Krónikus veseelégtelenség tünetei és kezelése

2019. 01. 18.

 Szabó Emese

 dr. Deák György belgyógyász és nefrológus, az orvostudomány kandidátusa

Mi a krónikus veseelégtelenség?

Idült vesebetegség az alábbi helyzetekben vagy azok kombinációjakor áll fenn: a vizeletben tartósan kóros mennyiségű fehérje ürül, a vizeletüledékben szabálytalan alakú vörösvértestek látszódnak mikroszkóp alatt, vagy kóros a vese szerkezete. A betegség kezdetén a vese működése (méregtelenítési képessége) normális, a későbbiekben csökken. Enyhén csökkent veseműködésről 60-89 százalékos veseműködés esetén beszélünk, míg 30-59 százaléknál már mérsékelten-közepesen csökkent veseműködésről van szó. Súlyosan csökkent veseműködés akkor áll be, ha a veseműködés már csak 15-29 százalékos. Ha a veseműködés 15 százalék csökken, akkor ez már végállapotú veseelégtelenségnek felel meg.

A krónikus veseelégtelenség előfordulása

Az idült vesebetegség nagyon gyakori: Magyarországon körülbelül egymillió embernek van ilyen problémája, 600 ezer felnőttnek pedig 60 százalék alatti a veseműködése. A csökkent veseműködés nagyságrendje nagyjából összemérhető a cukorbetegekével: ez a probléma tehát ugyanúgy népbetegségnek számít. A csökkent veseműködést okozó vesebetegség előfordulása világszerte nő, főleg, mert alapvető okai - az elhízás és a cukorbetegség - szintén egyre gyakoribbak, különösen az idősebbek körében. Körükben az ilyen jellegű vesebetegségek előfordulása már 10-12 százalékos. Fiatalabb korban inkább csak 1-es típusú cukorbetegség mellett alakulhat ki csökkent veseműködés, illetve akkor, ha a vesetestecskéket felépítő hajszálérgomolyagok (glomerulusok) betegednek meg, vagy esetleg ha valamilyen immunbetegség áll fenn, amely a vesét is érinti.

A krónikus veseelégtelenség okai

A csökkent veseműködést, végeredményben pedig veseelégtelenséget okozó vesebetegség leggyakoribb oka a cukorbetegség. A cukorbetegek körülbelül 40 százalékánál alakul ki fehérjevizeléssel, valamint csökkent veseműködéssel járó vesebetegség.

A diabétesz több úton is károsítani tudja a vesét. Egyrészt, mert a vese erekkel nagyon jól ellátott szerv, így minden károsítja, ami az ereket - a cukorbetegség pedig köztudottan árt az ereknek. A cukorbetegség károsítja azokat a tokba ágyazott hajszálérgomolyagokat is, amelyeken a vizelet kiszűrődik a vesében. A nem jól kezelt diabétesz emiatt nagyjából 15-25 év után tehet szükségessé művesekezelést. A diabétesz ártalmas mivoltát az is mutatja, hogy a művesekezelésre szorulók 25-30 százaléka cukorbeteg.

A másik fontos ok a magas vérnyomás, amely szintén népbetegség. A végállapotú veselégtelenséget okozó vesebetegségek 20-25 százaléka erre vezethető vissza. Ez a folyamat ráadásul oda-vissza működik, ugyanis a vesebetegség emeli a vérnyomást, ezáltal pedig ördögi kör indul be.

A veselégtelenségnek gyakori oka a fájdalomcsillapítók mértéktelen szedése is. Sok olyan gyógyszer van, amely ebből a szempontból ártalmas. A paracetamoltartamúak mellett ilyenek az ibuprofent, ketoprofent, naproxent, indometacint, diklofenákot, meloxicamot tartalmazó készítmények. Ezek akkor ártalmasak, ha visszatérő fejfájásokra, ízületi vagy gerincfájdalmakra kontroll nélkül, tartósan, hónapokon vagy akár éveken keresztül szedik őket, mert szűkítik a vese ereit, rontják a vese oxigénellátását. Hatásukra a vese visszatartja a sót és a folyadékot, valamint emelkedik a vérnyomás is, ami szintén károsítja a vesét.

Vannak belgyógyászati vesebetegségek is, amelyek fehérjevizelést, vérvizelést, csökkent veseműködést okoznak. Ilyenek az érgomolyok betegségei, amelyek lehetnek elsődlegesek és másodlagosak is. Előbbi esetben csak a vese betegségeiről van szó, míg utóbbiak esetében főképp olyan immunbetegségekről, mint például a lupus. A kis vesecsövecskék és környezetük betegsége ugyancsak okozhat elégtelen veseműködést.

Eredményezhet veseműködés-romlást a vizeletelvezetés zavara is. Idősebb férfiaknál ilyen probléma a prosztata megnagyobbodása miatt alakulhat ki, mert összenyomhatja a húgycsövet. Ha a szűkület jelentős, akkor a vizeletpangás a vesemedencékre is ráterjedhet, ami gyulladáshoz, fertőzéshez is vezethet, a vesemedencében megnövekedett nyomás pedig hosszabb távon mindenképpen károsítja a veseszövetet is.

Néhány százalékban okoznak még csökkent veseműködést családon belül öröklődő, felnőtt korban megjelenő kórképek. Ilyen például a policisztás vesebetegség, amely 50-60 éves korban vezethet olyan mértékű veseelégtelenséghez, ami művesekezelést tesz szükségessé. Viszont egy-egy veseciszta semmiképpen nem okoz ilyen problémát. Hosszabb távon a magas húgysavszint is okozhat vesekárosodást, emelheti a vérnyomást is.

A veseműködésre az életmód is hatással van: a dohányosoknál nagyobb eséllyel alakul ki elégtelen veseműködés, főképp, mert a dohányzás miatt a vesék erei is jobban meszesednek. Az elhízás ugyancsak rizikótényező: nemcsak a szívet terheli, hanem a vesére is nagyobb terhet ró.

Ha a veseműködés 10 százalék alá csökken, vesepótló kezelésekre van szükség

Ha a veseműködés 10 százalék alá csökken, vesepótló kezelésekre van szükség

A krónikus veseelégtelenség tünetei, diagnózisa

A csökkent veseműködést okozó idült vesebetegségeknek nem nagyon vannak tünetei, inkább csak jelei, amelyekre figyelni kell. Emiatt fontos, hogy az emberek rendszeresen vegyenek részt szűrővizsgálatokon. Tünetek inkább csak akkor jelentkeznek, ha a veseműködés már 30 százalék alatti. Ilyenkor vizenyő alakulhat ki, elsődlegesen a lábszárakban, de később más területeken is. A vizenyő éjszaka visszaszívódik a vérkeringésbe, ami gyakori éjjeli vizelést okoz. A csökkent veseműködéssel együtt járó magas vérnyomás okozhat szédülést, fejfájást és látászavart is, bár nem feltétlenül vannak tünetei.

Az idült vesebetegség ismérvei közül a fehérjeürítést és a vérvizelést lehet kiemelni, amely a legtöbb esetben nem látványos, csak tesztcsíkkal vagy mikroszkóppal lehet észlelni. A vérvizelésnek lehet urológiai oka is, amikor a vér a vesemedencéből, húgyutakból származik (például vesekövességnél, a vese- és húgyutak daganatos betegségeinél, valamint húgyúti fertőzéseknél), de ilyenkor a vörösvértestek épek, kerekek. Máskor a vérvizelést belgyógyászati, nefrológiai ok váltja ki, amikor a vér a hajszálérgomolyagokból származik. Ilyenkor a vörösvértestek szabálytalan alakúak. A vizeletüledék vizsgálatával a vérvizelésnek ez a két formája jól elkülöníthető.

A fehérje és a vér jelenléte a vizeletben tesztcsíkos vizeletvizsgálattal ismerhető fel. A tesztcsík arról is információt ad, hogy milyen a vizelet pH-értéke, mennyi a fajsúlya, van-e benne genny. Ha a vizeletben nagyon sok fehérje ürül, akkor a vérben a fehérje szintje lecsökken, ami tünetekben - a lábszárak vizenyőjében - is megnyilvánul. Ez a kórkép a nefrózis.

A veseműködés kórosan csökkent volta a laborvizsgálatokból mindenképp kiderül. Erre az eGFR-érték utal, amely százalékosan mutatja meg a veseműködés mértékét. Ez az érték a kreatininszinten, a beteg életkorán és nemén alapul, a laboratóriumok ezekből a paraméterekből automatikusan kiszámolják. A vérvételből nézik az ionok, így a nátrium és a kálium, a kalcium és a foszfát szintjét is. A vérkép megmutatja a hemoglobin szintjét, ami azért fontos, mert 60 százalék alatti veseműködésnél kialakulhat vérszegénység is, amelyet az alacsony hemoglobinszint jelez.

Sokat segítenek a képalkotó vizsgálatok is: a vese szerkezeti károsodása ultrahangvizsgálattal jellemzően felismerhető. Ennek során látni lehet, hogy a szerv ultrahangvisszaverő-képessége fokozott. Utóbbi kötőszövet-felszaporodást jelent, tehát azt, hogy az ép sejtek helyett hegszövet, kötőszövet van jelen, a vese szerkezete pedig ezáltal károsodik, és a szerv idővel kisebbé válik. Ezt a májzsugor analógiája alapján lehet vesezsugornak is nevezni.

Az ultrahangvizsgálaton nézik a vesekéreg szélességét is: megkeskenyedett vesekéregről akkor beszélnek, ha a kéreg 10 mm alatti. Adott esetben szükség lehet CT-re vagy egyéb képalkotó vizsgálatra is, illetve ha szükséges, a nefrológus vesebiopsziát is végez, amelyen szövettani vizsgálatot értünk.

A krónikus veseelégtelenség kezelése

Csökkent veseműködésnél a megfelelő életmód és a diéta nagyon fontos. Ez olyan sószegény étrendet jelent, amelynél a sóbevitel nem lépi át a napi 5 grammot. Ez jelentős megszorítást jelent, gyakorlatilag azt kívánja meg, hogy az ételeket ne sózzák, kerüljék a sózott élelmiszereket, magokat. Aki kíváncsi rá, hogy mennyi sót fogyaszt, egynapnyi gyűjtött vizeletből kérheti ennek laboros meghatározását.

A vesebetegek étrendjének foszfátokban is szegénynek kell lennie. Ez húsokban, csonthéjasokban, tejtermékekben, halakban, hüvelyes zöldségekben található nagyobb mennyiségben; ezek az élelmiszerek természetesen nem tiltottak, de mértékletes fogyasztásukra kell törekedni. Ennél veszélyesebb a könnyen felszívódó formában található foszfát az élelmiszeripari adalékokban. Ezeket tanácsos kerülni, ami a gyakorlatban a mélyhűtött termékek, gyorséttermi ételek, sült hasábburgonya, készételek, konzervek, kólák mellőzését jelenti. A foszfát azért káros, mert elősegíti az érfal csontosodását, és D-vitamin-hiányt is okoz. A diétával párhuzamosan a D-vitamin szedése külön is javasolt vesebetegségek esetén: napi 1000 egység nyugodtan bevehető.

Csökkent veseműködés esetén a túlzott fehérjefogyasztás is kerülendő, ami azt jelenti, hogy a napi fehérjebevitelt 1 gramm/testsúlykilogramm alatt célszerű tartani. Bizonyos esetekben ennél nagyobb mértékű fehérjemegszorítás is indokolt lehet, de ennek beállítását és követését a nefrológiai szakrendelőre kell bízni. Alapvetően tehát a zöldségekben és gyümölcsökben gazdag mediterrán étrend javasolt, amelybe időnként egy deci bor is belefér.

A sok folyadék fogyasztása nem indokolt, csökkent veseműködés esetén sincs szükség napi 2-3 liter folyadékra. A vesegyógyászok napi 1,5 liternyi folyadék fogyasztását elegendőnek tartják, a veseműködést további folyadékfogyasztás nem javítja. Sőt van olyan betegcsoport - akiknek vizenyősödik a lába -, amelynek ez még árt is. Természetesen a kiszáradás kerülendő, láz vagy kánikula esetén pedig növelni kell a folyadékfogyasztást. Vesebetegségeknél a dohányzásról nagyon fontos leszokni, emellett törekedni kell a normális testtömegindex elérésére is. Tanácsos hetente négyszer-ötször 30 percet mozogni, futni, kerékpározni vagy úszni.

Akinek vesebetegsége, csökkent veseműködése van, nagyon fontos figyelnie a vérnyomásértékre is: 130/80 higanymilliméter alá célszerű csökkenteni, míg az átlagnépességnél a 140/90-es célérték is megfelelő. A komolyabb csökkentés amiatt fontos, mert a magas vérnyomás károsítja a vesét, az elégtelen veseműködés pedig eleve emeli a vérnyomást. Ezt az ördögi kört kell megfékezni. Ugyancsak kulcskérés a cukorbetegség megfelelő kezelése, a vércukorszint normál értéken tartása. Fontos a magas húgysavszint csökkentése is, akárcsak a zsírok szintjének (koleszterin, triglicerid) rendezése. Erre diétával és akár koleszterinszint-csökkentők szedésével is törekedni kell.

A magas vérnyomás és a cukorbetegség kezelésének szintén a diéta és a megfelelő életmód az alapja, de általában gyógyszerek is szükségesek. Fehérjeürítés esetén a vérnyomáscsökkentő kezelésnek mindenképpen kell úgynevezett ACE-gátlót is tartalmaznia (vagy ha ezek száraz köhögést okoznak, akkor úgynevezett ARB-t). Immunológiai betegségeknél szintén szükséges a gyógyszeres terápia.

Ha a veseműködés már 15 százalék alatti, urémiáról vagy húgyvérűségről beszélünk. Ebben a stádiumban az arra alkalmas beteg már veseátültetési (transzplantációs) listára helyezhető, illetve lehetőség esetén élődonoros transzplantáció végezhető. Amennyiben a veseműködés 10 százalék alá csökken, illetve ha a betegnek már panaszai vannak, vesepótló kezelésekre (dialízisre) van szükség.

A krónikus veseelégtelenség megelőzése

A cukorbetegség megelőzése és megfelelő kezelése csökkenti az elégtelen veseműködést okozó vesebetegségek rizikóját. Ugyanez igaz a magas vérnyomásra, amelynek kezelése szintén kulcskérdése a vesekárosodás megelőzésének. Mivel hosszabb távon a magas húgysavszint is okozhat vesekárosodást, annak rendezése ugyancsak segíti a problémák megelőzését. Mivel a dohányzás miatt a vesék erei is jobban meszesednek, fontos a dohányzás mellőzése, illetve a leszokás. Szintén csökkenthető a rizikó, ha valaki figyel a testsúlyára. Figyelni kell a vesét károsító gyógyszerek tartós szedésének elkerülésére is.

Szövődmények

A csökkent veseműködés és a fehérjevizelés külön-külön is növeli a szív- és érrendszeri betegségek rizikóját, együttes fennállásuk esetén pedig különösen emelkedett a kockázat. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy minél rosszabb a veseműködés és minél nagyobb mértékű a fehérjevizelés, annál nagyobb az esély rá, hogy valakinél szívinfarktus, agyi érelzáródás (stroke) vagy végtagi érszűkület lépjen fel.

Az elégtelen veseműködés magas vérnyomást okoz és szívelégtelenség kialakulására is hajlamosít. Minél rosszabb a veseműködés, annál valószínűbb a vérszegénység kialakulása is. A rossz veseműködés miatt kialakuló kalcium-foszfát-anyagcserezavar kedvez az érfalak csontosodásának, ezzel párhuzamosan pedig a csontritkulás kialakulásának is.

A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Deák György nefrológusnak, az Uzsoki utcai kórház osztályvezető főorvosának.

Kategória: Vese és húgyutak betegségei

Orvost vagy magánrendelőt keresek Krónikus veseelégtelenség kezelésére! További kérdésem van Krónikus veseelégtelenség témában

Szeretné megelőzni a betegségeket? Többet akar tudni róluk?
Töltse le most a Betegséglexikon applikációt!

Kövesse a Házipatikát:

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Kettős front

Maximum:
-3, +2 °C
Minimum:
-5, 0 °C

Hazánkban szerdán délelőtt erősen felhős, borult lesz az ég, többfelé várható változó intenzitású havazás.

Egészséget befolyásoló hatások:
gyenge

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!
GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag