Hogyha a történelem legrosszabb évét kellene kiválasztani, a legtöbb ember talán a 20. század egyik világháborúval sújtott esztendejét választaná, esetleg a sötét középkorban keresné a legborúsabb időszakot. Történelmünk sajnos bővelkedik a nyomorúságos időszakban, átlagosan pedig sokkal több évet jellemzett valamilyen háború, járvány vagy katasztrófa, mint a prosperitás. Tudósok egy csoportja megpróbálta kideríteni, melyik mind közül a legsötétebb esztendő, a választásuk pedig az 536-os évre esett. Az Iflscience cikke összefoglalta, milyen csapások sújtották ekkor az embereket.
Természeti katasztrófák, pestis és éhínység
Egyrészt hatalmas vulkánkitöréseket jegyeztek fel ebben az időszakban a világ számos pontján, amelyek miatt rengeteg hamu és por jutott a légkörbe. Ennek következtében az északi féltekén a hőmérséklet drámaian lezuhant, a nyarak hűvösebbek lettek, nyomait Európában a fák évgyűrűi is őrzik. A tudósok úgy vélik, hogy az 536-os kitörések összefüggésben állhattak a késő ókori kis jégkorszak kezdetével. Persze az éghajlat megváltozása a növénytermesztésre is katasztrofális hatással volt, ami miatt súlyos élelemhiánnyal küzdöttek számos területen. Az élelemhiány miatt véres erőszakba torkolló népvándorlások indultak meg többfelé.
Nagyjából ebben az időszakban tört ki a Justinianus-féle pestisjárvány is – bár ezt a történészek egy része egy kicsit későbbre, 541-re datálja ennek kezdetét. Az akkor uralkodó, I. Justinianus bizánci császárról elnevezett betegséghullám a pestis első feljegyzett esete. A birodalom fővárosa, Konstantinápoly lakossága ötödét veszítette el rövid idő alatt, de számos nagyváros lakosságát megtizedelte.
Kapcsolódó cikk
Ezek a természeti és járványügyi csapások nem függetlenek a politikai és társadalmi változásoktól: a lehűlés, az éhínség és a járvány mind hozzájárulhatott ahhoz, hogy a nagy birodalmak – mint például a Keletrómai (bizánci) Birodalom – meggyengültek. Vagyis ebben az évben tehettük meg első lépéseinket a sötét középkorként is ismert időszak felé vezető úton.
Azért nem mindenhol kísérték katasztrófák ezt az időszakot: miközben a Keletrómai Birodalom és a Szászánida Birodalom szenvedett, az Arab-félszigetet bőség és esős évszakok jellemezték. A régió így új nagyhatalom felemelkedésének színterévé vált, ahonnan az Arab Birodalom a hetedik századra
