Ha csődöt mond az emlékezet

Pusztai Éva

Mi mindentől lehetünk feledékenyek? Meglepő, de még egyes gyógyszerek mellék- vagy kölcsönhatásai is okozhatnak memóriazavart. A feledékenység manapság jobban foglalkoztatja az embereket, mint korábban. Cikkünk ezt a témát járja körül.

Az átlagéletkor növekedésével többen, súlyosabb formában élik át memóriájuk hanyatlását, de igaz az is, hogy igényesebbek, érzékenyebbek lettünk szellemi teljesítőképességünkkel kapcsolatban. Az aggodalmak egyik forrása kétségtelen a súlyos emlékezet- és személyiségzavarral járó Alzheimer-kór, amely többnyire az idős embereket sújtja. A legtöbb memóriazavar hátterében azonban nem ez a súlyos betegség áll, hanem a legkülönfélébb okok: másféle betegségek, gyógyszerhatások, átmeneti szellemi túlterheltség vagy egyszerűen az a tény, hogy amiről nem akarunk tudomást venni, azt hajlamosak vagyunk elfelejteni.

Modern "kór-ok"

TIPP

Szeretne többet tudni a témában? Nézze meg az Alzheimer-korról szóló rovatunkat!

A tömegesen fellépő civilizációs betegségek csaknem mindegyike befolyásolja az agy működését is, és többek között a memória kisebb-nagyobb zavaraiban is megnyilvánulnak. Minden olyan elváltozás, ami az ereket érinti, akár meszesedés, akár a hajszálerek sérülése formájában, érinti az agy egyik legjellegzetesebb funkcióját, az emlékezést. Ezért a kezeletlen vagy ingadozó magas vérnyomás, a cukorbaj közvetlenül károsítják emlékezőképességünket.

Gyógyszerek is kiválthatják

Ha valaki többféle gyógyszert szed, könnyen előfordulhat, hogy ezek kölcsönhatása vagy mellékhatása váltja ki a feledékenységet, a koncentrációs nehézséget. Ilyen hatása lehet többek között olyan népszerű készítményeknek, mint az Aspirin, vagy a nátha elleni, recept nélkül kapható egyéb gyógyszereknek, vagy a vízhajtóknak, fogyasztószereknek, egyes vitaminoknak, gyógynövénykivonatoknak. Az ízületi panaszokra külsőleg használt kenőcsök egyes alkotórészei tartós használat után szintén okozhatnak memóriazavarokat.

Azok tehát, akik nem tudják eldönteni, mitől feledékenyebbek, mint korábban voltak, gondoljanak az esetleges gyógyszer mellékhatásokra is, és az általuk szedett, használt összes szer listájával keressék fel háziorvosukat vagy gyógyszerészüket és kérjék ki véleményét.

Különösen az idősebb embereknél gyakori, hogy kevés folyadékot fogyasztanak, vagy túlságosan egyoldalúan táplálkoznak, ami többek között a gyógyszerek hatását is módosíthatja. Ritkán gondolunk arra, hogy egy hasmenéses vagy hányással járó betegség után a szervezet vízháztartása eltér a normálistól, így az ilyenkor bevett gyógyszer szokatlan mellékhatással, például a tudatunk átmeneti elhomályosulását, gondolkodási nehézséget válthat ki.

Az alkoholba ölt bánat és emlékezet

Az alkoholfogyasztás rövid és hosszú távon egyaránt igen komolyan befolyásolja az agyműködést. Az úgynevezett "társasági ivók" közül sokan meggyőződéssel állítják, hogy ők meg sem érzik, ha isznak, és pontosan tudják, mikor kell abbahagyni. Sajnos a tapasztalat azt mutatja, hogy az idegméregként is ható alkohol a szubjektív közérzettől függetlenül kifejti pusztító hatását, és ez nem ritkán a memória hanyatlásában mutatkozik meg elsőként.
Arról számolt be a tekintélyes Science magazin, hogy kísérletileg sikerült igazolni az aktuális érzelmi állapot és a memória működésének összefüggését. Eddig a pszichiáterek és az agykutatók hiába keresték a depressziós betegek súlyos emlékezetzavarának biológiai alapjait. A most közzétett kutatási eredmények szerint az érzelmi állapot - öröm, bánat, szorongás, eufória, félelem, kétségbeesés - a hippocampuson keresztül tulajdonképpen az agy csaknem valamennyi területét "elárasztja", és így természetesen a memória működését is befolyásolja. Ezzel tulajdonképpen megdőlt az évtizedeken át elfogadott nézet, hogy az érzelmek csupán külső eseményekre adott reakciók, és ily módon az agytól némileg függetlenek, annak alaptevékenységét alig befolyásolják.

Sok a téves diagnózis

A depresszió egyébként olyan súlyos memória-, koncentrációs zavarokkal jár együtt, hogy könnyű összetéveszteni a valódi szellemi hanyatlással, a demenciával, illetve az Alzheimer-kórral.

Német kutatások szerint különösen idős pácienseknél gyakran nem ismerik fel az orvosok, hogy az illetők depressziósok és nem szenilisek. A téves diagnózis kivédésére elvileg az orvosok rendelkezésére állnak erre alkalmas tesztek.



A nem demenciás beteg félrekezelésének súlyos következményei lehetnek, főként ha a depresszió erős öngyilkossági gondolatokkal is társul. Pedig a hangulati betegségek, a depresszió különböző változatai az elmúlt évtizedben kifejlesztett több tucat gyógyszer valamelyikével 85-95 százalékos valószínűséggel gyógyítható, és eltűnnek az emlékezetzavarok is.

Fiatal feledékenyek

A memória gyakran fiatal és egyébként testben-lélekben egészséges embereknél is csődöt mond, melynek hátterében többnyire munkahelyi, magánéleti konfliktusok, hosszabb idő óta görgetett problémák állnak. A memóriazavar ilyenkor egyszerű védekező reflex: agyunk megfelelő részei azért "bojkottálják" az információk előbányászását, mert az általános fáradtság vagy pszichés telítődés állapotába kerültünk. A gyakorlatlan vizsgázó, aki az utolsó éjszakát is áttanulta, esetleg azért bukik meg, mert a kimerült agy nem tudta előhívni emlékezetéből az egyébként betárolt tananyagot. Felejtéshez, feledékenységhez vezet az is, ha megoldhatatlan, vagy képességünket meghaladó feladatot kapunk. Ilyenkor az agy védekezés képpen szintén csődöt mond.

A szórakozott professzor esete

A személyiség egyébként normális eltérései megjelennek az emlékezőképesség különbségeiben is. A precíz, részletekre figyelő emberek általában kevésbé feledékenyek, mint azok, akik lazán kezelik kötelezettségeiket, és csak nagy vonalakban követik az események folyását. Közismertek a szórakozott professzorról szóló anekdoták: a kizárólag a munkájának élő ember számára minden más érdektelen, elfelejti, ha egy nap kivételesen busszal ment a munkahelyére és órákon át kétségbeesetten keresi az autóját.

Léteznek a felejtésnek, az elfelejtésnek ennél finomabb, és sokszor alig észrevehető változatai is. Sigmund Freudnak a pszichoanalízis atyjának köszönhetjük az elfojtás elméletét, amely többek között a feledékenységre is sajátos, nem biológiai alapú magyarázatot adott. Freud szerint mindazokat az emlékeket, vágyakat, amelyeket a mindnyájunkban ott rejtőző "Felettes Én" bűnösnek, tilosnak, illetlennek, megvalósíthatatlannak ítél, megkíséreljük kizárni a tudatos emlékezetből. Ezt hívják Freud definíciójával elfojtásnak. E nézet szerint nem véletlen, hogy mi az, amire emlékszünk, és mi az, amit elfelejtünk. Ez utóbbi ugyanis soha nem teljes: valamilyen emléknyom mindenről marad, ami valaha is jelentőséggel bírt számunkra. A Freud-féle pszichoanalízis lényege éppen az, hogy ezeket a múltban, gyakran a kisgyerekkorban gyökerező elfelejtéseket-elfojtásokat tudatosítsa, és ezzel megszabadítsa a beteget az elnyomott emlékek terhétől.

Persze nem minden minket ért traumában vagyunk hibásak, de olykor elegendő volna megtisztítani elfojtott lelkiismeretünket, bocsánatot kérni azoktól, akiket megbántottunk. Lehet, hogy ez nem hangzik olyan tudományosan, de nagyon hasznos. Ha pedig ügyeink rendben vannak, akkor már nem is olyan nagy baj, ha elfelejtjük egykor botlásainkat.

Nemi hormonok

A szervezet "finom hangolását" végző hormonoknak is igen komoly befolyása van az emlékezőképességünk minőségére. Kiderült például, hogy azok a férfiak, akiknek a vérében sok a férfi nemihormon, a tesztoszteron, lényegesen jobb eredményeket érnek el a memóriatesztekben, mint azok, akiknél ez az érték csak az átlagos, vagy kevesebb. Azt egyelőre még nem vizsgálták, hogy ez az összefüggés a tesztoszteronszint mesterséges növelésekor is igaz-e. A nők esetében is hasonló kapcsolat sejthető az ösztrogén szint csökkenése és a változókori emlékezetromlás hátterében.

Értékelje a cikket!

További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+29, +35 °C
Minimum:
+17, +23 °C

Hazánkban kedden délelőtt alig lesz felhő az égen, csapadékra nem kell készülni.

Egészséget befolyásoló hatások:
közepes, erős

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag