Ha légúti allergiáról van szó, a legtöbbeknek alighanem a növényi pollenek jutnak eszükbe, amelyek főként a tavaszi-nyári időszakban okozhatnak az arra érzékenyek körében például tüsszögést, orrfolyást és -dugulást, köhögést , szem-, orr- és torokviszketést. Valójában azonban számos más anyag is kiválthat hasonló reakciókat, amennyiben belélegezve szervezetünkbe jutnak. A lakás különböző pontjain megülő por is többféle ilyen allergént tartalmazhat, ha pedig valamilyen módon felkavarjuk, azok hosszú ideig keringhetnek a beltéri levegőben. Talán meglepő, de akár egy alapos portörlés és porszívózás után is úgy érezhetjük, kínzó panaszaink felerősödtek, mivel a porrészecskék egy része ilyenkor sem a porzsákban végzi, hanem felszáll a levegőbe.
A közös pont minden esetben immunrendszerünk egyfajta túlkapása, amikor valamilyen idegen, de ártalmatlan fehérjével szemben indít támadást. Potenciálisan allergén fehérjéket tartalmaznak a pollenek mellett például a penészgombák spórái, a házi kedvencek elhalt és lehullott hámsejtjei, vagy éppen az otthonunkban észrevétlenül megtelepedő háziporatkák ürüléke, és ezek mindegyike jelen lehet a leülepedett porban is. A háziporatkák különösen gyakran okoznak problémát a háztartásokban. Kedvelik a meleg és párás környezetet, illetve elhalt hámsejtjeinkkel táplálkoznak, így főként az ágymatracokban, párnákban, egyéb bútorokban fordulnak elő. Ürülékük kiszáradva parányi darabokra porlik, a levegőbe jutva pedig könnyen belélegezhetjük a szabad szemmel nem látható apró részecskéket.
Szintén sok háztartásban okoznak bajt a penészgombák , amelyek elsősorban magas páratartalmú, sötét helyeken jelennek meg, így akár szekrények, falvédők mögé bújva. A szaporodásukban szerepet játszó spóráikra érzékenyen reagálhat az immunrendszer, és ezek a lakás bármely pontján lerakódhatnak. Összességében tehát anélkül is légúti panaszok forrásává válhat az otthonunk, hogy tudnánk róla.
Mit tehetünk a házipor-allergia ellen?
Allergiára utaló panaszokkal mindenképpen javasolt szakembert felkeresnünk, aki a megfelelő vizsgálatokkal segíthet megtalálni tüneteink forrását. Amennyiben pedig valóban valamely beltéri allergén miatt tüsszögünk folyton, érdemes lehet megfogadni néhány jó tanácsot a probléma megelőzése céljából. Az Amerikai Allergia, Asztma és Immunológiai Testület (ACAAI) leírása szerint a legjobb, amit tehetünk, ha minél minimálisabbra szorítjuk az allergénekkel való érintkezés kockázatát. Ebben az alábbi módszerek nyújthatnak segítséget.
- Amennyiben ez megoldható, szobaszőnyegek helyett inkább válasszunk fa padlóborítást, különösen a hálószobában.
- Takarítsuk rendszeresen otthonunkat, amihez használjunk magas hatékonyságú részecskeszűrővel (HEPA) felszerelt porszívót, illetve takarítás közben viseljünk FFP2-es minősítésű maszkot.
- Ágymatracunkat és párnánkat fedjük le atkabiztos huzattal. Ágyneműnket mossuk rendszeresen magas hőfokon.
- Hálószobánkban érdemes megfontolni egy HEPA-szűrős légtisztító használatát.
- Állatszőr-allergia esetén kedvencünket soha ne engedjük be a hálószobába.
- A hűtést nem igénylő élelmiszereket mindig tartsuk elzárva vagy letakarva, az élelmiszer-hulladékot pedig dobjuk jól lezárt szemetesbe.
- Szerezzünk be egy higrométert, amely segítségével folyamatosan nyomon követhetjük a beltéri levegő relatív páratartalmának alakulását. Törekedjünk arra, hogy az otthoni páratartalmat a 30 és 50 százalék közötti tartományban tartsuk.
A beltéri allergének mennyiségének visszaszorításával jelentősen enyhülhetnek allergiás panaszaink. Ha azonban ilyen irányú erőfeszítéseinek nem hozzák meg a remélt eredményt, úgy gyógyszeres úton is csillapíthatjuk a légúti tüneteket. Recept nélkül is kaphatóak olyan orrspray-k, amelyeket kifejezetten allergiás orrdugulásra ajánlanak, mert akár hosszabb távon sem okoz függőséget az alkalmazásuk. Hatékony segítséget nyújthatnak továbbá az antihisztamintartalmú allergiagyógyszerek. Ezek az allergiás reakció során felszabaduló hisztamin ellen hatnak, így elejét véve a legtöbb kellemetlen tüneteknek.
