Ha huzamosabb ideig nem tudjuk kipihenni magunkat, akkor növeljük az Alzheimer-kór vagy más idegrendszeri megbetegedések kockázatát - idézi az Index az olasz Marche Polytechnic University kutatóját.
Rövidtávon segíthet, tartósan nagy bajt okoz
A kutatók olyan egereken végeztek vizsgálatokat, amelyek addig aludhattak, ameddig akartak, illetve olyanokon, amelyeket az első csoporthoz képest még nyolc óráig nem hagytak aludni, tehát enyhe kialvatlanságban szenvedtek. Egy harmadik csoport egeret pedig öt napon keresztül nem engedtek aludni: ezekkel próbálták szimulálni a krónikus kialvatlanságot .
Létezik egy gén, amely szabályozza a központi idegrendszer neuronjait támogató sejtek - úgynevezett gliasejtek - aktivitását, és ez a gén sokkal aktívabb alváshiány esetén. A kutatók úgy találták, hogy kiadós alvás után az egyik ilyen glia típusú sejt nagyjából az agyi szinapszisok 6 százalékában mutatott aktivitást, míg sokkal aktívabb volt egy kialvatlan egérnél. Az aktivitás növekedésével több agyi szinapszis épül le, vagyis most először mutatták ki, hogy az agyi szinapszisokat gyakorlatilag felfalja a kialvatlanság.
Ez egy ideig pozitív hatású, mivel felfrissíti az agyat. Krónikus kialvatlanság esetén azonban már komoly gondok is adódhatnak, amelyek a mikrogliasejtekkel vannak összefüggésben. Ezeket a sejteket többféle agyi rendellenességgel is kapcsolatba hozták, például az Alzheimer-kórral . Krónikus kialvatlanság esetén aktívabbakká válnak, és nagyobb gondot tudnak okozni: vagyis akik nem alszanak eleget, jobban kiteszik magukat a veszélynek, hogy valamilyen betegség fejlődik ki náluk.
