Akik reggel szeretnek zuhanyozni, legtöbbször azzal érvelnek, hogy így könnyebben fel tudnak ébredni, illetve frissebben indíthatják a napot. Ezzel szemben az esti tisztálkodás hívei jobb szeretnek este hazaérve megszabadulni a mögöttük álló nap porától, egyben így könnyebben el tudnak lazulni lefekvés előtt. Lássuk be, mindkét oldal álláspontjában van logika, és pusztán ennek mentén nehéz is lenne igazságot tenni közöttük. Ellenben Primrose Freestone, a Leicesteri Egyetem klinikai mikrobiológusa szerint van olyan aspektusa a zuhanyzásnak, amelyről a legtöbben megfeledkeznek, pedig közel sem mellékes.
Mint azt a szakember a The Conversation oldalán írja, nem kérdéses, hogy bármikor is történjen, a mindennapi tisztálkodás a jó higiéniás rutin elengedhetetlen része. A zuhany alatt megszabadulhatunk a bőrünkön megtapadt portól és faggyútól, megelőzve ezáltal a bőrkiütéseket és különféle fertőzéseket. Sőt, az izzadságot lemosva a kellemetlen testszag is megszüntethető. Ez utóbbiról érdemes persze elmondani, hogy nem közvetlenül az izzadás eredménye, hanem a bőrön élő mikroorganizmusok idézik elő. A friss izzadság ugyanis szagtalan, az azt tápanyagforrásként felhasználó baktériumok viszont anyagcseréjük melléktermékeként kénes vegyületeket, úgynevezett tioalkoholokat termelnek. A testszag ezekből a vegyületekből származik.
Az esti zuhanyzás rejtett kockázatai
Napközben testünkön és hajkoronánkban óhatatlanul is felgyülemlenek különböző szennyezőanyagok és allergének. Ezek egy részét aztán ruhánkkal együtt levetjük, amint hazaérve átöltözünk kényelmes otthoni öltözékbe. Egyes szennyezőanyagok viszont bőrünk és hajszálaink közvetítésével velünk tarthatnak az ágyba is, megtapadva az ágyneműben. Ezenkívül az izzadság és a faggyú segíti a bőrön élő mikroorganizmusok szaporodását, amelyek aztán ugyancsak új otthonra lelhetnek a párnán és a lepedőn. Az esti zuhanyzás előnye éppen abban rejlik, hogy mindezen szennyeződések számát még azelőtt csökkenti, hogy befeküdnénk az ágyba.
Csakhogy, mint arra Freestone felhívja a figyelmet, még ha a fürdőszobából kilépve rögtön az ágy felé is vesszük az irányt, és így a lehető legtisztábban hajtjuk álomra a fejünket, éjszaka akkor is izzadunk – télen és nyáron egyaránt. A bőrön élő baktériumok tehát az éjszakai órákban is hozzájutnak azokhoz a tápanyagokhoz, amelyekből aztán az említett kénes vegyületek termelődnek. Magyarán reggel már úgy ébredünk fel, hogy egyrészt mégiscsak beszennyeződött valamelyest az ágyneműnk, valamint jó eséllyel lesz némi testszagunk is. És éppen ez az, ami a leginkább alááshatja az esti tisztálkodás remélt előnyeit: ha részben a hamis biztonságérzettől is vezérelve nem mossuk kellő rendszerességgel az ágyneműt.
Nem szabad arról sem megfeledkezni, hogy még esti zuhanyzás mellett is lehullanak bőrünkről elhalt hámsejtek az éjszaka folyamán. Ezek aztán táplálékul szolgálhatnak háziporatkáknak, amelyek ürüléke közismert allergén. Ismételten: rendszeres agyneműcsere nélkül az elhalt hámsejtek és – végtermékükkel együtt – a háziporatkák is felszaporodhatnak fekhelyünkön, ami aztán felerősödő allergiás és asztmás panaszokhoz vezethet.
Jobb lehet reggel tisztálkodni
A mikrobiológus azt javasolja, hogy lehetőség szerint inkább reggel, ébredés után álljunk zuhany alá. Így aztán úgy indíthatjuk a napot, hogy rögtön megszabadulunk minden szennyeződéstől, amelyet ágyneműnkből szedtünk össze. Különösen fontos ez, ha esetleg már napok óta ugyanabban az ágyneműben fekszünk. Végeredményben friss ruhánkat is tisztán vehetjük ezáltal fel, egyben bőrünk illata is kellemesebb lesz a baktériumok termelte kénes vegyületek nélkül.
„Természetesen mindenkinek megvan a saját preferenciája a zuhanyzás kapcsán. Bármilyen időpontot is válassz azonban, ne feledd, hogy a zuhanyzás hatékonyságát számos személyes higiéniai szempont befolyásolja – például az, hogy milyen gyakran mosod az ágyneműt” – emeli ki Freestone. Hozzáteszi, legalább hetente egyszer érdemes cserélni a lepedőt, valamint a takaró- és a párnahuzatot, hogy megszabadulhassunk alvóhelyünk nemkívánatos elemeitől – izzadságtól, baktériumoktól, elhalt hámsejtektől, faggyútól, allergénektől és egyéb szennyeződésektől.