Idegsejt-pusztulás: megfejtették a titkot?

Egy friss tanulmány szerint elképzelhető, hogy a Parkinson-kór autoimmun betegség, és a neuronokat a saját szervezet támadja meg, idegen betolakodónak érzékelve őket.

A Parkinson-kórnál megfigyelhető idegsejt-pusztulás oka továbbra is tisztázatlan, ám egy friss tanulmány szerint előfordulhat, hogy a neuronokat a saját szervezet támadja meg, miután idegen betolakodónak érzékeli őket - úgy, mint például az 1-es típusú cukorbetegségnél, a cölikáliánál vagy a szklerózis multiplexnél.

"Ez egy új, s valószínűleg vitát kiváltó megközelítése a Parkinson-kórnak. Amennyiben viszont igaz, új utak nyílhatnak az idegsejt-pusztulás megelőzésére, s az autoimmun betegségeknél megszokott gyógymódok is elképzelhetőek" - fogalmazott a szerzőként közreműködő David Sulzer, a Kolumbiai Egyetem professzora.

A Parkinson-kórral kapcsolatos új hipotézis a tanulmányban megfogalmazott más következtetéseken alapul, amelyek mély összefüggést feltételeznek a neuronok és az immunrendszer működése között.

A neurobiológusok évtizedeken keresztül úgy vélték, hogy az idegsejtek védettséget élveznek az immunrendszer támadásaitól, mivel a felszínűkön nincsenek antigének. A legtöbb vírussal vagy baktériummal fertőzött sejt felszínén azonban szoktak lenni ilyenek. Amikor az immunrendszer felismeri az idegen antigéneket, T-sejtek érkeznek a sejt elpusztítására. Mivel a korábbi feltételezések szerint az idegsejteken nincsenek antigének, ezért az immunrendszer nem támadja meg őket.

"Ez az ötlet kézenfekvőnek tűnt, mivel ritka kivételektől eltekintve az agy nem termel új idegsejteket az elpusztultak pótlására. Váratlan módon azonban azt találtuk, hogy egyes neurontípusok igenis mutatnak antigéneket" - magyarázta Dr. Sulzer.

A sejtek egy bizonyos fehérjetípussal, MHC-kkel jelzik az antigének jelenlétét. Az egészséges donorok halála után megvizsgált agyszövetek arra utalnak, hogy kétféle idegsejtben is vannak MHC-1 proteinek. Ezek egyike a dopamintermelésért felelős idegsejtfajta, ami leépül a Parkinson-kór során.

Az eredmények a című szakfolyóirat április 16-i számában jelentek meg.

ITT MEGOSZTHATOD:

Ajánlott videó

Heti top cikkek

Súlyos károkat okoz a belekben, mégis sokan fogyasztják rendszeresen
prediabétesz
Súlyos károkat okoz a vércukorszintben, mégis sokan fogyasztják naponta
halfogyasztás
Ez a legegészségtelenebb hal, mégis ezt veszik a legtöbben
vércsoportok
Ez a legritkább vércsoport a világon – Nem véletlenül hívják aranyvérnek
D-vitamin
D-vitamin: májusban is kell még szedni? – Mutatjuk, mi lenne a legjobb az orvosok szerint
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +24 °C
Minimum: +11 °C

A magasszintű felhőtakaró a keleti tájakról is levonul, mögötte gomolyfelhős idő várható sok napsütéssel. Délután az Alpok felől besodródhatnak záporos, zivataros csapadékgócok, melyek az esti órákban lecsengenek, másutt legfeljebb elvétve fordulhat elő konvektív csapadék. Az északias szél időnként megélénkül, csapadékgócok környezetében erős, viharos széllökés is előfordulhat.A legmagasabb nappali hőmérséklet 20 és 26 fok között várható. Késő este 13, 19 fok valószínű. Fronthatásra a hétvégén még nem kell számítani, a jövő héttől azonban változékonyabbra fordulhat majd az időjárás.

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

kvíz
„Menstruáció alatt nem lehet teherbe esni.” Igaz vagy hamis? – Teszteld magad kvízünkben! Bár a szexualitás az életünk egyik természetes része, a termékenységgel és a fogamzásgátlással kapcsolatban számos tévhit él a köztudatban. Nézzük, te mennyire vagy képben ezekkel!
kvíz
Kvíz: felismered a stressz testi jeleit? – Bőrtünetek is árulkodhatnak a túlhajszoltságról Alvászavar, kimerültség, ingerlékenység – sokszor észre sem vesszük, hogy mindezek hátterében a stressz áll. Vajon mennyit tudsz arról, hogyan hat a szervezetünkre a mindennapi feszültség? Teszteld magad kvízünkkel!