A következőkben hat olyan tényezőt veszünk sorra, amelyeknek megléte pozitív hatással lehet élethosszunkra. Azt viszont fontos leszögezni, hogy természetesen egyik sem jelent 100 százalékos garanciát a hosszú életre, mégis egy fajta támpontot nyújt abban, hogy megjósolhassuk: tovább fogunk-e élni, mint társaink?
Ha házasok vagyunk
A Duke University Medical Center 2013-as tanulmánya szerint a házasságkötés csökkenti a középkorúak korai halálozását. A kutatás során 4 802 embert követtek nyomon, és azt találták, hogy akik életük közepén házasok voltak, azoknál kisebb volt az idő előtti elhalálozásnak a kockázata. A kutatók szerint ennek oka az lehet, hogy azok a középkorúak, akiknek van kire támaszkodniuk, sokkal jobban átvészelik a különböző kihívásokat és hullámvölgyeket, ez pedig az egészségükre is pozitív hatással van.
Ha fiatalos a kinézetünk
A British Medical Journal 2009-es publikációja mutatott rá arra, hogy a fiatalos megjelenés és a hosszabb élettartam összefügg egymással. A tanulmányban 1826 ikret vizsgáltak meg és arra jutottak, hogy általánosságban az ikerpárok azon tagja halt meg hamarabb, aki idősebbnek látszott. Tehát érdemes arra törekedni, hogy minél tovább fiatalosnak és egészségesnek tűnjünk, hiszen ez a hosszabb élet reményét is magával hozhatja.
Ha nem alma alkatúak vagyunk
A hasi elhízás gyakorlatilag megduplázhatja a korai halálozás kockázatát, még akkor is, ha testtömeg-indexünk egyébként a normális tartományba esik - állítja a New England Journal of Medicine 2008-ban közzétett tanulmánya. A kutatás során 350 ezer embert vizsgáltak meg Európában, és úgy találták, hogy a férfiaknál a 119,89 centiméteres, a nőknél pedig a 100,08 centiméteres derék megkétszerezi az idő előtti halálozás kockázatát azokkal szemben, akiknek vékonyabbak.
Ha nagyszüleink sokáig éltek
Meddig éltek a nagyszülei? Ha relatíve jó egészségnek örvendtek utolsó éveikben is, akkor jó eséllyel ön is sokáig fog élni. Egy 2010-es tanulmány szerint, amely a Science folyóiratban jelent meg, a szervezet öregedésében két tényező játszik főszerepet: a genetika és a környezeti hatások. A tanulmányban arra a megállapításra jutottak, hogy a genetikai markerek abban az esetben is nagy mértékben meghatározzák az egyén élethosszát, ha a környezeti tényezők negatív hatással is vannak rá.
Ha nem alszunk túl keveset, se túl sokat
A British Medical Journal-ban megjelent tanulmányban számoltak be arról a kutatásról, amelyben hat év alatt összesen 1,1 millió, 30 és 102 év közötti felnőtt alvási szokásait vizsgálták meg. Az adatokból azt állapították meg, hogy korábban haltak meg azok, akik minden este 8 óránál többet, vagy 4 óránál kevesebbet aludtak, mint azok, akiknek alváshossza valahol a két érték közé esett. Megdöbbentő lehet, hogy még azok is tovább éltek, akik esténként mindössze 5 órát tudtak aludni, mint azok, akik nyolcat, vagy annál többet. A vizsgálat során a legjobb túlélési esélyi azoknak voltak, akik átlagosan hét órát aludtak minden este.
Ha idősebb korban vállalunk gyereket
Ha 33 éves korunk után vállalunk gyereket, akkor valószínűleg tovább élünk majd, mint azok a barátaink, akik 29 évesen szültek utoljára. Egy 2014-es tanulmányban 551 családot követtek nyomon és arra jutottak, hogy azok a nők, akik később vállaltak gyereket, átlagosan tovább éltek. Meglepő lehet, de azok, akik 40 éves koruk után szültek négyszer nagyobb valószínűséggel élték túl azokat, mint akik egy évtizeddel korábban.
Forrás: health.com
