Az időjárás alapvetően határozza meg a hétköznapjainkat, és nem pusztán azért, mert az előrejelzés alapján tudhatjuk, hogy mikor kell esernyővel készülnünk. Befolyásolja a mezőgazdasági termelést, a közlekedést vagy akár egészségi állapotunkat is egy-egy front, az időjárást azonban sokáig a népi megfigyelések alapján próbálták megjósolni. A modern meteorológia az első világháborúig vezethető vissza - írja az Index .
Háborúban született tudomány
Egy Richardson nevű önkéntes szanitéc az első világháborúban a nyugati fronton szolgált, és itt tűnődött el azon, hogy az anekdotákon és az égre felnézésen túl lehet-e pontosabb módszer az időjárás előrejelzésére. Az időjárásnak ugyanis a fronton óriási szerep jutott, egy offenzíva közben lezúduló felhőszakadás vagy egy gáztámadás közben megváltozó széljárás súlyos következményekkel járhatott.
Richardson egy norvég fizikus adatait használta fel, aki 1910. május 20-án feljegyezte a főbb időjárási adatokat (hőmérséklet, légnyomás, páratartalom, felhők osztályzása, szélsebesség és szélirány, felső légköri jelenségek). Ezekből kiindulva próbált Richardson olyan matematikai modellt alkotni, amely alapján kiszámolható egy bizonyos földrajzi pont várható időjárása. Odáig jutott, hogy hat hét számolással tudott hatórás előrejelzést készíteni egy kiválasztott helyszínre, amely így használhatatlan és idejétmúlt volt, ráadásul pontatlan is.
A negyvenes években viszont az első számítógépek megjelenése már megsokszorozta a számítási kapacitást, így lehetővé vált gyorsabb és pontosabb előrejelzést készíteni. A meteorológia végül komoly tudományággá vált, háborús születésének emlékét pedig számos nyelvben az időjárással kapcsolatos kifejezések őrzik, például a magyarban is használatos " front " szó.
