Tudományos érdekességek

Amíg meg nem jelentek a korszerű terhességi tesztek a 1960-as években, a dél-afrikai karmosbéka segített a leggyorsabban meghatározni és bizonyítani a fogantatás tényét.

Itt az ideje, hogy véget vessünk néhány mítosznak, tévhitnek és félreértésnek, amelyek annyiszor szálltak szájról szájra az évek során, hogy már-már "megcáfolhatatlan tényé" lényegültek át a közgondolkodásban.

Télen kiszáradnak és kirepedeznek, az év összes hónapjában hiperérzékenyek és sérülékenyek, és az állatvilág összes faja közül csak mi vagyunk azok, akiknek kifordultak az ajkai és étkezés közben gond nélkül rájuk is haraphatunk, ha figyelmetlenek vagyunk. Adott tehát a kérdés: miért vannak ajkaink egyáltalán?

Nem csak az lehet az oka annak, ha napközben kókadozunk, hogy éjjel nem aludtunk: vannak a reggeli rutinnak olyan, nem túl hasznos elemei, amik csak ráerősítenek egy kevésbé pihentető éjszaka hatásaira, és akkor sem tesznek jót, ha sikerült kialudnunk magunkat.

Manapság szinte mindenkinek van számítógépe és mobiltelefonja, éppen ezért egyre ritkábban és egyre kevesebbet írunk kézzel. Természetesen nagyon környezettudatos dolog, és a gépek használatával nagyon sok papírt megspórolunk - ugyanakkor a kézzel írásnak is megvannak a maga előnyei.

Bár az örök élet receptje ma még nincs a birtokunkban, azt viszont már tudjuk, hogy döntéseink, életmódunk, na meg persze genetikánk nagyban befolyásolja életünk hosszát.

Először metszettek ki sikerrel humán embrióból hibás DNS-darabot, amely egy öröklődő, súlyos szívbetegségért felelős - írta a BBC hírportálja a Nature tudományos folyóiratban szerdán megjelent tanulmány alapján.

Évtizedek óta igaznak hitt állítást cáfolt meg az MTA Természettudományi Kutatóközpont Enzimológiai Intézet Váradi András által vezetett kutatócsoportja. Felfedezésük nyomán új, nagyon egyszerű és alacsony költségű terápiával lehet megelőzni a kötőszöveti meszesedést. A módszerrel kezelhetők lehetnek azok is, akik különben 40-50 éves korukban elveszítenék a látásukat.

Az évek során az emberek rengeteg egészségügyi tévhitet raktároztak el a fejükben, s úgy vélik, megdönthetetlen orvosi tényekről van szó. Az ok, hogy keveseknek jut idejük alaposan utánanézni a dolgoknak, és a többség inkább kész tényként fogadja el, amit már gyermekkorában is hallott.

Az emberek többsége tisztában van testsúlyával, a ruhaméretével és magasságával, de ritkán tudják, milyen testalkatuk van.

Néhány év alatt az orvosok képesek lehetnek laboratóriumi körülmények között élő szövetekből füleket előállítani. A nagy kérdés az, hogy ezek a mesterséges fülek folyamatosan növekedni fognak-e egy életen át.

Japánban egyre többen hódolnak a shinrin-yoku, vagyis az erdőfürdőzés szenvedélyének. A természet atmoszférája több kutatás szerint is jótékonyan hat az egészségünkre.

Genetikai, vagy valamilyen agyat érő hatás is állhat a gyermek ügyetlensége mögött. A diszpraxia miatt a fiatalt sokszor kiközösítik, felnőttkorra azonban rendszerint mindenki behozza a lemaradást.

Hatalmas előrelépést jelentene az orvoslás számára, ha egy egyszerű vérvizsgálattal is kimutathatóak lennének a rákos megbetegedések. Nem véletlen, hogy világszerte aktívan dolgoznak egy ilyen teszt kialakításán a kutatók, és most úgy tűnik, egy japán csoport közel áll a cél eléréséhez.

Segíthet megérteni, mi több, kezelni az öregedést egy új felfedezés, amit houstoni kutatók értek el a progéria nevű betegség vizsgálata során. A biztató eredmények a tudósokat is meglepetésként érték.

Napjainkban, mikor az ember a nanotechnológia révén gyógyításra képes szerkezeteket tud a vérbe juttatni, érdemes kicsit belegondolni, milyen hosszú út vezetett idáig az orvostudomány fejlődésében.

Tudta, ki vette észre először, hogy a kávénak élénkítő hatása van? És azt, hogy honnan ered az americano elnevezés?

Kínai kutatók kifejlesztettek egy karkötőt, amely begyűjti a csukló mozgásakor keletkező biomechanikus energiát, amelyet át lehet alakítani elektromossággá és fel lehet használni elektronikai eszközök akkumulátorának feltöltéséhez.

Fényvédő hatású molekulákat találtak az Antarktiszon élő két virágos növényben. A tudósok szerint a káros napsugárzás elleni fényvédő krémek előállításához és a növényvédelemben is hasznosítani lehetne a felfedezést.

Soha ilyen korán nem köszöntött be a pubertás a lányok életében, mint napjainkban, ami viszont komoly egészségügyi kockázatokkal jár.

Couvade-szindrómának hívják azt a jelenséget, amikor a várandós nőkkel együtt élők (férjek, élettársak, partnerek) a terhesség "tüneteit" kezdik el mutatni.

Az időjárást évszázadokon át népi hiedelmek alapján próbálták megjósolni, a modern meteorológia pedig háborús időkben született.