"A rossz koleszterin igazi méreg"

Ha zsíros ételeket eszünk, tényleg egy életre elintézzük a koleszterinszintünket? Segít a diéta? Belgyógyász-kardiológusokat kérdeztünk a leggyakoribb tévhitekről.

Sokan még mindig félve gondolnak a rossz koleszterinre, amely a szív- és érrendszeri megbetegedések gyakori kiváltó oka. Akadnak olyanok is, akik annak ellenére tartanak a koleszterincsökkentő gyógyszerektől, hogy tudnák, pontosan hogyan működnek és mire hatnak. Noha a magas koleszterinszint nem betegség, hanem "csak" állapot, az ezzel kapcsolatos téves meggyőződések és a struccpolitika komoly betegségeket idézhetnek elő. Éppen ezért érdemes rendszeresen szűrővizsgálatokra járni, különösen, ha valakinek a családjában előfordult már olyan megbetegedés, amelyet a tartósan magas koleszterinszint számlájára lehet írni - erre hívják fel a figyelmet az orvosok.

1. tévhit: "A koleszterin rossz a szervezetnek. Ha magas a koleszterinszintünk, előbb-utóbb nagy baj lesz belőle: szívroham vagy stroke."

A koleszterin - amelynek egy részét élelmiszerrel visszük be, másik részét pedig a szervezetünk termeli - önmagában nem rossz, sőt sejtjeink zavartalan működéséhez szükség van rá. Fontos különbséget tenni a jó (HDL) és a rossz (LDL) koleszterin között. Utóbbi lerakódhat az érfalban, növelve a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának esélyét, míg előbbi segíthet megteremteni az egyensúlyt, és lebontani a rossz koleszterint. Dr. Jánosi András belgyógyász-kardiológus professzor szerint a magas koleszterinszinttől nem félni kell, hanem odafigyelni rá. Fontos az is, hogy tudatosítsuk magunkban, milyen élettani következményekkel járhat ennek elmulasztása. Emellett azonban érdemes tudni, hogy a magas koleszterinszint nem szükségszerűen jár szívrohammal vagy stroke-kal.

"Az egyik legnagyobb élő kardiológuslegenda, dr. Eugene Braunwald nyáron az egyik előadásában arról beszélt, hogy a rossz koleszterin igazi méreg az ereknek, ezért egy bizonyos határérték alatt kell tartani a szintjét ahhoz, hogy ki tudjuk védeni érkárosító hatását" - teszi hozzá Seidner Judit belgyógyász-kardiológus. Mint mondja, a jó koleszterin kellően magas szintű termelődése némileg ellensúlyozza a rossz koleszterin káros hatásait.

2. tévhit: "Addig nem beteg az ember, amíg nincsenek tünetei. Ha magas lenne a koleszterinszintünk, akkor biztos lenne valami jele."

"Nem helyes a megközelítés, hogy amit nem érzünk, annak nincs jelentősége. A magas koleszterinszint nem betegség, hanem állapot, de különösen veszélyes, mert sokszor tünetek nélkül áll fenn" - hívja fel a figyelmet rá dr. Jánosi András. A magas koleszterinszint csak részben köszönhető az elfogyasztott tápláléknak, kialakulásában a genetikai prediszpozíciónak - hajlamnak - is fontos szerepe lehet.

"Akinél a genetikai hajlam fennáll, nagy valószínűséggel előbb jelentkezik a rossz koleszterin érkárosító hatása, mint annál, akinek ezzel nem kell számolnia. Előfordul, hogy valakinek egész életében magas az összkoleszterin-szintje, mégsem okoz komolyabb egészségügyi problémákat nála" - magyarázza dr. Seidner Judit. A különféle rizikófaktorok fennállásától függ, hogy kinél mi tekinthető normális értéknek, de az összkoleszterin-szint általában 5,2 mmol/liter alatt tekinthető elfogadhatónak.

hamburger, koleszterin, LDL, HDL, zsíros ételek
Egyénfüggő, hogy a zsíros ételek kinél emelik meg túlzottan a koleszterinszintet

3. tévhit: "Felejtsük el a koleszteringyógyszereket, mert ezek mérgek. Nagyon sokat árthatunk magunknak, máj-, szívizom-, gyomorpanaszaink lesznek, saját halálunkat gyorsítjuk velük."

Kardiológus-belgyógyász szakértők szerint ez a masszív és makacs vélekedés rendkívül káros. "Sok olyan ember is áldozatul esik ennek a tévhitnek, akinek az élete múlik azon, hogy szed-e koleszterincsökkentő gyógyszert" - magyarázza dr. Seidner Judit. Akinek például volt már infarktusa, vagy szenvedett érelmeszesedés miatt, nagy rizikót vállal, ha nem csökkenti radikálisan a koleszterinszintjét. Mint minden gyógyszernek, természetesen ezeknek a készítményeknek is lehetnek mellékhatásaik. De a szakorvosok szerint az emberek sokkal több mellékhatást tulajdonítanak a koleszterincsökkentőknek, mint amennyit a tudományos vizsgálatok igazolnak.

"Nyilván mérlegelni kell, kinek van szüksége gyógyszeres kezelésre. Ha valaki azzal keres fel, hogy magas a koleszterinszintje, nem rögtön a sztatinos kezeléssel kezdek, hanem egy alapos kivizsgálást követően első lépésként többnyire diétát javaslok" - számol be gyakorlatáról dr. Seidner. Amennyiben a gondosan betartott diéta után is fennáll a probléma, jöhet a következő lépés. "Orvosként azt is figyelemmel kell kísérni, hogy az egyes készítményekkel kapcsolatban milyenek a nagy betegszámú nemzetközi vizsgálatokban megszerzett tapasztalatok, ezek alapján lehet ugyanis megítélni, hogy egy-egy készítmény kinél és milyen adagban lehet hatásos."

"Nem kell tartani a koleszterinszint-csökkentő gyógyszerektől. A sztatinok az elmúlt évtizedek legeredményesebb, leghatékonyabb szerei, már ami a szív-és érrendszeri betegségek kezelését illeti" - hangsúlyozza dr. János András, hozzátéve, hogy természetesen a sztatinoknak is lehetnek mellékhatásaik. Az erre érzékenyeknél kiválthatnak például izomgyengeséget vagy gyomor- és bélrendszeri panaszokat, de szó sincs arról, hogy a szellemi képességek leromlását, esetleg elbutulást okoznának. A koleszterinszint-csökkentő gyógyszerek egy csoportja a koleszterintranszportot befolyásolja, hatásukra csökken a vérben a koleszterin mennyisége, de van olyan is, amely a táplálkozással bevitt koleszterin felszívódását gátolja. "Ezeket a gyógyszereket esetenként kombinálva alkalmazzuk: az eredményesebb kezelés érdekében összekötjük a két hatásmechanizmust" - magyarázza dr. Jánosi.

4. tévhit: "A magas koleszterinszint az idős emberek betegsége: egy 20 éves még nem lehet érintett."

A megállapításnak van igazságtartalma, de ebben a formában nem állja meg a helyét kardiológus-belgyógyászok szerint. "Egy fiatalnak is lehet magas a koleszterinszintje, de náluk a gyógyszeres kezelés megkezdése nagyon gondos egyéni mérlegelést igényel, és a radikális életmódváltás a követendő első vonalbeli kezelés. Ma már validált rizikómodellek/kalkulátorok segítik eldönteni, hogy kinek mikor indokolt az életmódváltás mellett a gyógyszeres kezelés megkezdése" - mondja dr. Seidner Judit.

Dr. Jánosi András szerint ennek a tévhitnek az lehet az alapja, hogy az életkor előrehaladtával valóban emelkedik a koleszterinszint. Hozzáteszi: familiáris hiperkoleszterinémia, vagyis családi eredetű magas koleszterinszint ötszáz ember közül nagyjából egynél fordul elő.

5. tévhit: "Ha sok zsíros ételt eszünk, biztos, hogy tartósan magas lesz a koleszterinünk."

Ennek a megállapításnak is van valóságalapja a szakértők szerint, de persze itt sem lehet általánosítani, ahogy nem szabad figyelmen kívül hagyni számos egyéb tényezőt, rizikófaktort sem, amely mind hozzájárulhat a probléma kialakulásához. "A zsíros ételek valóban megemelik a koleszterinszintet, de akinél genetikailag jól működik a koleszterinszintézis, annál megmarad az egészséges egyensúly. Vagyis kellő arányban termelődik a jó, és alakul át a rossz koleszterin, és ha utóbbi szintje emelkedik is, nem marad tartósan magas" - világít rá a szintézis normális működésére dr. Seidner Judit.

Ezek az emberek "büntetlenül" fogyaszthatják a zsíros és egyéb koleszterinszint-növelő ételeket, nem lesz tartósan magas a koleszterinszintjük. Más kérdés, hogy egészségükre - sok más szempontból - ennek vélhetően nem lesz túl jó hatása.

6. tévhit: "Ha sok növényi eredetű, rostos ételt eszünk, hanyagoljuk a zsíros tejféléket, vörös húsokat, cukrot, akkor minden értékünk visszaáll a normális szintre."

"A sok zöldség és gyümölcsfogyasztás, a cukor és fehér liszt hanyagolása mindenképpen kedvező, de pusztán a táplálkozási szokások megváltoztatásával csak kis mértékben, körülbelül 7-10 százalékkal lehet csökkenteni a koleszterinszintet" - vázolja a helyzetet dr. Jánosi András. Ez pedig nem mindenkinél elegendő. A testmozgás és egyéb életmódbeli változások, például a dohányzás elhagyása is pozitív hatással lehet az állapotra, de még így sem mindig érhető el a normális szint. Más a helyzet például egy szívinfarktuson átesett betegnél. "Náluk rögtön agresszív, gyógyszeres terápiát alkalmazunk, mert csak ez javítja az életkilátásaikat. Ilyenkor ugyanis nincs idő kivárni az értékek szép lassú csökkenését" - magyarázza dr. Jánosi.

7. tévhit: "A természetes anyagok, mint például a keserűdinnye, a fahéj, a galagonyatea, a csalántea, vagy a mezei zsúrlóból készült főzet csökkenti vagy vissza is állítja a normál koleszterinszintet."

"Soha senki nem bizonyította, hogy ezek a természetes anyagok vagy akár a hagyományos gyógymódok valóban hatékonyak. Biztos finomak ezek a teák, nincs gond azzal, ha valakinek jól esnek, de koleszterinszint-csökkentésre nem alkalmasak" - hangsúlyozza dr. Jánosi András.

Megcáfoljuk a tévhiteket

Az ország vezető egészségügyi portáljaként feladatunknak érezzük, hogy valamennyi káros és életveszélyes tévhitet megcáfoljunk. Hiszünk abban, hogy valamennyi olvasónkat meg tudunk arról győzni, hogy a butaságoknak nem érdemes bedőlni, érdemes viszont beszélgetni róluk. Legújabb cikksorozatunkban sokakat érintő és foglalkoztató egészségügyi tévhiteket veszünk górcső alá, és reményeink szerint oszlatunk el szakértők segítségével. A részletekért kattintson!

Dr. Seidner Judit egyetlen természetes anyagot említ, amely bizonyítottan koleszterincsökkentő hatású. "A vörös rizs héjában ugyanolyan hatóanyag van, mint a koleszterincsökkentő gyógyszerekben található sztatinban. Elsősorban azoknak a betegeknek szoktam ajánlani a vörös rizs-kivonatból készült kapszulát, akik nem hajlandóak gyógyszert szedni, vagy értékeik igazoltan csak egy kicsit térnek el a normálistól" - mondja. A vörös rizsből készült kapszula egyébként körülbelül 15-20 százalékkal csökkenti a koleszterinszintet. Igazolt sztatinszerű hatása miatt koleszterincsökkentő gyógyszer szedése mellett azonban nem javasolt fogyasztani a fokozott mellékhatás veszélye miatt.

8. tévhit: "Károsodást, szervi megbetegedést okoz, ha a jó koleszterinszint tartósan alacsony."

"Jelenleg nem tudunk olyasmiről, ami a HDL koleszterinfrakció tartós emelésére alkalmas. Szervi megbetegedést nem okoz, ha alacsony a szintje, de mivel véd az érelmeszesedéssel szemben, ha kevés van belőle, nyilván a védőhatása is kisebb" - magyarázza dr. Jánosi András.

Dr. Seidner Judit elmondása szerint táplálékként olajos magvak (kesudió, mandula, pisztácia), vagy tengeri halak fogyasztásával is lehet kissé csökkenteni a magas LDL- és triglicerid-szintet, illetve emelni a jó koleszterin szintjét.

Te mindent beveszel?

Nagy Egészségteszt
További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+24, +29 °C
Minimum:
+13, +18 °C

Hazánkban vasárnap délelőtt a napsütés mellett megjelennek a gomolyfelhők, helyenként zápor kialakulhat.

Egészséget befolyásoló hatások:
erős

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag