A kiadós éjszakai alvás sokban támogatja egészségünket, javítja memóriánkat, tanulási képességünket és persze kedélyállapotunkat is. Ez pedig mindenkinek fontos, így nem csoda, hogy az alvás javításában számos feltörekvő cég is meglátta a vonzó piaci lehetőségeket - aminek eredményeképp ma már alvásapplikációktól az elalvást segítő, fehérzajt generáló gépeken át futurisztikus pizsamákat és matracokat is megvásárolhatunk, ha van rá pénzünk. Hogy mást ne mondjunk, akár egy gyengéden lélegző robotpárnát is ölelgethetünk ágyunkban, ha van rá nagyjából 170 ezer forintunk.
Az egészséges alvás igényének kielégítésére épülő ipar ennek megfelelően csak úgy virágzik napjainkban, derül ki a Guardian vonatkozó cikkéből, és mivel munkánk, kikapcsolódási szokásaink és életmódunk nem igazán kedvez a pihentető alvásnak, a helyzet a közeljövőben aligha fog megváltozni.
Ott van például a matracpiac, ahol könnyen a technológiai startup-cégekhez hasonló, évente százmillió dolláros forgalmat bonyolító friss cégekbe botolhatunk. Hasonlóan jól pörögnek az alvást segítő mobiltelefonos applikációk is: a Pzizz nevű appot, a Harry Potter-regényeket író JK Rowling kedvencét például bő fél év alatt félmillióan töltötték le összesen 160 országból. Az applikáció izomlazító és légzései technikákra, valamint a hangterápia eredményeire épül, a nehezen elalvó használóknak pedig gondosan kiválasztott, megnyugtató hangok susogják el az instrukciókat. Ennek készítői az orvosi szoftverek világából érkeztek, ahol felismerték, hogy az alvási problémák afféle össztársadalmi gonddá formálódtak napjainkban. De vajon tényleg széles társadalmi krízishelyzet jellemzi ma az alvási gyakorlatunkat?
Dr Guy Meadows londoni alvásszakértő szerint a rövid válasz az, hogy igen, így van. "A fáradtság vált mára a megszokott létállapottá" - teszi hozzá, és persze elég szétnézni, hogy az interneten is milyen sok cikk foglalkozik manapság alvásunk minőségével, mélységével, hosszával, rendszerességével és problémáival (itt a HáziPatika.com-on is, lásd például ezt vagy ezt a cikket).
Ráadásul nemcsak a munkahelyeiken sokat dolgozó, egyéb okokból is stresszes felnőtteket érinti a probléma, hanem már a gyerekeket is: Angliában például az alvászavarral kezelt 14 év alatti gyerekek száma megháromszorozódott az elmúlt tíz évben. Ami pedig a felnőtteket illeti: míg a WHO köztudottan 7-9 óra közötti alvásmennyiséget tart követendőnek éjszakánként, az angol átlag alvásidő nem éri el a hét órát sem (6 óra 49 perc) - persze a nyugati világ egyéb országaiban is hasonló adatokat lehetne mérni, aminek egyik fő oka az életünket minden egyes percben behálózó digitális technológia, az okostelefonok, a kék fénnyel (és persze az elolvasott-megnézett tartalmakkal) idegeinket felzaklató különböző képernyők jelenléte. De persze jóval korában már az elektromosság mindennapos felhasználása is hozzájárult ahhoz, hogy derekasan felborítsuk a korábbi évszázadok során kialakult, a nappalok és éjszakák váltakozásához illeszkedő alvási mintázatainkat.
Másfelől pedig sokan a munkájuk (sőt egyre inkább munkáik), időbeosztásuk miatt egyszerűen nem is engedhetik meg maguknak, hogy eleget aludjanak. A kielégítő mennyiségű és minőségi éjszakai alvás afféle luxussá vált: nem véletlen, hogy a gazdagabb országok lakóinak több jut belőle - akik esetében a megfelelő alvás az egészséges életmód-divat egyik részévé vált a sport, a tudatos étrend, a meditáció és egyebek mellett.
Ma már persze kezd változni a hozzáállásunk az alvás kérdéséhez, amit az alvást segítő eszközök, mint láttuk, dinamikusan növekvő népszerűsége mellett például az is jelez, hogy kevésbé tartjuk férfiasnak, erőt sugárzónak, ellenben inkább veszélyesnek, ha valaki csak 4-5 órát alszik éjszakánként. A változáshoz természetesen jócskán hozzájárul, hogy a legnagyobb profitokat termelő vállalatok is rájöttek, hogy kialvatlan alkalmazottakkal hosszú távon nem tudják növelni nyereségeiket - ám ettől még a fordulat nem lesz kevésbé pozitív.
Szakértők szerint nem csupán a laikusok, hanem vezető idegtudósok is egyre komolyabban veszik az alvást: szaporodnak a kutatások és az eredmények. Az alvás, ma már e tudósok segítségével tudjuk, hatással van a problémamegoldó képességre, a diabétesz kialakulására, sőt emlékezőképességünkre is. A kevés alvás rövid távon irritáltsághoz, a reflektáltság feladásához, az együttérzés hiányosságaihoz is vezet, ezzel párhuzamosan pedig társas viszonyaink hanyatlásához. Szorongás, depresszió és bipoláris zavar esetén pedig az alvászavarok a korai figyelemfelkeltő jelek közé tartoznak.
De vajon honnan tudjuk, hogy jól - megfelelő mennyiségben és minőségben - alszunk-e vagy sem, ha nem egyértelműek a testi vagy hangulatunkban megmutatkozó jelek? Bizonyos eszközök, például az alváskövető applikációk és kiegészítők népszerűek erre a célra, de érdemes tudni, hogy nem annyira megbízhatóak: szakértők szerint inkább csak azoknál működnek, akiknek nagyon stabil és kiszámítható az alvási ciklusa, de amint ez felborul (akár csak amiatt, hogy egyszer később fekszünk le a szokásosnál), már nem igazán pontosak. Ha pedig pontatlan eredménnyel nyugtalanítják felhasználóikat, akkor csak növelik a szorongásukat, ami pedig garantáltan nem segíti a nyugodt, mély alvást.
Az úgynevezett gravitációs takarókhoz (melyek súlyukkal készítőik szerint ölelést szimulálnak, ami elengedettséghez, nyugalomhoz, így pedig jó alváshoz is vezet) úgyszintén jó, ha óvatosan közelítünk, mert a bizonyítékok ezek mögött sem elégségesek még. Ezzel együtt népszerűek, és annyi bizonyos, hogy nem zaklatják fel semmivel sem az alájuk bújó aludni vágyókat. Összességében ha valóban úgy érezzük, hogy alvásunk nem kielégítő, mert folyton fáradtak, irritáltak és dekoncentráltak vagyunk, akkor érdemes inkább professzionális alvásvizsgálatot végeztetni a modern kütyükkel való kísérletezgetés helyett.
Forrás: Guardian
