Szív- és érrendszeri betegségek : Szívelégtelenség
A magyarországi halálozások több mint a fele szív- és érrendszeri betegségeknek tulajdonítható, ezek közül is a koszorúér-betegség a legfőbb halálok. A statisztikai adatok jelzik, hogy még mindig nem figyelünk eléggé a kockázati tényezőkre, amelyek a betegség kialakulásához vezetnek. Ezek közül a legfontosabb a dohányzás, a helytelen táplálkozás (nem megfelelő összetételű, telített zsírokban gazdag illetve túlzott mennyiségű zsiradék, sok cukor, kevés zöldség és gyümölcs fogyasztása), a mozgásszegény életmód, az elhízás, a magas vérnyomás, a magas koleszterinszint, a túlzott mértékű alkoholfogyasztás, a cukorbetegség, a stressz, valamint az örökletes tényezők is szerepet játszanak.
Szívelégtelenség tünetei és kezelése
Mi a szívelégtelenség?
A szívelégtelenség (pangásos szívelégtelenség) súlyos állapot, amelyben a szívből percenként pumpált vér mennyisége (perctérfogat) elégtelen a test normális oxigén- és tápanyagszükségletének biztosítására. Sok oka lehet, beleértve számos betegséget, gyakoribb idősebb emberekben, mert idősebb korban gyakrabban fordul elő olyan betegség, amely szívelégtelenséget hozhat létre.
Tünetek
A szívelégtelenség okai
A szívet vagy a keringést érintő bármely betegség okozhat szívelégtelenséget. A károsodás esetenként csak a szívizmot érinti, csökkentve ezzel az összehúzódási képességet és a vérpumpálás hatékonyságát. A leggyakoribb ok azonban a koszorúerek megbetegedése, ami a szívizom vérellátását, és ezen keresztül oxigén- és energiaellátását csökkenti, így végül szívrohamot okoz.
A miokarditisz (a szívizom gyulladása, amit baktérium, vírus vagy más mikroszkopikus organizmus okoz) a szívizmot ugyanúgy károsíthatja, ahogy például a cukorbetegség, a túlműködő pajzsmirigy vagy a nagymértékű kövérség. A szívbillentyű betegségei elzárhatják a véráramlás útját a szív üregei vagy a szív és a nagy artériák között. Máskor a billentyű elégtelenül működik, ami a vér visszafolyását teszi lehetővé. Ezek az állapotok növelik a szívizom munkáját, és végül csökkentik a szív összehúzódásának erősségét.
Más betegségek elsősorban a szív ingerületvezető rendszerét károsítják, ami lassú, gyors vagy szabálytalan ritmusú szívműködést okoz, és emiatt a vér nem pumpálódik megfelelően. Hónapokig vagy évekig tartó erőteljes munka után a szív nagyobbá válik, ami csökkent pumpafunkcióhoz és szívelégtelenséghez vezethet. A pericardium - a szív vékony, átlátszó külső burka - esetenként keményebbé válik. Ez a megkeményedés nem engedi, hogy a szív az ütések között kitáguljon, és így a vérrel való telítődés elégtelenné válik.
A szívelégtelenség oka egyébként a világ különböző részein más és más, mert az előidéző betegségek is különbözőek. Például a trópusi - elsősorban fejletlen - országokban a szívizomban megtelepedő paraziták tipikus okai a fiatalok szívelégtelenségének.
A szívelégtelenség tünetei és diagnózisa
A szervezetnek számos lehetősége van a szívelégtelenség kompenzálására. Az első válasz a mellékveséből a véráramba felszabaduló adrenalin és noradrenalin hormon, amely növeli a pulzusszámot, így az egyszeri összehúzódás alatt kipumpált kevesebb vért a szervezet a szívverések számával ellensúlyozza, azaz a perctérfogat magasabb szívfrekvencia és erősebb összehúzódások által normalizálódhat. További korrigáló mechanizmus a vesék fokozott só-, illetve a szervezet vízvisszatartása. A visszatartott víz növeli a keringő vér mennyiségét, és ezáltal javítja a keringést. Ugyanakkor azonban meg is terheli a szívet, és később az átmeneti teljesítményfokozódást követően a szívelégtelenség súlyosbodása során a folyadékfelesleg kilép a keringésből, és különböző testrészeken gyűlik össze, ami dagadást, duzzadást, ödémát okoz.
A kompenzálatlan szívelégtelenségben fizikai aktivitás során az emberek fáradtnak, gyengének érzik magukat, mert az izmaik nem kapnak elegendő mennyiségű vért. A dagadás szintén sok tünetet okoz. A nehézségi erő mellett az ödéma helyét és mértékét az is befolyásolja, hogy a szív melyik része károsodott elsősorban. Bár a szív egyik oldalának betegsége a szív egészének elégtelen működését okozza, a jobb vagy bal szívfél elégtelen működésének tünetei gyakran kifejezettebbek. Jobb szívfél betegség esetén a szív jobb felébe befolyó vér gyülemlik fel, ami a lábfej, a boka, a láb, a máj és a has ödémáját okozza. Ezzel szemben bal oldali szívelégtelenségben a folyadék a tüdőben gyülemlik fel, ami nagyfokú nehézlégzést okoz. Először ez csak fizikai terheléskor jelentkezik, de ahogy a betegség súlyosbodik, már nyugalmi helyzetben is észlelhető. Néha a nehézlégzés éjszaka, fekvő helyzetben jelentkezik, mert a folyadék a tüdőbe kerül. A beteg gyakran felébred, levegőért kapkod vagy zihál. A nagymértékű folyadékfelszaporodás (akut tüdőödéma) életveszélyes állapot.
A diagnózist megerősítik a gyenge és gyakran szapora pulzus, a csökkent vérnyomás, a kóros szívhangok egyes fajtái, megnagyobbodott szív, duzzadt nyaki vénák, folyadék a tüdőben, megnagyobbodott máj, gyors súlynövekedés és duzzadt has vagy lábak. A mellkasröntgenen a megnagyobbodott szív és a tüdőben összegyűlt folyadék látható. A szív teljesítőképességét vizsgálják más eljárásokkal is, pl. echokardiográfiával és elektrokardiográfiával (EKG). Egyéb vizsgálatok szükségesek a szívelégtelenséget kiváltó alapbetegség kimutatására.
| <kep file="0027_szivelegtelenseg_2.jpg" dir="/services/denc/images"></kep> | <kep file="0027_szivelegtelenseg_1.jpg" dir="/services/denc/images"></kep> |
| <td align="center" colspan="2">Egészséges és kóros EKG |
A szívelégtelenség kezelése
A fizikai aktivitás elviselhetőbbé tételére, az életminőség javítására és az élet meghosszabbítására sok mindent lehet tenni, de a szívelégtelenségben szenvedő betegek számára általában nincs valódi kezelés. A terápiának három sarkalatos pontja van: az alapbetegség gyógyítása, a szívelégtelenséget rontó egyéb tényezők megszüntetése és magának a szívelégtelenségnek a kezelése.
Az alapbetegség gyógyításakor műtéttel lehet korrigálni a szűkült vagy elégtelen szívbillentyűket, a szívüregek közötti kóros összeköttetést vagy a koszorúerek elzáródását, amely kórállapotok mindegyike szívelégtelenséghez vezethet. Néha az okot teljes mértékben meg lehet szüntetni sebészi beavatkozás nélkül is, például antibiotikumokkal kezelik a gyulladást, vagy gyógyszerekkel, sebészeti beavatkozásokkal vagy sugárterápiával gyógyíthatják a túlműködő pajzsmirigyet, gyógyszerekkel csökkenthető és szabályozható a magas vérnyomás is.
A dohányzás, a sós ételek, a túlsúly és az alkoholfogyasztás, a környező levegő kifejezetten magas vagy alacsony hőmérséklete fokozza a szívelégtelenség kifejlődésének esélyét és ronthatja az állapotot. Az orvos megfelelő módszereket javasolhat a betegnek a dohányzásról való leszokás segítésére, megfelelő, sószegény diétára, az alkoholfogyasztás megszüntetésére vagy az általános erőnlétet javító, könnyű tréning végzésére. Súlyosabb keringési elégtelenségben néhány napos ágynyugalom írható elő, ami a gyógyítás fontos része. Magát a szívelégtelenséget leghatékonyabban a kiváltó betegség megelőzésével vagy korai gyógyításával lehet kezelni Ha erre nincs is mód, a kezeléssel a szívelégtelenségben szenvedő emberek élete meghosszabbítható és életminősége javítható.
Krónikus szívelégtelenség esetén, amikor a sóbevitel mérséklése egymagában nem csökkenti a vízvisszatartást, az orvos vizelethajtó gyógyszereket írhat elő. Mivel bizonyos vizelethajtók a szervezet nem kívánt káliumveszteségét okozhatják, egyidejűleg káliumpótlásra is szükség lehet. A digoxin növeli a szívösszehúzódások erejét és a túl gyors szívműködést lassítja. Szívritmuszavarok gyógyszerekkel vagy mesterséges pacemakerrel gyógyíthatók. Gyakran használnak vazodilatátorokat (értágítókat) is, amelyek elernyesztik, tágítják a vérereket, csökkentik a vérnyomást, így könnyítik a szív munkáját. A legszélesebb körben az ún. ACE- (angiotenzin konvertáló enzim) gátlókat használják a vazodilatátorok közül. A kitágult és rosszul összehúzódó szívüregekben véralvadék képződhet. Ennek az a veszélye, hogy ezek az alvadékok leszakadhatnak, a keringésbe juthatnak, és károsodást okozhatnak egyéb létfontosságú szervekben, ezért fontosak a véralvadásgátló gyógyszerek.
Akut szívelégtelenség esetén, ha hirtelen folyadék gyűlik össze a tüdőben, a szívelégtelenségben szenvedő beteg kapkodva lélegzik. Ilyenkor arcmaszkon keresztül magas koncentrációjú oxigént kell adni. Intravénás vizelethajtó és egyéb gyógyszerek, mint a digoxin, jelentős javulást okozhatnak. A nitroglicerin intravénásan adva vagy a nyelv alá helyezve tágítja a vénákat, ezzel csökkenti a tüdőn keresztül keringő vér mennyiségét. Ha ezek a beavatkozások elégtelenek, a beteg légutaiba tubust kell helyezni és a légzés géppel segíthető. Bizonyos esetekben a végtagokra helyezett szorítókötéssel kirekeszthető a végtagokban lévő vért a keringésből, így a szívbe visszaáramló vér mennyisége csökken. A morfin enyhíti az akut tüdővizenyőt általában kísérő izgatottságot, csökkenti a légzésszámot, lassítja a szívritmust, és ezzel csökkenti a szív terhelését.
Az adrenalinhoz hasonló gyógyszerek, mint a dopamin és a dobutamin, a szív-összehúzódások erősítésére használatosak kórházban fekvő betegeknél, rövid idejű kezelésre.
Bár idővel lassan romlik az állapot, a szívelégtelenségben szenvedő betegek még sok évig élhetnek.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Olvasd el aktuális cikkeinket!
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Kettős front
Maximum:
+3 °C
Minimum:
+0 °C
Szakadozik, helyenként csökken a felhőzet. A kevésbé felhős, szélcsendes helyeken pára, foltokban köd képződhet. Csapadék nem valószínű. A légmozgás döntően gyenge vagy mérsékelt lesz. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában -5 és +1 fok között alakul. Ma is kettős fronthatásban lesz részünk.
