A koleszterin egy zsírszerű anyag, amely létfontosságú a szervezet számára: szerepe van a sejtmembránok felépítésében, a hormontermelésben és a D-vitamin előállításában is. A gond akkor kezdődik, ha a vérben túl sok kerül belőle a „rossz”, vagyis az LDL-koleszterinből. Ez az anyag ugyanis lerakódhat az erek falán, érelmeszesedést, szív- és érrendszeri betegségeket okozva. Mivel a folyamat évek alatt, sokszor teljesen észrevétlenül zajlik, a korai felismerés kulcsfontosságú lehet. És ebben olykor a bőrünk segít.
Sárgás csomók a szemhéjon – xanthelasma
Az egyik legtipikusabb bőrtünet, ami a magas koleszterinszintre utalhat, a szemhéjakon megjelenő sárgás, lapos vagy enyhén kiemelkedő lerakódás, az úgynevezett xantelazma. Ezek a kis zsírcsomók leggyakrabban a szem belső sarkánál alakulnak ki, és bár önmagukban nem fájdalmasak, jelzésértékük annál komolyabb lehet. A xanthelasma a vérben keringő zsírfelesleg, főleg a koleszterin bőralatti lerakódása – tehát nem csupán esztétikai kérdés.
Kemény dudorok a könyökön és térden
A xanthomák, vagyis a zsírdaganatok szintén koleszterin- és trigliceridlerakódások. Kemény tapintású, sárgás csomók formájában jelenhetnek meg a könyök, térd, kézhát, sőt az achilles-ín környékén is. Előfordulhat, hogy örökletes lipidanyagcsere-zavar (pl. familiáris hiperkoleszterinémia) áll a háttérben, ami fokozott orvosi figyelmet igényel.
Sebgyógyulási nehézségek, száraz bőr
A tartósan magas koleszterinszint rontja a keringést, emiatt a bőr oxigén- és tápanyagellátása is gyengülhet. Ez lassabb sebgyógyulást, fakóbb, szárazabb bőrt eredményezhet, különösen a lábakon. Bár ezek a tünetek sok más betegségre is jellemzőek, érdemes odafigyelni rájuk, ha más jelek is kísérik.
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Legjobban: