"A rossz koleszterin igazi méreg"

HáziPatika

Ha zsíros ételeket eszünk, tényleg egy életre elintézzük a koleszterinszintünket? Segít a diéta? Belgyógyász-kardiológusokat kérdeztünk a leggyakoribb tévhitekről.

Sokan még mindig félve gondolnak a rossz koleszterinre, amely a szív- és érrendszeri megbetegedések gyakori kiváltó oka. Akadnak olyanok is, akik annak ellenére tartanak a koleszterincsökkentő gyógyszerektől, hogy tudnák, pontosan hogyan működnek és mire hatnak. Noha a magas koleszterinszint nem betegség, hanem "csak" állapot, az ezzel kapcsolatos téves meggyőződések és a struccpolitika komoly betegségeket idézhetnek elő. Éppen ezért érdemes rendszeresen szűrővizsgálatokra járni, különösen, ha valakinek a családjában előfordult már olyan megbetegedés, amelyet a tartósan magas koleszterinszint számlájára lehet írni - erre hívják fel a figyelmet az orvosok.

1. tévhit: "A koleszterin rossz a szervezetnek. Ha magas a koleszterinszintünk, előbb-utóbb nagy baj lesz belőle: szívroham vagy stroke."

A koleszterin - amelynek egy részét élelmiszerrel visszük be, másik részét pedig a szervezetünk termeli - önmagában nem rossz, sőt sejtjeink zavartalan működéséhez szükség van rá. Fontos különbséget tenni a jó (HDL) és a rossz (LDL) koleszterin között. Utóbbi lerakódhat az érfalban, növelve a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának esélyét, míg előbbi segíthet megteremteni az egyensúlyt, és lebontani a rossz koleszterint. Dr. Jánosi András belgyógyász-kardiológus professzor szerint a magas koleszterinszinttől nem félni kell, hanem odafigyelni rá. Fontos az is, hogy tudatosítsuk magunkban, milyen élettani következményekkel járhat ennek elmulasztása. Emellett azonban érdemes tudni, hogy a magas koleszterinszint nem szükségszerűen jár szívrohammal vagy stroke-kal.

"Az egyik legnagyobb élő kardiológuslegenda, dr. Eugene Braunwald nyáron az egyik előadásában arról beszélt, hogy a rossz koleszterin igazi méreg az ereknek, ezért egy bizonyos határérték alatt kell tartani a szintjét ahhoz, hogy ki tudjuk védeni érkárosító hatását" - teszi hozzá Seidner Judit belgyógyász-kardiológus. Mint mondja, a jó koleszterin kellően magas szintű termelődése némileg ellensúlyozza a rossz koleszterin káros hatásait.

2. tévhit: "Addig nem beteg az ember, amíg nincsenek tünetei. Ha magas lenne a koleszterinszintünk, akkor biztos lenne valami jele."

"Nem helyes a megközelítés, hogy amit nem érzünk, annak nincs jelentősége. A magas koleszterinszint nem betegség, hanem állapot, de különösen veszélyes, mert sokszor tünetek nélkül áll fenn" - hívja fel a figyelmet rá dr. Jánosi András. A magas koleszterinszint csak részben köszönhető az elfogyasztott tápláléknak, kialakulásában a genetikai prediszpozíciónak - hajlamnak - is fontos szerepe lehet.

"Akinél a genetikai hajlam fennáll, nagy valószínűséggel előbb jelentkezik a rossz koleszterin érkárosító hatása, mint annál, akinek ezzel nem kell számolnia. Előfordul, hogy valakinek egész életében magas az összkoleszterin-szintje, mégsem okoz komolyabb egészségügyi problémákat nála" - magyarázza dr. Seidner Judit. A különféle rizikófaktorok fennállásától függ, hogy kinél mi tekinthető normális értéknek, de az összkoleszterin-szint általában 5,2 mmol/liter alatt tekinthető elfogadhatónak.

hamburger, koleszterin, LDL, HDL, zsíros ételek
Egyénfüggő, hogy a zsíros ételek kinél emelik meg túlzottan a koleszterinszintet

3. tévhit: "Felejtsük el a koleszteringyógyszereket, mert ezek mérgek. Nagyon sokat árthatunk magunknak, máj-, szívizom-, gyomorpanaszaink lesznek, saját halálunkat gyorsítjuk velük."

Kardiológus-belgyógyász szakértők szerint ez a masszív és makacs vélekedés rendkívül káros. "Sok olyan ember is áldozatul esik ennek a tévhitnek, akinek az élete múlik azon, hogy szed-e koleszterincsökkentő gyógyszert" - magyarázza dr. Seidner Judit. Akinek például volt már infarktusa, vagy szenvedett érelmeszesedés miatt, nagy rizikót vállal, ha nem csökkenti radikálisan a koleszterinszintjét. Mint minden gyógyszernek, természetesen ezeknek a készítményeknek is lehetnek mellékhatásaik. De a szakorvosok szerint az emberek sokkal több mellékhatást tulajdonítanak a koleszterincsökkentőknek, mint amennyit a tudományos vizsgálatok igazolnak.

"Nyilván mérlegelni kell, kinek van szüksége gyógyszeres kezelésre. Ha valaki azzal keres fel, hogy magas a koleszterinszintje, nem rögtön a sztatinos kezeléssel kezdek, hanem egy alapos kivizsgálást követően első lépésként többnyire diétát javaslok" - számol be gyakorlatáról dr. Seidner. Amennyiben a gondosan betartott diéta után is fennáll a probléma, jöhet a következő lépés. "Orvosként azt is figyelemmel kell kísérni, hogy az egyes készítményekkel kapcsolatban milyenek a nagy betegszámú nemzetközi vizsgálatokban megszerzett tapasztalatok, ezek alapján lehet ugyanis megítélni, hogy egy-egy készítmény kinél és milyen adagban lehet hatásos."

"Nem kell tartani a koleszterinszint-csökkentő gyógyszerektől. A sztatinok az elmúlt évtizedek legeredményesebb, leghatékonyabb szerei, már ami a szív-és érrendszeri betegségek kezelését illeti" - hangsúlyozza dr. János András, hozzátéve, hogy természetesen a sztatinoknak is lehetnek mellékhatásaik. Az erre érzékenyeknél kiválthatnak például izomgyengeséget vagy gyomor- és bélrendszeri panaszokat, de szó sincs arról, hogy a szellemi képességek leromlását, esetleg elbutulást okoznának. A koleszterinszint-csökkentő gyógyszerek egy csoportja a koleszterintranszportot befolyásolja, hatásukra csökken a vérben a koleszterin mennyisége, de van olyan is, amely a táplálkozással bevitt koleszterin felszívódását gátolja. "Ezeket a gyógyszereket esetenként kombinálva alkalmazzuk: az eredményesebb kezelés érdekében összekötjük a két hatásmechanizmust" - magyarázza dr. Jánosi.

4. tévhit: "A magas koleszterinszint az idős emberek betegsége: egy 20 éves még nem lehet érintett."

A megállapításnak van igazságtartalma, de ebben a formában nem állja meg a helyét kardiológus-belgyógyászok szerint. "Egy fiatalnak is lehet magas a koleszterinszintje, de náluk a gyógyszeres kezelés megkezdése nagyon gondos egyéni mérlegelést igényel, és a radikális életmódváltás a követendő első vonalbeli kezelés. Ma már validált rizikómodellek/kalkulátorok segítik eldönteni, hogy kinek mikor indokolt az életmódváltás mellett a gyógyszeres kezelés megkezdése" - mondja dr. Seidner Judit.

Dr. Jánosi András szerint ennek a tévhitnek az lehet az alapja, hogy az életkor előrehaladtával valóban emelkedik a koleszterinszint. Hozzáteszi: familiáris hiperkoleszterinémia, vagyis családi eredetű magas koleszterinszint ötszáz ember közül nagyjából egynél fordul elő.

5. tévhit: "Ha sok zsíros ételt eszünk, biztos, hogy tartósan magas lesz a koleszterinünk."

Ennek a megállapításnak is van valóságalapja a szakértők szerint, de persze itt sem lehet általánosítani, ahogy nem szabad figyelmen kívül hagyni számos egyéb tényezőt, rizikófaktort sem, amely mind hozzájárulhat a probléma kialakulásához. "A zsíros ételek valóban megemelik a koleszterinszintet, de akinél genetikailag jól működik a koleszterinszintézis, annál megmarad az egészséges egyensúly. Vagyis kellő arányban termelődik a jó, és alakul át a rossz koleszterin, és ha utóbbi szintje emelkedik is, nem marad tartósan magas" - világít rá a szintézis normális működésére dr. Seidner Judit.

Ezek az emberek "büntetlenül" fogyaszthatják a zsíros és egyéb koleszterinszint-növelő ételeket, nem lesz tartósan magas a koleszterinszintjük. Más kérdés, hogy egészségükre - sok más szempontból - ennek vélhetően nem lesz túl jó hatása.

6. tévhit: "Ha sok növényi eredetű, rostos ételt eszünk, hanyagoljuk a zsíros tejféléket, vörös húsokat, cukrot, akkor minden értékünk visszaáll a normális szintre."

"A sok zöldség és gyümölcsfogyasztás, a cukor és fehér liszt hanyagolása mindenképpen kedvező, de pusztán a táplálkozási szokások megváltoztatásával csak kis mértékben, körülbelül 7-10 százalékkal lehet csökkenteni a koleszterinszintet" - vázolja a helyzetet dr. Jánosi András. Ez pedig nem mindenkinél elegendő. A testmozgás és egyéb életmódbeli változások, például a dohányzás elhagyása is pozitív hatással lehet az állapotra, de még így sem mindig érhető el a normális szint. Más a helyzet például egy szívinfarktuson átesett betegnél. "Náluk rögtön agresszív, gyógyszeres terápiát alkalmazunk, mert csak ez javítja az életkilátásaikat. Ilyenkor ugyanis nincs idő kivárni az értékek szép lassú csökkenését" - magyarázza dr. Jánosi.

7. tévhit: "A természetes anyagok, mint például a keserűdinnye, a fahéj, a galagonyatea, a csalántea, vagy a mezei zsúrlóból készült főzet csökkenti vagy vissza is állítja a normál koleszterinszintet."

"Soha senki nem bizonyította, hogy ezek a természetes anyagok vagy akár a hagyományos gyógymódok valóban hatékonyak. Biztos finomak ezek a teák, nincs gond azzal, ha valakinek jól esnek, de koleszterinszint-csökkentésre nem alkalmasak" - hangsúlyozza dr. Jánosi András.

Megcáfoljuk a tévhiteket

Az ország vezető egészségügyi portáljaként feladatunknak érezzük, hogy valamennyi káros és életveszélyes tévhitet megcáfoljunk. Hiszünk abban, hogy valamennyi olvasónkat meg tudunk arról győzni, hogy a butaságoknak nem érdemes bedőlni, érdemes viszont beszélgetni róluk. Legújabb cikksorozatunkban sokakat érintő és foglalkoztató egészségügyi tévhiteket veszünk górcső alá, és reményeink szerint oszlatunk el szakértők segítségével. A részletekért kattintson!

Dr. Seidner Judit egyetlen természetes anyagot említ, amely bizonyítottan koleszterincsökkentő hatású. "A vörös rizs héjában ugyanolyan hatóanyag van, mint a koleszterincsökkentő gyógyszerekben található sztatinban. Elsősorban azoknak a betegeknek szoktam ajánlani a vörös rizs-kivonatból készült kapszulát, akik nem hajlandóak gyógyszert szedni, vagy értékeik igazoltan csak egy kicsit térnek el a normálistól" - mondja. A vörös rizsből készült kapszula egyébként körülbelül 15-20 százalékkal csökkenti a koleszterinszintet. Igazolt sztatinszerű hatása miatt koleszterincsökkentő gyógyszer szedése mellett azonban nem javasolt fogyasztani a fokozott mellékhatás veszélye miatt.

8. tévhit: "Károsodást, szervi megbetegedést okoz, ha a jó koleszterinszint tartósan alacsony."

"Jelenleg nem tudunk olyasmiről, ami a HDL koleszterinfrakció tartós emelésére alkalmas. Szervi megbetegedést nem okoz, ha alacsony a szintje, de mivel véd az érelmeszesedéssel szemben, ha kevés van belőle, nyilván a védőhatása is kisebb" - magyarázza dr. Jánosi András.

Dr. Seidner Judit elmondása szerint táplálékként olajos magvak (kesudió, mandula, pisztácia), vagy tengeri halak fogyasztásával is lehet kissé csökkenteni a magas LDL- és triglicerid-szintet, illetve emelni a jó koleszterin szintjét.

Te mindent beveszel?

Értékelje a cikket!

Hogy érzed magad? Országos eredmény megtekintése >>
Hogy érzed magad?
Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Milyen most a lelkiállapotod?
Letargikus vagyok
Kissé magam alatt vagyok
Kiegyensúlyozott vagyok
Jókedvű vagyok
Majd kiugrom a bőrömből
Hogy érzed magad?
Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Hogy érzed most magad fizikailag?
Teljesen hulla vagyok
Voltam már jobban is
Átlagos formában vagyok
Jól vagyok
Kirobbanó formában vagyok
Hogy érzed magad?
Lelkiállapot
Fizikai állapot
Legjobban:
Legrosszabbul:
Olvassa el sorozatunk további cikkeit is!
További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Influenzatérkép

február 03. - február 09.
Influenzás tünetekkel
orvoshoz fordulók száma:
34 900
  • 0-14 évesek
  • 15-34 évesek
  • 35-59 évesek
  • 60 év felettiek

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+8, +14 °C
Minimum:
-2, +5 °C

Hazánkban hétfon délelőtt a változó felhőzet mellett több-kevesebb napsütésre van kilátás.

Egészséget befolyásoló hatások:
gyenge, közepes

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag