Relax

A Facebookot naponta 1,28 milliárdan használják, a Twitteren pedig napi félmilliárd üzenet születik a legkülönbözőbb témában. Mikor érkezik el az a pont, amikor már "túl sok" a közösségi média az életünkben?

Rohanás a munkahelyre, majd az iskolába a gyerekért, telefonokat intézünk még a kocsiban is, közben mégis azt érezzük, hogy semmit nem tudunk befejezni. Hogyan tehetünk szert több időre? Eláruljuk.

Sokan úgy vélik, hogy a felnőttkor kezdete az a pillanat, amikor elveszítjük a fantáziánk nagy részét, és a világnak csak a földhözragadt részében téblábolunk tovább. A vágyakozás persze mindig megmarad, hogy visszaszerezzük a tündérszárnyakat, de tudjuk, hogy ez nem lehetséges. Azért nincs veszve minden, ha kicsit visszabújnánk a gyerekbőrbe. Mit tehetünk?

A "social jet lag" kifejezés jól leírja, hogy mi történik, amikor az emberek később mennek aludni és később is ébrednek fel a hétvégén, mint a munkanapokon. Egy arizonai tanulmány arra volt kíváncsi, hogy a hosszú repülőutak miatt megjelenő időeltolódáshoz (jet laghez) hasonló jelenség hogyan hat az emberek egészségére.

Nagyon fontos, hogy miközben a mindennapi életünket éljük napról napra, mindig legyünk a józan eszünknél - pláne, ahogyan egyre jobban múlnak az évek. Ez azt jelenti, hogy még mielőtt bárkinél elérkezik a 40. születésnap, szánjon egy kis időt arra, hogy számba vegye a rossz szokásait és azok következményeit.

Aki boldog, az egészséges. De miért véd a lelki "jóllét" a testi betegségektől? A pszichológusok - de immár a génkutatók is! - egyre több jelenségre tudják a választ, s olyan tanácsokkal is szolgálhatnak, amelyek elősegítik a lelki nyugalmunkat, sőt boldogságunkat is.

Sokan feleslegesnek tartják, hogy elmondják az orvosuknak, mennyiszer járnak vécére, holott a gyakori vizelési inger nem elhanyagolható tünet.

Nagyon sokunknál a reggeli felkelés rituáléjához hozzátartozik az, hogy lenyomjuk az ébresztőórát és még egy kicsit visszabújunk az ágyba - lehet, hogy csak öt percre, de könnyen lehet ebből akár fél óra is. Ha valaki keveset alszik, ez nélkülözhetetlennek tűnhet, de tényleg olyan jó ötlet ez?

Életünk jelentős részét alvással töltjük, nem meglepő tehát, ha komoly problémaként éljük meg, amikor nem tudjuk éjszakánként kellően kipihenni magunkat. Ha ez gyakran fordul elő, érdemes lehet a lelkivilágunk felé vizsgálódnunk, mert akár innen is eredhetnek a bajok.

Rövid távon még hasznos is lehet a kialvatlanság, hiszen az agysejtek ilyenkor kidobják magukból az elhasznált sejteket. Hosszú távon azonban egészen nagy károkat okoz az agyban, ha nem alszunk.

Miből fakad az ember alapvető igénye a társaság iránt? Egyebek mellett ezt tanulmányozza az ELTE Lendület kutatócsoportja.

Gyorsabban elalszunk, és tovább is pihenünk, ha lefekvés előtt kivit fogyasztunk - állítja egy korábbi kutatás.

Ha azt érezzük, hogy egész nap fáradékonyak vagyunk még akkor is, ha kialudtuk magunkat, valószínűleg az életmódunkban és a táplálékbevitelben kell keresni a hibát.

A boldog, mosolygós arcokat a legtöbb ember a fiatalsággal köti össze - úgy tűnik, tévesen. Az alábbi új kutatás eredménye garantáltan az arcára fagyasztja majd a mosolyt.

Amerikai adatok szerint az ottani lakosság mintegy 40 százaléka kevesebbet alszik az ajánlott napi hét óránál. Ennek jeleit mind felismerik: ásítoznak, leragadnak a szemeik, hétvégén pótolják be az elhagyott órákat. Annak is vannak jelei, ha az ember folyamatosan nem alszik eleget, ezt pedig sokkal nehezebb észrevenni - az alábbiakban ezeket listázzuk.

A szerotonin a hangulat kiegyensúlyozottságáért és a gondolati mintákért felelős neurotranszmitter, ami olyan fontos dolgokban játszik szerepet, mint az általános kedélyállapot, a szexualitás, az étvágy, az alvás, a memória, a tanulás vagy a hőháztartás.

Bár vannak akik gyorsan, vannak, akik lassan döntenek, minden ember életében előfordult már olyan helyzet, melyből csak nagyon nehezen szabadult ki. Milyen pszichológiai okok állhatnak a (kisebb vagy nagyobb mértékű) döntésképtelenség mögött?

Egy új tanulmány szerint a szabálytalan alvásciklus a figyelmet és a kreativitást is megöli. Kognitív képességeinken pedig csak tovább rontunk, ha a kimaradt napokat több alvással szeretnénk pótolni.

A horkolás nemcsak a horkoló éjszakáját teszi tönkre, hanem a mellette alvóét is. Mi okozza pontosan ezt a kellemetlen zajt, és vajon veszélyes lehet-e?

A legtöbb ember számára ismerős a nyugodt érzés, amely akkor tölt el minket, ha például egy patak csordogálását vagy a szél által borzolt falevelek susogását halljuk. Kutatók most arra is megtalálták a választ, hogy miért hatnak ránk pihenhetően a természet hangjai.

Alvásunk minőségét nem csupán a környezeti hatások, de bizonyos gének is jelentősen befolyásolják.

Az ügyességet és logikát igénylő tetriszezés segíthet a poszttraumás stressz-szindróma tüneteinek kezelésében.