Tüdő- és légúti megbetegedések : Hörgőtágulat
Az élet fenntartásához, az anyagcsere-folyamatok lebonyolításához oxigén szükséges. A szervezet a számára szükséges oxigénmennyiséget a légzés útján biztosítja. Jellegéből adódóan az emberi légzőszervek más szerveknél fokozottabban ki vannak téve a környezeti hatásoknak: nyitottak, védtelenek pl. a légszennyezéssel, a levegőben lévő kórokozókkal, allergén anyagokkal szemben. Különösen sok légzőszervi megbetegedést okoz a dohányzás, amelynek során a káros anyagok eljutnak a tüdő legapróbb, legfinomabb részecskéiig is.
Hörgőtágulat tünetei és kezelése
Mi a hörgőtágulat?
A hörgőtágulat, azaz a bronchiectasia a hörgők - a légcső kettéágazása utáni légutak - visszafordíthatatlan tágulata, ami legtöbbször a tüdő alsó lebenyeit érinti.
Tünetek
Légzéskor a levegő az orrüregen, gégén, légcsövön át az egyre kisebb légutakba, az úgynevezett hörgőkbe áramlik. A hörgők tovább ágaznak hörgőcskékre, ezek pedig apró, szőlőfürtszerű léghólyagokra. Ez utóbbiak felületén történik a gázcsere, vagyis az "elhasznált vér frissítése", az oxigén (léghólyagokból a véredényekbe) és szén-dioxid (a véredényekből a léghólyagokba) cseréje.
Hörgőtágulat kialakulásában fontos szerepe van a hörgők visszatérő gyulladásainak, amely végső soron a hörgőfal meggyengüléséhez, a hörgők tágulatához vezet. A tágult hörgőkből a termelődő nyák nehezebben ürül ki, pang. Ehhez hozzájárul a légúti nyák minőségének megváltozása, és a légutakat borító, a tisztító funkciót betöltő csillószőrök károsodása. Ez nemcsak a nyák, hanem a porszemcsék és a baktériumok távozását is akadályozza, amelynek nyomán a gyulladás krónikussá válhat, ami a hörgőfal további károsodását okozhatja.
A hörgőtágulat előfordulása
A betegek körülbelül egynegyedénél a hörgőtágulat kialakulásának pontos eredete nem ismert. Az esetek döntő többségében a jelenség azonban más tüdőbetegségez társul, így a hörgőtágulat pontos előfordulási gyakorisága nehezen meghatározható.
A hörgőtágulat a vezető halálokok közé tartozó krónikus obstruktív tüdőbetegséghez (COPD) is társulhat, de nem azonos ez utóbbi két fő megjelenési formájával, így a krónikus hörghuruttal (bronchitis) vagy a tüdőtágulással (emfizéma), jóllehet a tünetek hasonlóak lehetnek, és valamennyi állapot következményeként kialakulhat krónikus légzési elégtelenség.
A hörgőtágulat okai
A hörgőtágulat lehet veleszületett rendellenesség, de kialakulhat az élet folyamán, egyéb betegségek következményeként, tehát szerzett úton is.
A bronchiectasia kiváltó oka általában az, hogy a szervezet vagy a légutak védelmi rendszere valamilyen okból sérül, amely nyomán a kialakuló gyulladásos folyamatok nem, vagy csak lassan szűnnek meg. Ennek következménye a hörgők elhúzódó gyulladása, a baktériumokkal, gyulladásos sejtekkel tömött nyák felszaporodása, a hörgőfal meggyengülése.
A fiatal korban jelentkező betegség hátterében sok esetben genetikai tényezők szerepe igazolható. A bronchiectasia súlyos formában van jelen az öröklött primér ciliaris dyskinesiában, Kartagener-szindrómában. Ilyenkor a légutakat borító, tisztító funkciót betöltő csillószőrök működése genetikai hiba miatt súlyosan károsodott.
A szerzett úton fellépő bronchiectasia lehet ismétlődő tüdőgyulladások (pneumóniák) következménye. A tüdő gyulladását nemcsak fertőzés idézheti elő, hanem toxinok, mérges gázok belégzése is okozhatja, illetve társulhat immunbetegségekhez (ezeket nevezik pneumonitisnek). A tüdők gyulladásos elváltozásai, nyom nélkül gyógyulhatnak, de maradandó károsodást is okozhatnak. Ezek közé tartozhat a hörgőtágulat is.
A hörgők és a tüdő együttes gyulladásos folyamata, a bronchopneumonia szintén vezethet hörgőtágulathoz, akárcsak a tbc, a tüdőfibrózis - krónikus gyulladás, amelynek során a tüdőszövetben kötőszövet szaporodik fel, károsítva a tüdő rugalmasságát és a gázcserét -, illetve a mucoviscidosis (cisztás fibrózis - erről bővebben olvashatnak a HáziPatika.com betegségleírásában). Atelectasia (vagyis a tüdő egyes területeinek elégtelensége) mellett szintén kialakulhat a bronchiectasia.
A nyák ürülését gátló köhögéscsillapítók fokozzák a váladékpangást, kedvezőtlenül befolyásolhatják a hörgőtágulatban szenvedő beteg állapotát.
A hörgőtágulat tünetei
A hörgőtágulat tünete az állandó vagy visszatérő nagy mennyiségű nyákképződéssel és köpetürítéssel járó köhögés. Láz általában csak akkor jelentkezik, ha a tágult hörgőszakasz, esetleg a körülötte levő tüdőszövet felülfertőződik. Ilyenkor a köpet gennyes. Kiterjedt hörgőtágulathoz nehézlégzés, esetleg krónikus légzési elégtelenség, testsúlycsökkenés is társulhat. A krónikusan gyulladt, tágult hörgőterületből vérzés is indulhat.
A hörgőtágulat diagnózisa
Elsődleges a kórelőzmény feltárása, a köhögés gyakoriságának, jellegének (sípoló hang észlelhető-e, köpetürítés van-e), társuló nehézlégzés tisztázása. Lényeges szempont, hogy a beteg dohányzott-e, illetve, hogy van-e családi halmozódás, mely utóbbi genetikai háttérre utalhat. A diagnózis felállításához a mellkasi CT (számítógépes rétegvizsgálat) a legfontosabb lépés. A mellkas röntgenen csak előrehaladott, kiterjedt folyamat jelenik meg. A légzésfunkciós vizsgálat (spirometria) arra ad választ, hogy a betegség okoz-e károsodást a tüdőfunkcióban. A vérgáz vizsgálat pedig a társuló gázcserezavart tárja fel, egyben választ ad arra, hogy a betegnek szüksége van-e otthoni oxigénpótlásra. Erről bővebben a HáziPatika.com COPD-ről szóló betegségleírásában is lehet olvasni.
A hörgőtágulat kezelése
A hörgőtágulat kezelésének számos módszere létezik az antibiotikum-szedéstől a mellkasi fizioterápiáig.
A tágult hörgőszakasz felülfertőződését általában antibiotikummal kezelik, főként akkor, ha a váladék gennyessé válik, láz lép fel. A nehézlégzés hörgőtágítókkal enyhíthető, melyeket elsősorban belélegezhető formában alkalmaznak (például antikolinergikumok és béta-2-agonistákat, báziskezelésre ezeknek a hosszú hatású formái is léteznek). A rendelkezésre álló hörgőtágítók között a tünetek előfordulása, a betegség súlyossága és a légzésfunkciós eredmények ismeretében döntenek.
Előfordul, hogy kombinált kezelés részeként belélegezhető szteroid terápiát is alkalmaznak.
Légzési elégtelenségnél oxigénkezelés is szükségessé válhat - amit mindennaposan, napi 14-16 át otthonukban alkalmaznak a betegek. Fizikoterápiai eljárásokkal a beteg maga is sokat tehet tünetei enyhítéséért, elsősorban a váladék ürítését könnyítve ezzel. A légszomj is enyhíthető megfelelő testhelyzettel, így például légzési segédizmok használatával, amely elérhető úgy, ha az ember ülve kissé előrehajol, és kezével vagy alkarjával a térdeire támaszkodik.
A hörgőtágulat megelőzése
A hörgőtágulatot attól függően lehet megelőzni, hogy milyen okok váltják ki azt. A veleszületett rendellenességek természetesen nem megelőzhetők. Ugyanakkor csökkenteni lehet azokat a környezeti hatásokat, amelyek a hörgőtágulat súlyosbodását okozhatják. Így fontos a dohányzás mellőzése, a passzív dohányzás elkerülése. Szülők esetében fontos, hogy ne veszélyeztessék otthoni dohányzással gyermekeiket. Az influenza és a megfázások elleni védekezés is fontos, bár ezek előfordulása teljes mértékben nem küszöbölhető ki.
A légzésben résztvevő izmok és a vázizmok edzése javíthatja a betegek állapotát. Légzőtornával, rehabilitációs programokkal mindez elősegíthető. Orvosi ellenőrzés mellett bizonyos sportok (például kerékpározás) előnyösek lehetnek a betegek számára.
Olvasd el aktuális cikkeinket!
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Nincs front
Maximum:
+5 °C
Minimum:
+0 °C
Közepesen és erősen felhős időszakokra számíthatunk legfeljebb elvétve záporral, hózáporral. A szél egyre nagyobb területen északnyugatira fordul, megélénkül, vasárnap több helyen meg is erősödik. A legmagasabb nappali hőmérséklet 2 és 8 fok között alakul északkeleten és délnyugaton az alacsonyabb értékekkel. Késő estére -1 és +4 fok közé csökken a hőmérséklet. 5 megyére figyelmeztetést adtak ki
