Sebészet

A sebészet az orvostudomány azon ága, amely a külső vagy a belső szervek elváltozásait vagy betegségeit nem gyógyszerekkel, hanem műtéttel vagy különböző eszközös beavatkozások segítségével végzi. A sebészet már számos szakterületre specializálódott, például fej-nyaki sebészet, idegsebészet vagy éppen a plasztikai sebészet. A korábbi, jelentős roncsolással járó beavatkozások megszűntek és egyre inkább a kevésbé invazív megoldások terjedtek el. Ma már nem ritka az egynapos sebészeti ellátás sem.

Lágyéksérv tünetei és kezelése

Mi a lágyéksérv?

Lágyéksérvnek nevezzük azt a kóros állapotot, amikor a hasfal lágyéki területének egy gyenge pontján, az úgynevezett sérvkapun a hashártya kesztyűujjszerű kitüremkedésébe, a sérvtömlőbe zsigerek (sérvtartalom) nyomulnak ki a hasüregből. A modern sebészet a definíció lényegének a nyílást tekinti, attól függetlenül, hogy azon át az adott helyzetben előboltosul-e sérvtartalom, vagy sem.

Tünetek

A lágyéksérv előfordulása

A lágyéksérvek az összes sérv 80%-át alkotják, míg a combsérvek 10%-kal, a köldöksérv és a ritka sérvek 5-5%-kal vesznek részt a statisztikában.
A gyermeksebészetben 1000 újszülött esetében 10 lágyéksérv fordul elő. A 25 év feletti férfiaknál az előfordulás már 2%-os, és ez 50 éves kor után meredeken nő. Nőknél a lágyéksérv előfordulása nem emelkedik 1% fölé.

A lágyéksérv okai

Minden sérv esetében van egy sérvkapu, azaz egy nyílás, amin keresztül a sérv kitüremkedik. Lágyéksérv esetén ez a hasfal veleszületett vagy szerzett nyílása. A sérvtömlő úgy alakul ki, hogy a kitüremkedő belek maguk előtt tolják az őket borító hashártyát, amely szintén áthatol a sérvkapun, és a hasfal előtti lágyrészek közé nyúlik. A sérvtartalom bármelyik hasi szerv lehet, amelyik bejuthat a sérvtömlőbe, ez leggyakrabban a vékony-, illetve a vastagbél.
A lágyéksérvnél megkülönböztetünk egyenes (direkt) és ferde (indirekt) sérvet, attól függően, hogy hol a sérvkapu belső, hasüreg felőli nyílása.
Férfiak esetében az indirekt (oldalsó vagy laterális) sérv esetén a sérvtartalom a herék leszállásának vonalát követve a lágyékcsatornán keresztül, a heréhez futó erek, idegek és az ondóvezeték mentén akár a herezacskóba is lejuthat. Nők esetében a lágyékcsatornát kitöltő, a méhet tartó kerek méhszalag mentén türemkedik ki a sérvtömlő a nagyajkak felé.
Az indirekt lágyéksérv fejlődési fokozatai:
  • Kezdődő sérv: maga a sérv még nem látható, de a hasűri nyomás növekedésekor - köhögés, székelés, erőlködés - már érezni az előtüremkedő tömlőtartalmat.
  • Inkomplett sérv: a sérvtömlő már benyomul a lágyékcsatornába.
  • Komplett sérv: a sérvtömlő benyomul a lágyékcsatornába, és a lágyékcsatorna külső nyílásán elődomborodik.
  • Heresérv: a herezacskót kitöltő lágyéksérv.
A lágyéksérv komoly fájdalmakkal jár
A lágyéksérv komoly fájdalmakkal jár
Direkt (középső vagy mediális) sérv esetében a sérvtartalom a meggyengült hasfalon át, a lágyékcsatornában futó ér- és idegképletektől, valamint az ondóvezetéktől függetlenül, azok mögött a herezacskóba, illetve a nagyajkakba.
A férfiaknál a lágyéksérvek kialakulása mögött tehát általában a lágyékcsatorna - a hasüreg felől az ivarszervek felé vezető virtuális csatorna - nyitva maradása bújik meg.
A herék ugyanis a magzati élet 6-7. hónapjától kezdve szállnak le végleges helyükre, a herezacskóba, ahová a 9. hónapban kell megérkezniük. A leszálló herék magukkal húzzák a hashártyát, amely hashártyanyúlvány normális esetben záródik, kialakítva a herék egyik burkát. Születéskor a fiúgyermekek csak mintegy 40%-ánál fejeződött be a záródás, de az élet első hónapjaiban rendszerint ez a többieknél is bekövetkezik.
Leánygyermekek esetében is kialakul egy hasonló hashártyanyúlvány, de sokkal kevésbé gyengíti a hasfal alsó részét, mivel normális fejlődés mellett nincsenek leszálló ivarszervek.
A lágyéksérv a hasfali gyengeségre való öröklött hajlam nyomán fokozott hasűri nyomás hatására alakul ki. Ezért közvetlen kiváltó okok a sérv fejlődési fokozatainál említett erőltetett székelés, erőlködés, továbbá súlyemelés, nőknél szülés, helytelen sportolás.
Különösen a férfiaknál további kockázati tényezőt jelenthet a dohányzás, a visszerek kialakulására való hajlam, a vizeletürítési akadály, a székelési nehézség, az aranyér és a köhögéssel járó krónikus tüdőbetegség. Az elhízással kapcsolatban még nem született egyetértés.

A lágyéksérv diagnózisa

A diagnózis felállítása általában könnyű: az esetek 50%-ában lágyéktájon duzzanat észlelhető, amelyet fájdalom kísér. A kórelőzményben gyakran szerepel krónikus tüdőbetegség, vizelési nehézség és nehéz fizikai munka.
A fizikális vizsgálatok közül a tapintásnak van a legnagyobb szerepe: a lágyékcsatorna ujjal történő tapintása alkalmas a kezdődő sérvek diagnosztizálására is. Fekvő helyzetben a sérv rendszerint megkisebbedik, de el is tűnhet: ilyenkor a lágyékcsatorna tapintása közben az orvos köhögésre szólítja fel a beteget, és a hasűri nyomásfokozódás következtében a sérvtartalom megjelenik a csatornában. Amennyiben a sérvfekvő helyzetben is előboltosul, nagy jelentősége van annak a ténynek, hogy a sérvtartalom visszahelyezhető-e a hasüregbe. Ha a sérvtartalom "kitapad" a sérvtömlőhöz, a visszahelyezés már nem lehetséges. Ha a sérvtartalom vissza is helyezhető a hasüregbe, a tömlő, ami odanő a környező szövetekhez, sohasem. Így a nyitott sérvkapu miatt - amikor a beteg ismét feláll vagy erőlködik -, a sérvtartalom ismét kicsúszik a hasüregből.
A kiboltosulás felett végzett hallgatózás bélhangok jelenlétéről tájékoztathatja az orvost.
További vizsgálatok válhatnak szükségessé annak eldöntéséhez, hogy milyen állapotok járulhattak hozzá a sérv kialakulásához: például székrekedést okozó vastagbéldaganat, vizelési nehézséget okozó prosztatabetegség, illetve erős köhögéssel járó tüdőelváltozások.

A lágyéksérv tünetei, kórlefolyása

A folyamat kezdetén, amikor még nem látható az előboltosulás, kizárólag a hasi panaszok hívják fel a figyelmet a sérv lehetséges kialakulására: hasi görcsök, szúró vagy nyilalló hasi fájdalmak jelentkezhetnek. A hasi és lágyék- vagy heretáji fájdalmak erősödhetnek lehajlás vagy emelés esetén, de nem feltételei a lágyéksérvnek.
Az ezt követő stádiumban a lágyéktájon kisebb-nagyobb előboltosulás látható, amely a hasizom megfeszítésére, köhögés hatására növekedhet. A kiboltosulás kialakulhat lassan, hetek alatt, vagy hirtelen, például egy nehéz tárgy megemelése vagy erős köhögési, illetve nevetési roham után.
A lágyéktájon kívül a férfiak a herében, a nők a nagyajkak tájékán érezhetnek duzzanatot, szokatlan súlyt, esetenként húzó vagy égő érzést. A diszkomfort érzés vagy a fájdalom gyakran csak akkor csökken, amikor a beteg fekvő helyzetbe kerül.
A sérvtömlő kizáródása esetén székrekedés, hányinger és hányás, különböző szövődmények jelentkeznek.
Az összenövés a legártatlanabb szövődmény. Eredményeképp a sérvtartalom nem helyezhető vissza. Kialakulásának leggyakoribb oka a bélsárpangás miatt a bélfalban létrejött gyulladás.
A gyulladás a sérvben kihelyezett bélrészletekben való bélsárpangás következménye, enyhe, helyi folyamat, amely különösebb tünetek nélkül zajlik le. A klinikai tünetekkel járó gyulladást fizikai okok előzhetik meg, mint az ütés, a rúgás vagy a visszahelyezési kísérlet.
A bélelzáródás a minden sérvet jellemző bélsárpangás miatt alakulhat ki, amely a sérv tömegének megnövekedéséhez, feszessé válásához vezet. Bélelzáródás esetén a has felpuffad, hányinger, hányás jelentkezik, megoldása magas beöntéssel vagy műtéti úton történik.
A sérv legveszélyesebb szövődménye a kizáródás. A sérv nyakát képező gyűrű megszorul, és a sérv tartalmát annak ereivel együtt kizárja. A kizáródás ismét történhet hirtelen - például egy nehéz tárgy megemelése után - vagy lappangva. Mivel a zsigerek vérellátásának megszűnése bélelhaláshoz vezet, a kizáródott sérvet életveszélyes állapotnak tartjuk, amely azonnali sebészi beavatkozást igényel. Diagnózisát segíti - az egyre romló fizikális állapot mellett - a sérv felett lévő bőr elszíneződése, duzzanata.

A lágyéksérv kezelése

A lágyéksérv gyógyítása kizárólag sebészi úton lehetséges. Különleges esetekben, amennyiben a beteg mereven elzárkózik a műtéttől, illetve rossz általános állapota miatt nem lehet operálni, megengedhető a sérvkötő alkalmazása. Használata csak tökéletesen visszahelyezhető sérvek esetén jöhet szóba.
A műtét történhet altatásban, de helyi, gerincvelői vagy gerincközeli érzéstelenítésben is. A klasszikus sérvműtét első szakaszában a sebész - a lágyéktájon ejtett metszés után - kipreparálja, a sérvtömlőt, vagyis szétválasztja azt a környező szövetektől. Ha szükséges, megnyitja azt, megvizsgálja a sérvtartalmat: ha összenövéseket talál, oldja azokat, majd a zsigereket visszahelyezi a hasüregbe. Az üres tömlő nyakát öltéssel lezárja, és a felesleget eltávolítja. Egyenes lágyéksérvnél nincs szükség a tömlő megnyitására és kimetszésére. A sérvkapu zárása érdekében a kapu felett először a hasizmokat varrja össze a lágyékszalaggal, majd a bőrt.
Ennél korszerűbb eljárás az úgynevezett hálóbeültetés, amikor is az izomzat és a szalag közti varrat helyére egy szövetbarát hálót ültet be a sebész. Ezáltal kevésbé feszülnek a szövetek, kisebb a műtét utáni fájdalom, és - a jelenlegi ismereteink szerint - kisebb a sérv kiújulásának esélye, ami a hagyományos műtéti megoldás esetén mintegy 8%.
Az előbb ismertetett nyílt sérvműtét mellett a sérv laparoszkópos műtétje is lehetséges. A beavatkozás során a sebész apró metszéseken keresztül vezeti be a hasüregbe kamerát - amelynek segítségével a műtéti területen tájékozódik - és a szükséges műszereket. Ebben az esetben is a fent említett szövetbarát hálóval zárják el a sérvkaput, de most a hasüreg felől. Mód van arra is, hogy az eszközökkel a hasfalon kívülről zárja a sebész a sérvkaput. Noha a laparoszkópos műtét nem minden esetben végezhető el, rendelkezik bizonyos előnyökkel: a nyitott műtéttel történő hálóbeültetéshez hasonlóan kevesebb fájdalommal és rövidebb felépüléssel jár, mint a hagyományos műtét, többször kiújult sérv esetében alkalmasabbnak tűnik egy más módszerrel megpróbálni zárni a sérvkaput, és kétoldali sérveknél egyszerre elvégezhető a kétoldali beavatkozás, amit nyitott műtétnél ritkán végez a sebész.
Hátránya a speciális műszerigény, a magas költség, ami a hagyományos beavatkozás többszöröse, valamint az, hogy ezt a műtétet csak altatásban lehet végezni.

A lágyéksérv gyógyulási esélyei

A műtét után ma már a minél koraibb felkelést sürgetik: ez nem csak az általános műtéti szövődmények - mint a mélyvénás trombózis és a légzési elégtelenség - kockázatát csökkenti, de a sérv kiújulását is. A műtét után 2-3 héttel már megengedett a normális testgyakorlás. A felépülést a normál étrend olyan változata segíti, amely megakadályozza a székrekedést: fontos a rostokban gazdag élelmiszerek fogyasztása.

A frontérzékenyek nálunk gyógyulnak!

Fejfájás? Vérnyomás? Fáradtság? Sok stressz?
Frontérzékeny lehet!
Fejfájás? Ingadozó vérnyomás? Rosszullétek? Szédülés? Álmatlanság? Fáradékonyság? Feszültség? Sok stressz?
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával! Fejfájás? Vérnyomás? Rosszullét? Fáradtság? Idegesség? Sok stressz?
Headache illustration
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +3, +9 °C
Minimum: -3, +3 °C

Fényszegény, szürke idő lesz, legfeljebb keleten süthet ki némi időre a nap. Nyugaton eső, havas eső is lehet, máshol csak szitálás fordul elő. Néhol időnként megélénkül a keleties szél, 3, 9 fokos maximumokat mérhetünk. Szombaton átmenetileg nem jön újabb front. Ennek ellenére a fejfájás tartós tünet lehet, estétől a migrénhajlam is fokozódik. Alacsony lesz a hő- és komfortérzet, a fertőzések terjedésének kedveznek a feltételek. Érdemes megnézni a meteogyógyász® mai videóját! A légszennyezettség közepes, alig változik. A légnyomás alig változik.

Egészséget befolyásoló hatások: