Felnőttkori fertőző betegségek : Leptospirózis
Az emberi szervezet legtöbb megbetegedését baktériumok, vírusok, illetve egysejtűek okozhatják. A mindennapi életben számtalan mikroorganizmus van jelen körülöttünk, amelyek szervezetünkbe is bejutnak. Az, hogy a fertőzés valóban bekövetkezik-e, a mikroorganizmus természetétől és az emberi test védekezésétől függ. A fertőzés kimenetele többféle lehet. Ha a kórokozónak sikerül elszaporodnia, az a betegség teljes kifejlődéséhez vezet. Kialakulhat egyensúlyi állapot a védekező mechanizmusok és a kórokozó szaporodása között, ekkor idült fertőzésről beszélünk. Ha az immunrendszer győz, akkor a betegség gyógyul, és a szervezet védetté is válhat.
Leptospirózis tünetei és kezelése
Mi a leptosporózis?
A leptospirózis megbetegedés a leptospira nevű, spirochéta típusú (spirális alakú) baktériumcsalád különböző tagjai által okozott ritka, súlyos fertőző betegség. A leptospirózis vad- és háziállatok betegsége. Egyes állatok hordozói a kórokozóknak, és vizelettel ürítik azt; mások megbetegszenek és elpusztulnak. Az ember akkor kaphatja el, amikor fertőzött állatokkal, vizeletükkel, vagy azzal fertőzött földdel, illetve vízzel kerül kapcsolatba. A leptospirózis tehát a Leptospira baktériumok által okozott zoonózisnak - tehát állatról emberre átvihető fertőzéseknek - az összefoglaló megnevezése.
Tünetek
A leptospirózis előfordulása
Az állatok (kutya, sertés, patkány) vizeletével fertőzött édesvizekkel érintkezők között, elsősorban a melegebb éghajlaton, viszonylag gyakori a betegség. Hazánkban is ritkán előfordul, évente 30-40 eset kerül felismerésre. Bizonyos foglalkozások, mint földművesek, erdészek, vadászok, állatorvosok, favágók, rizsföldeken dolgozók, katonák, kísérleti állatokkal foglalkozók, állatkerti gondozók az átlagnál veszélyeztetettebbek.
Rekreációs tevékenységeket űzők körében (meleg éghajlaton édesvízben fürdés, csónakázás) is előfordulhat. Házi fertőzést kaphatnak a kutyatartással, háziasított vadállatokkal foglalkozók, de veszélyt jelenthetnek az esővízgyűjtő rendszerek, valamint a fertőzött rágcsálók.
A leptospirózis okai
A fertőzés hámsérüléseken vagy szájon keresztül történhet. A házi és vadon élő állat egyaránt fertőzés forrása lehet, nem véletlenül nevezik "disznópásztor-betegségnek" is. A rágcsálók, egerek vizeletükkel terjesztik a kórt, miközben maguk nem betegszenek meg. A baktériumok speciális tulajdonsága, hogy a vékonyabb vagy sérült bőrön át is bejuthatnak a szervezetbe. Így a kutyák, akár a fertőzött vízben való úszás során, vagy akár pocsolyákból is fertőződhetnek. A Leptospira baktérium nedvességkedvelő mikroorganizmus, mely szárazságban hamar elpusztul. Fertőzés forrása lehet a nedves talaj, a fertőzött állattáp, élelmiszer stb.
A leptospirózis tünetei
A leptospirózis az esetek közel 90%-ában enyhe lefolyású, a fennmaradó 10%-ban viszont súlyos, sok szervre terjedő, akár végzetes kimenetelű betegség lehet.
A betegség 4-16 napos lappangási idő után hirtelen kezdődik. Az egész szervezetet támadja meg: a szem kötőhártyájától a vesékig, a májtól az izmokon át a szívig.
Ennek megfelelően a tünetek is vegyesek: láz hidegrázással, fejfájás, izomfájdalom az alsó lábszárban, hányinger, hányás, kötőhártyavérzés. Szinte minden más panasz és jel is előfordulhat: nyirokcsomó- és máj-megnagyobbodás, kiütések, vérnyomásesés, szívritmuszavarok. Nagyobb bajra utal, ha a beteg bőre be is sárgul, az a máj komolyabb érintettségére utal. Légszomj, köhögés, vérköpés is előfordul, súlyos légzészavarig fokozódó tüdőeltérésekkel. A hidegrázás és a láz 4-9 napon át tart, és elérheti a 38,9 °C-ot.
A leptospirózis diagnózisa
A jelentkező tünetek számos más betegségre is utalhatnak, így ezek alapján nem állapítható meg biztosan a betegség. A beteg állat vizeletéből esetenként kimutathatóak a baktériumok, illetve az egymásután, több alkalommal vett vérminták vizsgálatával lehet következtetni arra, hogy a kialakult tünetekért a leptospirák felelősek. Jelenleg nincs olyan gyors laboratóriumi teszt, ami megbízhatóan jelzi a fertőzöttség fennállását. Fizikális vizsgálattal a magas láz, máj- és lépmegnagyobbodás, izomérzékenység a legjellemzőbb.
Laboratóriumi vizsgálatok során magasabb a fehérvérsejtszám, de rendszerint 10.000/µl alatt van. A vizeletvizsgálati lelet általában kóros, az izomsérülésre utaló szérum kreatinin-foszfokináz szintje emelkedett (50 százalék), és emelkedett májenzim-értékeket találunk az esetek mintegy 40 százalékában.
A baktérium kimutatható a vérből, vizeletből és a gerinc-agyvízből. (Sötét látóteres mikroszkóppal, ezüst festéssel, és UV fény alatt fluoreszkáló anyaggal történő festés segítségével a spirális kórokozók láthatóvá tehetők.)
A vizelettenyésztés eredménye csak egy hét után lesz pozitív.
A vérben keringő specifikus ellenanyagok kimutatásán alapuló szerológiai vizsgálattal lehet a betegséget egyértelművé tenni.
A leptospirózis kórlefolyása
Az akut tünetek három betegség képében folytatódhatnak. Az agyhártya- és a vesegyulladás jóindulatú, a májgyulladás még megfelelő antibiotikum-kezelés mellett is halálos lehet (kb. 10 százalék), kezelés nélkül pedig az esetek kb. fele végződik halállal.
A leptospirózis kezelése
Az antibiotikum-kezelést minél előbb el kell kezdeni. Penicillineket, doxiciklint, eritromicint és nagyhatású eritromicin származékokat adhatunk a betegnek.
A leptospirózis gyógyulási esélyei
Ha a beteg nem sárgul be, általában felépül. A máj érintettségét jelző sárgaság esetén legalább 10 százalékra nő a halálozás, vagy ennél magasabb is lehet a 60 éven túli személyekben. A betegség általában jó prognózisú, de olykor szövődmények kialakulásával kell számolni. Penicillin adása esetén a pusztuló baktériumokból felszabaduló nagy mennyiségű méreganyag úgynevezett Herxheimer-reakciót okozhat, ami lázkiugrással, a beteg állapotának hirtelen, de átmeneti romlásával járhat.
A leptospirózis megelőzése
Magas kockázatú trópusi vidékeken kerüljük a tavakban, különösen a lefolyás nélküli pangó vizekben történő fürdést. Ha ez nem kerülhető el, gyógyszeres megelőzésként doxiciklint szedjünk be. A leptospirózis ellen van védőoltás is. Az oltás rendjét a kísérleti laboratóriumokban rendelet szabályozza. Az oltás egy évre ad megnyugtató védettséget.
Hazánkban is sok helyen létező állatfürdőhelyek tekinthetők a legfontosabb fertőzésforrásnak. A nagyobb víztömegű, kellő felhígulást biztosító és/vagy lefolyást mutató folyók, tavak nem veszélyesek. Veszélyforrást jelenthetnek háziasított rágcsálók vagy ragadozók (egér, patkány, hörcsög, tengerimalac, vadászgörény, stb.) tartása. A szobatiszta kutya nem szennyezi vizeletével a lakást, így az sem tekinthető jelentős veszélyforrásnak. Az egyre több kertben megtalálható fürdőmedencében azonban ne fürödjünk együtt kedvenc állatainkkal.
Fontos az óvintézkedések szigorú betartása: zárt cipő és csizma viselése nedves helyeken, réteken, a fürdés kerülése iszapos vizekben, gondos kézmosás, illetve védőkesztyű használata. Kézsérülés esetén - legalábbis a gondos üzemorvos - egyenesen eltilthatja a munkától a dolgozót.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Olvasd el aktuális cikkeinket!
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Nincs front
Maximum:
+4 °C
Minimum:
-1 °C
Tovább terjeszkedik a rétegfelhőzet, az ország nagyobb részén borult idő várható, főként a Dunántúlon maradhatnak kevésbé felhős, derült tájak is. Párássá válik a levegő, helyenként köd képződik. Számottevő csapadék nem lesz. A légmozgás gyenge vagy mérsékelt marad. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet -5 és +2 fok között alakul, az ország döntő részén fagypont körül alakul. Elvonult a hideg légörvény, így mára frontmentes idő várható.
