Vese és húgyutak betegségei

A vese elsődleges feladata, hogy az anyagcsere-végtermékeket, azaz a keletkező hulladékanyagokat, valamint a felesleges mennyiségben jelenlévő nátriumot és vizet kiszűrje a vérből és eltávolítsa a szervezetből. Két vese látja el ezeket a feladatokat. A vese és a húgyutak betegségeinek a tünetei aszerint lehetnek igen változatosak, hogy mi maga a betegség, illetve a szervrendszer mely része érintett. Így lehet általános gyengeség, altesti fájdalom, láz, gyakori, kontrollálhatatlan vagy fájdalmas, esetleg nehéz és akadályozott vizelés, illetve a vizelet színének, összetételének, állagának megváltozása is valamilyen vese és húgyúti betegség tünete.

Urémia (húgyvérűség) tünetei és kezelése

Mi az urémia?

Urémiáról akkor beszélünk, ha a veseműködés 15 százalék alatti, tehát a veseelégtelenség már nagyon komoly. Ez tulajdonképpen a veseelégtelenség végstádiuma. Ilyenkor már vesepótló kezelésekre (hemodialízisre vagy hasi kezelésre), illetve veseátültetésre van szükség. Ebben a stádiumban már vannak érezhető tünetei is a veseelégtelenségnek.

Tünetek

Az urémia előfordulása

Magyarországon körülbelül 600 ezer felnőttnek van 60 százalék alatti veseműködése, de az urémia előfordulása ennél azért jóval ritkább. Emiatt összesen 6500 beteg szorul dialíziskezelésre. Többségük hemodialízisre jár, hasi kezelést csak 13-14 százalék végez. Urémia miatt Magyarországon évente 350 körüli veseátültetés történik.

Az urémia okai

Végstádiumú veseelégtelenséghez leggyakrabban a cukorbetegség vezet, mert károsítja a vese ereit, kötőszövet-felszaporodást, hegesedést alakít ki a vesében. Emellett a diabétesz károsítja azokat a hajszálereket is, amelyeken a vizelet kiszűrődik a vesében. A nem megfelelően kezelt diabétesz nagyjából 15-25 év után tehet szükségessé művesekezelést. A diabétesz ártalmas mivoltát az is mutatja, hogy a művesekezelésre szorulók 25-30 százaléka cukorbeteg.

Hosszabb távon szintén végállapotú veseelégtelenséghez vezethet a magas vérnyomás: a művesekezelésre szoruló betegek 20-25 százaléka emiatt válik veseelégtelenné.

Árt a vesének a fájdalomcsillapítók mértéktelen, hosszú hónapokon, éveken keresztül tartó szedése is. Ilyen szer például a paracetamol, az ibuprofen, a ketoprofen, a naproxen, az indometacin, a meloxicam és a diklofenáktartalmú készítmények.

Vezethetnek végállapotú veseelégtelenséghez az érgomolyok betegségei is, amelyek lehetnek elsődlegesek, de okozhatják olyan immunbetegségek is, mint például a lupus.

A kis vesecsövecskék és környezetük betegsége ugyancsak okozhat veseelégtelenséget. Veszélyes a vizeletelvezetés zavara is, amely például akkor alakulhat ki, ha az idősebb férfiaknál prosztata-megnagyobbodás miatt összenyomódik a húgycső. Ha a szűkület komoly, akkor a vizeletpangás a vesemedencékre is ráterjedhet, a megnövekedett nyomás pedig hosszabb távon károsítja a veseszövetet. Okozhat végállapotú veseelégtelenséget olyan öröklődő, felnőtt korban megjelenő kórkép is, mint például a policisztás vesebetegség.

Az urémia tünetei

Amíg a veseműködés 30-15 százalékosnál jobb, addig a veseelégtelenségnek jellemzően nincsenek tünetei, viszont amikor az érték 15 százalék alá csökken és már urémiáról beszélünk, akkor egészen komoly panaszok is jelentkezhetnek.

Az urémiás állapotban gyakori a vizenyő. A nagy vérkörben megjelenő vizenyők először a lábakban jelennek meg, aztán ráterjedhetnek a hasfalra is. A vizenyősödés állandósul, reggelente a szemek körül is tasakosodás figyelhető meg. A folyadék-visszatartás és folyadékfölszaporodás a tüdőt is érinti, miatta fulladás jelentkezik. A pangás terheli a szívet is: kitágulnak a szívüregek.

Az elégtelen veseműködés miatt sav-bázis-zavar is kialakul, ami miatt savasodik a vér kémhatása. Ez azért jön létre, mert a szervezet nem tud megszabadulni a savaktól. A sav a légzőközpontot is izgatja, emiatt szaporább lesz a légvétel. Ebben az állapotban már általános a vérszegénység is. Romolhat az étvágy, hányinger, hányás, hasmenés is jelentkezhet, alultápláltsági állapot jöhet létre, az anyagcseretermékek fölszaporodása miatt bőrviszketés alakulhat ki.

Az urémia állapotában a szervezetben a kálium is felszaporodhat (mert az is a vesén keresztül ürül), ami izomgyengeséget, szívritmuszavart okozhat, és akár életveszélyes is lehet. Jellemzően beszűkül az érdeklődés is: apátia, illetve alvászavar alakul ki, továbbá súlyosabb esetben zavartság, tudatzavar, aluszékonyság, epilepsziás görcshöz hasonló roham és izomrángások. Utóbbiak már életveszélyes állapotot jelentenek.

Az urémia diagnózisa

Urémiára a tünetekből következtetnek, a 15 százalék alatti veseműködést pedig a laborvizsgálatból kiderülő eGFR-érték igazolja. Ez százalékosan mutatja a veseműködés mértékét. Értékét a kreatinin szintje, a beteg életkora és neme alapján határozzák meg a laboratóriumok. A beteget minden esetben nefrológiai szakrendelésre kell irányítani, ha a veseműködés mértéke 30 százalék alatti. Ilyenkor már indokolt a rendszeres vérvétel, az állapotváltozás figyelése.

Az urémia kezelése

Ha már urémia, tehát végállapotú veseelégtelenség alakul ki, akkor is fontos a magas vérnyomás, valamint a cukorbetegség, a szívelégtelenség kezelése, a húgysavszint, valamint a vérzsírok rendezése. Ebben a stádiumban már fel kell készülni a vesepótló kezelésre is, amely művesekezelés és veseátültetés is lehet.

A beteg már a művesekezelés elkezdését megelőzően - 15 százalékos veseműködésnél - transzplantációs listára kerülhet. A transzplantációs listára helyezés előtt mindenképp szükséges az alapos kivizsgálás, amellyel megnézik, hogy van-e a szervezetben esetleg fertőzéses góc vagy daganat, illetve hogy milyen a szív- és az érrendszer állapota. Az alkalmas beteg várólistára kerül, átültetésre pedig akkor kerülhet sor, ha van donor is. (Változó, hogy mennyit kell várni vesére, de ennek hossza jellemzően még fiatalok esetében is több éves lehet.)

Az urémiás betegeknek dialízisre van szükségük. Ezt jellemzően 10 százalékos veseműködés alatt kezdik meg, illetve akkor, ha a veseműködés ennél ugyan jobb, de a betegeknek már panasza van. A tünetek sokszor csak későn jelentkeznek: a nefrológusok azt tapasztalják, hogy a dializálandó betegek fele már súlyos állapotban, mintegy "az ajtón esik be a művese-osztályra". Ők veseműködésük romlását korábban nem érzékelték, és az egészségügyi ellátó rendszernek sem sikerült azt időben kiszűrnie.

A dialízis célja a felszaporodó anyagcseretermékek, méreganyagok és a fölösleges folyadék eltávolítása. Alapvetően kétféle dialízis létezik, a hemodialízis és a hasi (peritoneális) dialízis. Amennyiben orvosi szempontból mindkét kezelési forma kivitelezhető, úgy megfelelő felvilágosítást követően a beteg döntheti el, hogy melyiket választja. Az úgynevezett hemodialízisnél művesegép tisztítja a beteg vérét egy félig áteresztő szűrő és dializáló oldat segítségével. Ezekre a kezelésekre a beteg heti három alkalommal (négyórányi kezelésre) bejár a műveseállomásra. A kezelésre teljes élethosszon át, illetve a transzplantációig szükség van.

A másik kezelés az úgynevezett hasi (peritoneális) dialízis. Ez esetben a szűrő szerepét a beteg saját hashártyája (peritoneum) tölti be. Ehhez cserélni kell a dializáló oldatot: egy csere körülbelül 20-25 percet vesz igénybe, és napi négyszer kell ismételni. A cserék végzését szakápoló tanítja meg a betegnek 5-7 nap alatt.

Az urémia gyógyulási esélyei

Az urémia nem gyógyítható, az érintetteknek teljes élethosszon át szükségük van a dialízisre, amely csak sikeres transzplantáció után hagyható abba. A jelentős műtéti kockázat, valamint a műtétet követő szövődmények veszélye miatt vesetranszplantációra azonban nem mindenki alkalmas. Ilyenek az idős, nagyon meszes erű betegek vagy a súlyos szív- vagy tüdőbetegek. Általánosságban elmondható, hogy transzplantációra a dializált betegek 15 százaléka alkalmas. Az átültetést követően jellemzően normális vagy közel normális lesz a veseműködés. A legjobb eredmények élődonoros transzplantáció után várhatók.

Az urémia megelőzése

Az urémiát a veselégtelenséget okozó betegségek kezelésével, megelőzésével lehet elkerülni. Klasszikusan ilyen a cukorbetegség és a magas vérnyomás.

Az urémia szövődményei

Az urémiának magas vérnyomás, szívelégtelenség, vizenyősödés, vérszegénység, vérzékenység, a kalciumszint csökkenése, a foszfátszint emelkedése, az erek csontosodása, a D-vitamin hiánya, étvágytalanság, hányinger, hányás, hasmenés, alultápláltság, a gyomor- béltraktus vérzései, magas káliumszint, a szervezet savasodása, a szívburok, a mellhártya gyulladása, idegrendszeri eltérések, gondolkodásbeli és mentális zavarok, alvászavar és csökkent libidó lehet a következménye. Súlyos esetben zavartság, aluszékonyság, izomrángások, izomgörcsök, kóma léphet fel. Kezelés nélkül az urémia életveszélybe torkollik.

A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Deák György nefrológusnak, az Uzsoki utcai kórház osztályvezető főorvosának.

Frontérzékeny? Vírus stresszes?

Gyors segítség a szakértőtől!
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával!
Headache illustration
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +20, +26 °C
Minimum: +0, +7 °C

Hazánkban csütörtökön délelőtt szinte felhő sem lesz az égen, csapadékra nem kell készülni. Délután a napsütés mellett csak kevés gomolyfelhő jelenik meg, de ezekből csapadék nem lesz. A szél napközben élénk déli lesz. Hajnalban 0, 7 fok várható. A hőmérséklet csúcsértéke 20, 26 fok között alakul. Késő este 12, 17 fok lesz. Csütörtökön nem érketik front. Hideg lesz a reggel, fennáll a megfázás veszélye, és a kopásos eredetű ízületi bántalmak is felerősödhetnek. A délelőtti gyors melegedés alatt vérnyomás-ingadozás jelentkezhet. A napsütés javítja a hangulatot és a közérzetet. A délutáni hőérzet a kellemes tartományban alakul. A légszennyezettség alacsony, kissé növekszik. A porkoncentráció közepes, alig változik. A légnyomás gyengén süllyed.

Egészséget befolyásoló hatások:

Magas pollenkoncentráció