Idegsejt-pusztulás: megfejtették a titkot?

Egy friss tanulmány szerint elképzelhető, hogy a Parkinson-kór autoimmun betegség, és a neuronokat a saját szervezet támadja meg, idegen betolakodónak érzékelve őket.

A Parkinson-kórnál megfigyelhető idegsejt-pusztulás oka továbbra is tisztázatlan, ám egy friss tanulmány szerint előfordulhat, hogy a neuronokat a saját szervezet támadja meg, miután idegen betolakodónak érzékeli őket - úgy, mint például az 1-es típusú cukorbetegségnél, a cölikáliánál vagy a szklerózis multiplexnél.

"Ez egy új, s valószínűleg vitát kiváltó megközelítése a Parkinson-kórnak. Amennyiben viszont igaz, új utak nyílhatnak az idegsejt-pusztulás megelőzésére, s az autoimmun betegségeknél megszokott gyógymódok is elképzelhetőek" - fogalmazott a szerzőként közreműködő David Sulzer, a Kolumbiai Egyetem professzora.

A Parkinson-kórral kapcsolatos új hipotézis a tanulmányban megfogalmazott más következtetéseken alapul, amelyek mély összefüggést feltételeznek a neuronok és az immunrendszer működése között.

A neurobiológusok évtizedeken keresztül úgy vélték, hogy az idegsejtek védettséget élveznek az immunrendszer támadásaitól, mivel a felszínűkön nincsenek antigének. A legtöbb vírussal vagy baktériummal fertőzött sejt felszínén azonban szoktak lenni ilyenek. Amikor az immunrendszer felismeri az idegen antigéneket, T-sejtek érkeznek a sejt elpusztítására. Mivel a korábbi feltételezések szerint az idegsejteken nincsenek antigének, ezért az immunrendszer nem támadja meg őket.

"Ez az ötlet kézenfekvőnek tűnt, mivel ritka kivételektől eltekintve az agy nem termel új idegsejteket az elpusztultak pótlására. Váratlan módon azonban azt találtuk, hogy egyes neurontípusok igenis mutatnak antigéneket" - magyarázta Dr. Sulzer.

A sejtek egy bizonyos fehérjetípussal, MHC-kkel jelzik az antigének jelenlétét. Az egészséges donorok halála után megvizsgált agyszövetek arra utalnak, hogy kétféle idegsejtben is vannak MHC-1 proteinek. Ezek egyike a dopamintermelésért felelős idegsejtfajta, ami leépül a Parkinson-kór során.

Az eredmények a című szakfolyóirat április 16-i számában jelentek meg.

ITT MEGOSZTHATOD:

Ajánlott videó

Heti top cikkek

Ekkor kell átállítani az órákat – idén könnyű eltéveszteni
szklerózis muliplex
Szklerózis multiplex első jelei: látászavar és zsibbadás is utalhat rá
A 10 legjobb kutyafajta kisgyerekes családoknak – Kistestűtől a nagytestűig
szívbarát étrend
Így védd a szívedet egyetlen gyümölccsel – már napi fél is elég belőle
grapefruit
Ez a kedvelt gyümölcs többet árthat, mint használ
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +17 °C
Minimum: +3 °C

Északnyugat felől tovább növekszik, vastagszik a fátyolfelhőzet, amely olykor erősebben szűrheti a napsütést, takarhatja is a napot. Eközben délkeleten kora délelőttig lecsökken a felhőzet, majd délutánra ismét gomolyfelhők képződnek a keleti országrészben. Estig csapadék még nem várható. A délnyugati szél nagy területen megélénkül, a Dunántúlon néhol erős lökések is lehetnek. A hőmérséklet csúcsértéke általában 15 és 20 fok között alakul.Késő estére 5 és 12 fok közé hűl le a levegő. Nem terheli a szervezetet erős fronthatás.

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

kvíz
Kvíz: hogyan hat az alkohol az alvásra? – Tedd próbára a tudásod! Mennyit tudsz az alvásról? Töltsd ki alvásos kvízünket, és derítsd ki, mi segíti vagy ronthatja a pihentető éjszakákat!
kvíz
Kvíz: minden baktérium káros. Igaz vagy hamis? – Tedd próbára a tudásod! A bennünk és rajtunk élő apró élőlények óriási szerepet játszanak az egészségmegőrzésben. A mikrobiom helyreállítása tehát kulcsfontosságú.