Az úgynevezett RH-null vércsoportot gyakran aranyvérként emlegetik, és nemcsak extrém ritkasága, hanem különleges értéke okán is – írja az IFLScience. Ahhoz, hogy megértsük, miért is számít ennyire kivételesnek az aranyvér, érdemes először röviden áttekinteni, mit jelentenek alapvetően a vércsoportok.
Milyen vércsoportokat ismerünk?
A legtöbben ismerik a négy alapvető vércsoportot: A, B, AB és 0. Ezeket az határozza meg, hogy a vörösvérsejtek felszínén milyen úgynevezett antigének találhatók. Ezek az antigének kulcsszerepet játszanak az immunrendszer működésében: ha a szervezet számára idegen antigén kerül a vérbe, immunválaszt válthat ki.
- A vércsoport: A antigéneket tartalmaz
- B vércsoport: B antigéneket tartalmaz
- AB vércsoport: mindkét antigént tartalmazza
- 0 vércsoport: egyik típust sem tartalmazza
A kép azonban ennél összetettebb. A vörösvérsejteken ugyanis más fehérjék is megtalálhatók, például az úgynevezett Rh-faktorok. Ezek közül a legismertebb az Rh(D) antigén, amely eldönti, hogy egy vércsoport Rh-pozitív vagy Rh-negatív.
Ki kinek adhat vért?
A véradásnál kulcsfontosságú az antigének kompatibilitása. Az Rh-negatív vér például adható Rh-pozitív és Rh-negatív embereknek is, mert nem tartalmazza azt a fehérjét, amely problémát okozhatna. Ezzel szemben az Rh-pozitív vér nem adható Rh-negatív személynek. A legismertebb univerzális donor a 0 Rh-negatív vércsoport, mivel nem tartalmaz sem A-, sem B-, sem Rh(D) antigént, így általában nem vált ki immunreakciót.
A legritkább vércsoport
Az Rh-null vércsoport azonban még inkább különleges. Az ilyen vérből teljesen hiányzik az összes Rh-antigén – nemcsak az Rh(D), hanem mind a több mint 60 ismert Rh-fehérje. Ez azt jelenti, hogy az Rh-null vér nem tartalmaz olyan elemeket, amelyek mások immunrendszerét reakcióra ösztönöznék. Emiatt különösen értékes lehet ritka vércsoportú betegek számára, hiszen sok esetben univerzálisnak tekinthető az Rh-rendszeren belül.
Mindazonáltal nagyon ritka vércsoportról van szó. Az első ismert esetet 1961-ben azonosították egy ausztrál őslakos nőnél. Azóta is csak elszórtan találtak hasonló eseteket. A becslések szerint körülbelül 6 millió emberből egy rendelkezik ilyen vérrel, és eddig mindössze 43 megerősített esetről tudunk világszerte. A vércsoport öröklött tulajdonság, és ez alól az Rh-null sem kivétel. Kialakulásához egy ritka genetikai helyzet szükséges: mindkét szülőtől egy-egy hibás génváltozatot kell örökölni. Ezt autoszomális recesszív öröklődésnek nevezik.
Kapcsolódó cikk
Az aranyvér nem csupán a vérátömlesztések során lehet rendkívül értékes. A biomedicinában is használják: például hozzájárult olyan gyógyszerek fejlesztéséhez, amelyek az Rh-összeférhetetlenségből adódó problémákat segítenek megelőzni várandósság alatt.
Vannak hátrányai is
Bár elsőre különleges előnynek tűnhet, az Rh-null vércsoport komoly kihívásokat is jelent. Ha egy ilyen vérrel rendelkező embernek vérátömlesztésre van szüksége, rendkívül nehéz megfelelő donort találni – gyakorlatilag csak másik Rh-null vér jöhet szóba. Emellett egészségügyi kockázatokkal is összefügghet. Az Rh-fehérjék hiánya miatt a vörösvérsejtek szerkezete eltérő lehet, ami sérülékenyebbé teszi őket: könnyebben széteshetnek vagy szivároghatnak.
