaszakira 1945 augusztusában ledobott atombombák a történelem legvéresebb tömegpusztító fegyverei, amelyeket valódi háborús körülmények között bevetettek. Hatásuk olyan borzalmas volt, hogy a nukleáris fegyverek használatától ez a tapasztalat azóta is távol tartja az emberiséget. Egy friss tanulmány szerint azonban a bombák hosszútávú hatásai mérsékeltebbek, mint eddig feltételezték.

A bombák Hirosimában 90-146 ezer, Nagaszakiban 39-80 ezer embert pusztítottak el a robbanás utáni első napokban a detonáció, az akut sugárbetegség és a robbanást követő tűzvész miatt. Japánban 1947-től kezdve tudományos alapossággal rögzítik azokat az adatokat, amelyekből következtetéseket lehet levonni az atomtámadások hosszútávú hatásairól.

Az japán és az amerikai kormány által támogatott csoport, a sugárzás hatásait kutató alapítvány (Radiation Effects Research Foundation – RERF) folyamatosan összegyűjti az információkat nagyjából 100 ezer túlélőtől, 77 ezer leszármazottól és kontrollként 20 ezer olyan embertől, akik nem voltak kitéve a sugárzásnak.

Mivel minden túlélőről tudják, hogy hol tartózkodott a detonáció pillanatában, így azt is precízen képesek meghatározni, hogy az egyes embereket mekkora sugárterhelés érte pontosan. A RERF eredményei segítettek meghatározni a biztonsági előírásokat, amelyeket be kell tartaniuk a nukleáris iparban dolgozó szakemberek számára, illetve a lakosság számára is kidolgoztak egy standardot, amelyen belül nem jelent veszélyt aradióaktivitás.

Bertrand Jordan molekuláris genetikus a Genetics című szakfolyóiratban tette közzé azokat a megállapításokat, amelyek a RERF által gyűjtött adatok elemzéséből származnak. Több mint száz tudományos értékezés elemzéséből készült a mostani a mostani összegzés.

A nukleáris sugárzás rákos megbetegedéseket is előidéz

Jordan úgy találta, hogy a túlélők és gyermekeik adatainak vizsgálata szerint nagyon nagy eltérés mutatkozik az atombomba hatásairól kialakult közvélekedés és a valóság között.

Emberi felelőtlenség és tervezési hiba vezetett harminc éve a világ eddigi legsúlyosabb atomerőmű-szerencsétlenségéhez. Csernobil szennyezett területén jelenleg ötmillió ember él kitéve a sugárzás okozta megbetegedések veszélyeinek. Részletek!

Általában azt tartják, hogy a túlélők Hirosimában és Nagaszakiban magas a rákosok aránya, s ez az életkilátásokat a megfigyelt csoportban nagyon megrövidíti. Illetve feltételezik, hogy a gyermekek között magas a mutációval és rendellenességekkel születettek aránya. Az adatok gondos vizsgálata után a szerző megállapította, hogy ezek helytelen feltételezések.

A rákos megbetegedések aránya valóban nagyobb a robbanást túlélők között, összehasonlítva azokkal, akik nem voltak a két városban a támadások idején. A rák kockázata fokozott attól függően, hogy kit hol ért a robbanás, illetve a fiatalabb korúak és a nők körében magasabb volt a rák és a rövidebb élettartam kockázata.

Azonban a legtöbb túlélőnél nem fejlődött ki a rák. A legtöbb ember ugyanis csak egy szerény sugárzásnak volt kitéve. A daganatos betegségek aránya 1958 és 1998 között 10 százalékkal nőtt, ami azt jelenti, hogy 848 új rákos esetet regisztráltak 44 ezer 635 túlélő között. Még azok között is, akik a legmagasabb dózisú sugárzást kapták – bár a rák kockázata nagyobb volt – az átlagos élettartam mindössze 1,3 évvel csökkent.

Jordan megállapította azt is, hogy a jövőben, a genetikai eszközök egyre finomabbá válnak, és képesek lesznek kimutatni az apró különbségek is a genomokban, de az világos, hogy ha vannak negatív egészségi következményei a túlélők gyermekeinél a bombák hatásának, az nagyon kicsi.

A kutató megállapította, hogy a nukleáris kockázatok megítélése azért ilyen borús, mert az emberek mindig jobban félnek az új veszélyektől, mint ismerősektől. Például, az emberek hajlamosak figyelmen kívül hagyni a szénnek kapcsolatos veszélyeket, vagy a légszennyezésnek kitett emberekre leselkedő veszélyeket. Forrás: medicalnewstoday.com

)
Tiszta levegő (X)

Frontérzékeny? Vírus stresszes?

Gyors segítség a szakértőtől!
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával!
Headache illustration
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +28, +35 °C
Minimum: +14, +20 °C

Meleg, kánikulai nap vár ránk, amit elszórtan, nagyobb eséllyel a Dunántúlon enyhít zápor, zivatar. Élénk délies szél mellett 30 fok feletti melegre készülhetünk, az Alföldön 35 fok is lehet. Szombaton nem érkezik front. A hőség és a fülledtség is terhelést jelent a szervezetre. Többen fejfájást, migrént tapasztalhatnak, romolhat a keringési rendszer betegségeivel küzdők állapota. A hőérzet több fokkal a mért értékek felett alakulhat. A tűző napon fennáll a napszúrás és a hőguta veszélye. Egyre gyakoribbak lehetnek az alvászavarok. A légszennyezettség közepes, kissé növekszik. A légnyomás alig változik.

Egészséget befolyásoló hatások:

Megterhelő hőség (Napi középhőmérséklet 25 fok felett várható)