A beltéri levegő minőségét együttesen befolyásolja a meteorológiai helyzet, a földrajzi elhelyezkedés, a külső és belső légszennyező források jelenléte és kibocsátásuk mértéke. Noha a légszennyezés szempontjából az időjárással és ingatlanunk fekvésével nem nagyon tudunk mit kezdeni, jó hír, hogy megfelelő egyéni védekezéssel jelentősen javíthatunk a lakásunkban lévő levegő minőségén. Ez annál is inkább fontos, mert a rossz beltéri levegő számos betegséget, például asztmát , allergiát, szív- és érrendszeri betegségeket, daganatos elváltozásokat, valamint a magzatokban és gyermekekben fejlődési rendellenességet okozhat.
Kockázati tényezők
Rossz beltéri levegőn általában a lakásban található káros, allergén anyagok magas koncentrációját értjük. A pollenek, a szálló por allergiát, asztmát okozhatnak. Részecskéik ingerlik a szem kötőhártyáját, a felső légutak nyálkahártyáját. A 10 mikronnál kisebb porrészecskék lejutnak a tüdőhólyagokba. A szennyező anyagok gyulladást keltenek, asztmás rohamot provokálhatnak. Hatásukra heveny, illetve krónikus légzőszervi betegségek (pl. krónikus bronchitis) egyaránt kialakulhatnak, fokozódó nehézlégzés jelentkezhet. A nyálkahártya ellenálló képessége a kórokozókkal, allergénekkel szemben csökken.
Ha a belső levegő páratartalma tartósan 70 százalék felett mozog, akkor számítani lehet a penész megjelenésére, ami a lakás hűvösebb pontjain – északi falakon, sarkokban, hőhidak mentén – fog lecsapódni. A penészallergia tünetei tüsszögés, orrfolyás, orrdugulás, könnyezés, szemviszketés. Súlyosabb esetben asztmatikus köhögés, sípolás, nehézlégzés fordulhat elő. Az allergia miatt tartós orrnyálkahártya-gyulladás következtében fogékonyabbá válunk a légúti betegségekre, a kezeletlen allergia mellett gyakrabban betegeskedhetünk is.
Emellett az állati szőr- és hámsejtek, illetve a poratkák is okozhatnak légúti megbetegedéseket. Továbbá, az általunk kilélegzett levegőben lévő szén-dioxid-koncentrációja is magas lehet szellőztetés hiányában, mely a koncentrálóképesség csökkenését, fáradékonyságot vagy fejfájást okozhat. Magyarországon egyre többen fordulnak orvoshoz asztma és krónikus légcsőhurut, valamint szív-érrendszeri megbetegedések miatt – írja az OKI a közleményében.
A beteg épület szindróma tünetei
A légszennyezettség már akkora probléma, hogy létezik egy külön betegség is, amelyet ehhez kötnek. A beteg épület szindrómában szenvedőknél (sick building syndrome - SBS) akut egészségügyi panaszok jelentkeznek, melyek összefüggenek az épületben töltött idővel, de konkrét betegség vagy ok nem azonosítható. Tehát a távozást követően megszűnnek, majd a visszatérést követően ismét jelentkeznek a panaszok. Az SBS tünetei szemviszketés, könnyezés, orrfolyás, száraz és viszkető bőr, orrdugulás, krónikus arcüreggyulladás, fejfájás, hányinger, fáradtság, koncentrációs problémák, köhögés.
Rossz levegőt egyébként nemcsak a száraz helyiségek vagy épp a túlpárásítás okozhat, hanem a beltéri légszennyező anyagok jelenléte is. Ha az illékony szerves vegyületek, úgymint tisztítószerek, oldószerek koncentrációja jelentős a lakásokban, az szintén káros lehet az egészségre, így érdemes ezek helyett természetes, környezetbarát tisztítószereket használni, valamint télen is rendszeresen szellőztetni, hogy felfrissítsük a benti levegőt.
Ha megtörtént a baj
Ha a családban sűrűn fordulnak elő a felsorolt légúti panaszok, vagy a "náthás" tünetek 7-10 nap alatt sem múlnak el, érdemes arra gyanakodni, hogy nincs minden rendben a beltéri levegő minőségével. Ilyenkor az a legbiztosabb, ha azonnal szakorvoshoz fordulunk, aki kizárja vagy megerősíti a súlyosabb légúti betegségek, mint például az allergia, asztma jelenlétét. Ugyanakkor a légzőszervi betegségben szenvedők számára szükség lehet egyéni védekezésre, például inhalátorra vagy orvosi javaslat alapján a gyógyszeradagok növelésére. És természetesen alaposan át kell gondolni azt is, hogy miként csökkenthetjük tartósan a lakásunk levegőjében szálló káros anyagokat is.
Megfontolandó lehet egy korszerű légtisztító berendezés beszerzése is, amely kiszűri a beltéri levegőből a pollent és más allergén anyagokat. A légtisztítóknak több fajtája is ismert, ezért nem mindegy, hogy milyen készüléket választunk. Amennyiben ilyen beruházásban gondolkodik valaki, mindenképpen célszerű szakemberrel konzultálni a vásárlás előtt.
Érdemes olyan készüléket választani, amely az egészen apró, 20 nanométeres (0,00002 mm) részecskéket is eltávolítja, mint például a por, pollenek, állati allergének és a baktériumok többsége (HEPA szűrővel), illetve az illékony szerves vegyületek és a kellemetlen szagok (szénszűrővel). A legtöbb háztartási használatra alkalmas légtisztító a HEPA standardnak megfelelő szűrővel rendelkezik, mely 0,3 mikron méretig szűri hatékonyan a levegőből a káros részecskéket. A legtöbb vírus azonban ennél kisebb méretű, és léteznek olyan légtisztítók is, amelyek képesek akár 0,003 mikronig kiszűrni a részecskéket, ami egyébként kisebb, mint a legkisebb ismert vírus. Lehetőleg ilyen készüléket válasszunk, mert ezek olyan kis méretű, káros részecskék, amelyek a tüdőből bekerülhetnek a véráramba és így más szervekhez is eljuthatnak.
Az sem elhanyagolható szempont, hogy a készülék rendelkezzen éjszakai móddal, vagyis zúgás nélkül tisztítsa a szoba levegőjét. A korszerű eszközök többsége képes erre, így a pihentető alvásunk sem kerülhet veszélybe. Végeredményben egyetlen igazán hatékony, hosszú távú mód kínálkozik a rossz beltéri klíma legyőzésére: az állott levegő lecserélése frissre.
