Testünket a természet többi szereplőjéhez hasonlóan a környezeti hatások formálták a ma ismertre. Néhány dologra azonban nem ad egyértelmű választ az evolúció. Miért van például szükségünk a látszólag funkció nélküli vakbélre, miért pont ott vagyunk szőrösek , ahol, vagy hogy lehet, hogy az egyik kezünk ügyesebb a másiknál, és az a legtöbb embernél miért a jobb? Hét nagy kérdést gyűjtött össze a Livescience , melyre nincs egyértelmű válaszunk.
Miért vagyunk ilyen gyengék?
Ha egy csimpánzt valamilyen különös okból tetőtől-talpig megborotválnánk, testfelépítése alapján alig lehetne megkülönböztetni az embertől - emelte ki Dr. Kevin Hunt, az Indianai Egyetem evolúciós tanszékének professzora. Bár a hozzánk legközelebb álló emberszabású izomzata nagyon hasonlít a miénkhez, egy átlagos csimpánz kétszer-háromszor nagyobb erőt tud kifejteni a vele egy súlyban lévő embernél.
Hunt szerint nem tisztázott egyértelműen, hogy miért lettünk ennyivel gyengébbek szőrös társainknál. A majomfélékre jellemző, kötöttebb izomrostok azonban egyes elméletek szerint az agyi kapacitás rovására fejlődtek ki. Az általunk felhasznált energia negyedét ugyanis agyunk működésére fordítjuk, ezt pedig egy kisebb energiaigényű testtel kompenzálhattuk a fejlődésünk során. Szerencsére a többet ésszel, mint erővel elvét alkalmazva csapatmunkával és fegyverek készítésével felül tudtunk kerekedni a fizikai erejére támaszkodó természeten, és a bolygó domináns fajává válhattunk. Egy-egy elleni, pusztakezes küzdelemben azonban esélytelenek lennénk egy csimpánzzal szemben.
Miért vagyunk jobbkezesek?
Tízből kilenc ember jobbkezes, vagyis ügyesebben bánik a jobb kezével, míg a másikkal néhány alapvető mozdulat is gondot okoz. Pontosan senki sem tud erre magyarázatot adni, ahogy arra sem, hogy miért van egyáltalán szükség rá, hogy legyen egy "ügyesebb" kezünk. Az egyik elmélet szerint az írás fejlődésével együtt alakult ki a jobbkezesség, miközben ugyanis kanyarítjuk a betűket, az agyunk beszédért felelős részét használjuk. Ez a legtöbb embernél az agy bal oldalán helyezkedik el, ami pedig a test jobb oldalával van összeköttetésben, így érthető lenne, hogy ez a kezünk vált ügyesebbé. Viszont nem minden jobbkezesnél található a bal agyféltekén a beszédért felelős központ, és a balkezesek felénél is a bal oldalon található ez a rész.
Miért duzzadtak a nők mellei?
Az emberszabású majmokhoz, illetve az állatvilág számos szereplőjéhez hasonlóan a női mell is megduzzad a tejtől a szoptatás ideje alatt. A nők esetében azonban nem csak a gyermek táplálásakor, de a serdülőkor kezdetétől megduzzadnak a mellek, amelyre egyértelmű tudományos magyarázat még nincs. Egyes kutatók úgy gondolják, hogy a nők évezredekkel korábban is ilyen módon próbálták kívánatosabbá tenni magukat, a férfiak ugyanis ettől azt hihették, hogy több tejük van és jobban el tudják látni a gyermekeket. Persze ez átverés, hiszen a női mell nagy részét ilyenkor is zsírszövet teszi ki.
Antropológusok ugyanakkor azzal cáfolják meg ezt az elméletet, hogy a női mell nem minden kultúrkörben számít erotikusnak. Szerintük a nagyobb mell a nagyobb agyú csecsemők ellátásához szükséges, a mellben lévő zsír ugyanis a tejjel együtt a gyermek szervezetébe jut, így segítve annak fejlődését.
Miért szőrös az intim régiónk?
Testünk nagy részéről az évezredek során eltűnt a szőrzet, elsősorban a nők testén redukálódott le jelentősen a mennyisége. Intim régiónk környékén azonban továbbra is burjánzik , amitől sokan az aktuális divat miatt próbálnának szabadulni. Hogy miért maradt ezen a régión rajtunk, arra több elmélet is létezik. A szőrzet alapvetően védelmi funkciót tölthet be, ezért maradhatott meg a fejünkön is haj formájában, és talán ez a szerepe az intim régió környékén is. Mások szerint a nemi érettség külső bizonyítéka ez, amelyen a feromonok is megtapadhatnak. Olyan elmélet is létezik, amely szerint a szexuális együttlét okozta kidörzsölődés ellen védheti a szőrzet az intim régió környékét.
Miért élősködnek rajtunk ennyien?
Elsőre talán hihetetlennek tűnhet, de minden egyes testünket alkotó sejtre legalább tíz mikróba jut. Ezek a testünkben élő "albérlők" teljes testtömegünk három százalékát is kitehetik, és néhányuk létfontosságú szerepet vállal mindennapi működésünkbe, például tisztítják a bőrünket és segítik az emésztést. A legnagyobb részük azonban tisztázatlan szerepet látnak el, valamiért azonban még sem kívánnak elszakadni az embertől. A kutatók egyelőre nem találtak rá választ, hogy mi szükségünk ezekre a hívatlan vendégekre.
Mi szükségünk a vakbélre?
Több olyan dolog is van a testünkben, amely az evolúciós fejlődésünk során elveszítette funkcióját , de valahogy mégsem tűnt el - gondoljunk például a farokcsontra vagy a bölcsességfogra. A vakbél szerepe azonban korábbról sem tisztázott, és látszólag semmilyen módon nem befolyásolja szervezetünk működését a kivétele. Egyes elméletek szerint a gyakran eltávolított féregnyúlvány funkciója a "jó baktériumok" termelése és védelme az emésztőrendszer számára, egyértelműen azonban nem sikerült bizonyítani.
Egyáltalán hogyan működünk?
Agyunk idegsejtjei között közel 10 trilliárd kapcsolat dolgozik azon, hogy tudatunk mindennapos működését biztosítsa. Számos filozófus magát az öntudatot fogalmazta meg a világmindenség legnagyobb rejtélyének, ha feladatát megfejtenénk, úgy valószínűleg a földi lét profán értelmezéséhez is közelebb kerülnénk. Bár szervezetünk számos funkcióját ismerjük már, a gondolatok megformálásának képessége még mindig túlmutat az ismereteinken.
