Egyénenként eltérő, hogy kinek mennyi alvásra van szüksége, illetve hogy mennyit bír ki alvás nélkül. Egy átlagos felnőtt embernek 7-9 óra pihenést javasolnak a szakemberek, ezt azonban kevesen tudják rendszeresíteni, rengeteg ember szenved ugyanis krónikus alváshiányban. Az alvásgondok elsősorban a fejlett világban jelentenek súlyos problémát.
Mi történik velünk, ha nem alszunk?
Az alvásmegvonás rövid távon még nem okoz komolyabb problémát a fáradtságon és dekoncentráltságon túl. Megfelelő körülmények között akár 24 órát, vagy valamivel többet is kibírunk ébren anélkül, hogy hosszú távú károsodásokat szenvedne a szerveztünk. A hosszabb alvásmegvonás azonban életveszélyes állapotot idézhet elő.
Az alváshiány vagy az alvás hosszan tartó korlátozása növekvő ingerlékenységet, szorongást vált ki az emberekből. A kialvatlanság miatt gondolkodni sem tudunk megfelelően, racionális döntéseinkre is kihat, hogy mennyit pihentünk. Ezt használják ki például a kaszinótulajdonosok is, akik tudják, hogy a fáradt játékosok hajlamosabbak kockázatos döntéseket hozni. A játékost ezért sokáig marasztalják az épületben különböző programokkal, miközben az éles fény, zaj, és ablaktalanság célja, hogy megakadályozzák az idő múlásának érzékelését.
A drasztikus alvásmegvonás a hippokampusz működését is befolyásolja - ez az agyi régió elsősorban az új emlékek tárolásáért felel. Amikor az embereket megfosztják az alvástól, az új információk memorizálásának képessége jelentősen csökken. Hosszabb idejű ébrenlétet már súlyos érzékelési zavar is követ, hallucinációk léphetnek fel, a pihenéstől megfosztott személy lassan elveszíti kapcsolatát a külvilággal.
A boszorkányokat is így vallatták
A fent leírt hatások miatt az alvásmegvonást régóta használják különböző kínzásokhoz és vallatásokhoz. Egyes feljegyzések szerint már az ókori Róma időszakában is használták ezt a kínzási módot, amely a testi fenyítéssel ellentétben nem hagyott jól látható nyomokat a bőrön. Európában a 15 században egyre növekvő számú boszorkányperek esetén a bizonyításhoz is sokszor alkalmazták az alvásmegvonást. A boszorkánysággal vádolt személyt addig nem hagyták pihenni, míg be nem vallotta szövetségét a sátánnal. Ha nem vallott, a fáradtság miatt egy idő után már félrebeszélt, és hallucinációi támadtak, ez pedig bírálói szerint szintén a gonosszal kialakított kapcsolat egyértelmű jele volt.
A New Yorker magazin tíz éve közölte botrányos cikkét a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) brutális kínzási módszereiről, amelynek része volt a foglyok alvásmegvonása, zajjal kínzása. Ezeket más, fizikai kínzásokkal és megalázásokkal is vegyítették, amitől a rabok olyan pszichotikus állapotba kerültek, ahol nem urai önmaguknak. Az amerikai kormány hivatalosan nyilatkozó illetékesei szerint a CIA kemény eszközöket alkalmazott, de nem sértett ezzel törvényt. Arra hivatkoztak, hogy a foglyok jogait felsoroló elnöki rendeletből hiányzik az alváshoz való jog, így tulajdonképpen az alvásmegvonás is legálisan történt. Későbbi kutatások azonban azt igazolták, hogy az így szerzett információk jelentős része érdektelen, vagy téves volt.
