Az agyunk így öregszik

Az öregedés sokunkban felvet egy fontos kérdést: mi lesz velem, ha majd nem vág már úgy az eszem? Szerencsére az agyi leépülés egyáltalán nem szükségszerű velejárója az öregedésnek, de akkor mi történik az agyban a kor előrehaladtával?

Agyunkat több száz milliárd idegsejt hálózza be, amelyek ráadásul különbözőek, attól függően, hogy az agyban hol helyezkednek el. Az idegsejtek testünk normál működéséért felelnek, nemcsak a gondolkozáshoz, de a mozgáshoz, a légzéshez és minden, a szervezetben lejátszódó folyamathoz közük van. De vajon mi történik az idegsejtekkel az évek során?

Az öregedés első jelei

Az öregedés - jelenlegi tudásunk szerint - nem megállítható és nem is visszafordítható folyamat, ám ha időben vesszük fel a harcot az öregedés ellen, akkor jelentősen lelassíthatjuk. Melyek az öregedés első jelei, és mit tehetünk ezek ellen? Kattintson!

Mint ahogy az egész testben, az agyban is óriási változások következnek be az idő múlásával. Agyunk születésünkkor nagyjából 350 gramm súlyú, húszéves korunkra pedig 1300 grammra nő. A növekedés inkább az idegsejtek közötti kapcsolódások fejlődésének következménye, semmint az idegsejtek szaporodásáé. Születésünkkor az agyunk már csaknem az összes neuront tartalmazza, amit az életünk során használni fogunk. A húszas évek közepétől azonban fokozatosan csökken az agyi idegsejtek és az őket egymással összekötő axonok száma. Az idő előrehaladtával az agy zsugorodni kezd, mérete 20 és 90 éves korunk között 5-10 százalékkal is csökkenhet.

A zsugorodást főként az agyi zsírszövet elvesztése okozza. "A változás közvetlen módon nem hat a memóriánkra, de befolyásolja az egész idegrendszeri működésünket. Változik a mozgás- és beszédtempónk, a célirányos mozgások kivitelezése egy bizonyos kor után bizonytalanná válik, nehezebben őrizzük meg az egyensúlyunkat, és a mozgásunk sem lesz annyira harmonikus. Az ember 85 éves korára már nem tud olyan jól mozogni a térben, mert a járása már nem annyira stabil - persze ehhez hozzájárul a mozgásszervrendszer és az érzékszerveink öregedése is. Ennek ellenére a hosszú távú memóriája lehet ugyanolyan jó, mint korábban" - mondja dr. Ernyes Mária, neurológus. Ugyanakkor az idősödés következtében a kognitív, vagyis a tanulási funkciók egy része elvész, és a rövidtávú memóriánk az évek során fokozatosan romlik.

Élethosszig tartó tanulás

Nemcsak a felgyorsult világ és az információáradat miatt fontos, hogy megőrizzük a kíváncsiságunkat, a tanulás iránti vágyunkat, hanem azért is, mert a folyamatos tanulással karban tarthatjuk az agyunkat. "Hogy milyen ütemben és mértékben öregszik az agy, nagyban függ attól, hogy milyen képességeink vannak. Minél magasabb szintről indul valaki, annál tovább képes megőrizni a szellemi fittségét. Persze a tanulás idős korban már sokkal nehezebb, ugyanis a korábban említett rövidtávú memória felelős azért, hogy az új információkat felfogjuk, elraktározzuk és szükség esetén minél gyorsabban felszínre hívjuk. A változás függ attól is, hogy kinek milyen az életmódja, illetve, hogy milyen munkát végez. A szellemi munkát végzőknél ahhoz, hogy az öregedés folyamata egy ténylegesen nagyfokú beszűkülést mutasson, ahhoz nagyon sok inaktív évnek kell eltelnie" - mondja dr. Ernyes Mária.

Időskorban is fittebb az agy, ha rendszeresen megdolgoztatjuk
Időskorban is fittebb az agy, ha rendszeresen megdolgoztatjuk

Egy, az Annals of Neurology című szaklapban korábban megjelent tanulmány szerint a nyelvtanulás jelentősen lassíthatja az agy elöregedését. A kutatásban 262 ember vett részt, akiket először 11 évesen, majd a 70-es éveikben vizsgáltak a kutatók. Az alanyokban az volt a közös, hogy az angolon kívül mindannyian beszéltek legalább egy idegen nyelvet. A vizsgálatban nem határozták meg, hogy a második nyelvet mikor kell elsajátítaniuk. Az eredmény rámutatott arra, hogy azok, akik több nyelvet beszélnek, gördülékenyebben gondolkodnak, jobban olvasnak, és magasabb az általános intelligenciájuk idős korukban is. "Az, hogy valaki képes több nyelvet megtanulni, már eleve bizonyítja, hogy jobb képességekkel rendelkezik. Jobb a kiindulási helyzete, éppen ezért jó eséllyel az öregedés folyamata sem lesz akkora hatással az agyi teljesítményére, mint másoknak" - vélekedik a szakember.

Az időskori feledékenység nem egyenlő a demenciával

Bár a rövidtávú memória romlik, ez nem jelenti azt, hogy szükségszerűen az értelmi képességeink is gyengülnek. A kutatások szerint az idősek 80 százalékának szellemi működése abszolút normálisnak mondható, éppen ezért itt az ideje, hogy leszámoljunk azzal a tévhittel, hogy öregkorunkra elkerülhetetlen a szellemi leépülés.

"Az időskori feledékenység igen gyakori kórkép, ugyanakkor semmi köze nincs a demenciához. Az időskori feledékenységben szenvedők rendszerint azok a betegek, akik arra panaszkodnak, hogy gyakorta elfelejtenek valamit. Mondjuk, nem emlékeznek, hogy hova tették a kulcsukat, vagy elfelejtik az ismerőseik nevét. Ez a probléma jól kezelhető pszichológus segítségével és különféle mentális tréningek alkalmazásával. Például ha megkérjük a beteget, hogy írjon le valamit, majd azt memorizálja, azzal egy kicsit aktivizáljuk a rövidtávú memóriát" - magyarázta a szakember.

Ugyanakkor az emlékezetvesztést nem az idegsejtek pusztulása, hanem az agyban lejátszódó bonyolult kémiai folyamatok lassulása, az idegsejtek vérellátásának csökkenése és a különböző anyagcseretermékek felszaporodása okozza. A szellemi frissesség megőrzéséhez elengedhetetlen, hogy rendszeresen kommunikáljunk, emellett az agyunknak nagy szüksége van arra is, hogy sportoljunk. A sport azért fontos, mert biztosítja az általános jó állóképességet és javítja a keringést, így az agy megfelelő mennyiségű oxigénhez és cukorhoz jut hozzá.

Emellett vannak olyan növények és készítmények, amelyek serkentik az agy vérkeringését, gyorsítják az anyagcserét, elősegítik a cukor felhasználását. A ginkgo biloba és a goji bogyó javítja a memóriát, az antioxidáns vegyületek a szabad gyökök elleni harcban segítenek, és az agyműködés szempontjából fontos a C-, D- és az E-vitamin is. Az idegsejteket egy úgynevezett foszfolipid héj veszi körül, amelynek épségét telítetlen zsírsavakkal őrizhetjük meg. A kiegyensúlyozott és változatos táplálkozás az agy védelmében is elengedhetetlen tényező - mondja dr. Ernyes Mária.


Aktív életmód

Szervezetünk egészének fontos, hogy ne kerüljünk ki a körforgásból. Bizonyára mindannyian ismerünk olyan nagymamákat, akik a családdal élnek, és fittek, frissek még idős korukban is. A kreatív tevékenység, az újdonságok rendkívül fontosak, de jó agytorna az is, ha jobbkezesként néha a bal kezünkbe vesszük az irányítást és fordítva. A mozgás jelentőségéhez pedig nem fér kétség - azok, akik életük során megőrzik fittségüket, később a kognitív képességeik terén 7 évvel fiatalabbak, mint keveset mozgó társaik.

A cikk a Nők Lapja Egészség Örökké Fiatal különszámában jelent meg!

További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+26, +31 °C
Minimum:
+14, +19 °C

Hazánkban szombaton délelőtt a Dunántúlon erősen felhős, másutt gyengén felhős idő várható.

Egészséget befolyásoló hatások:
erős

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag