Tüdő- és légúti megbetegedések : Hörgőtágulat
Az élet fenntartásához, az anyagcsere-folyamatok lebonyolításához oxigén szükséges. A szervezet a számára szükséges oxigénmennyiséget a légzés útján biztosítja. Jellegéből adódóan az emberi légzőszervek más szerveknél fokozottabban ki vannak téve a környezeti hatásoknak: nyitottak, védtelenek pl. a légszennyezéssel, a levegőben lévő kórokozókkal, allergén anyagokkal szemben. Különösen sok légzőszervi megbetegedést okoz a dohányzás, amelynek során a káros anyagok eljutnak a tüdő legapróbb, legfinomabb részecskéiig is.
Hörgőtágulat tünetei és kezelése
Mi a hörgőtágulat?
A hörgőtágulat, azaz a bronchiectasia a hörgők - a légcső kettéágazása utáni légutak - visszafordíthatatlan tágulata, ami legtöbbször a tüdő alsó lebenyeit érinti.
Tünetek
Maradt még kérdése? Beszéljen szakorvossal!
Foglalás csupán néhány kattintással!
Megnézem az orvosokat
Légzéskor a levegő az orrüregen, gégén, légcsövön át az egyre kisebb légutakba, az úgynevezett hörgőkbe áramlik. A hörgők tovább ágaznak hörgőcskékre, ezek pedig apró, szőlőfürtszerű léghólyagokra. Ez utóbbiak felületén történik a gázcsere, vagyis az "elhasznált vér frissítése", az oxigén (léghólyagokból a véredényekbe) és szén-dioxid (a véredényekből a léghólyagokba) cseréje.
Hörgőtágulat kialakulásában fontos szerepe van a hörgők visszatérő gyulladásainak, amely végső soron a hörgőfal meggyengüléséhez, a hörgők tágulatához vezet. A tágult hörgőkből a termelődő nyák nehezebben ürül ki, pang. Ehhez hozzájárul a légúti nyák minőségének megváltozása, és a légutakat borító, a tisztító funkciót betöltő csillószőrök károsodása. Ez nemcsak a nyák, hanem a porszemcsék és a baktériumok távozását is akadályozza, amelynek nyomán a gyulladás krónikussá válhat, ami a hörgőfal további károsodását okozhatja.
A hörgőtágulat előfordulása
A betegek körülbelül egynegyedénél a hörgőtágulat kialakulásának pontos eredete nem ismert. Az esetek döntő többségében a jelenség azonban más tüdőbetegségez társul, így a hörgőtágulat pontos előfordulási gyakorisága nehezen meghatározható.
A hörgőtágulat a vezető halálokok közé tartozó krónikus obstruktív tüdőbetegséghez (COPD) is társulhat, de nem azonos ez utóbbi két fő megjelenési formájával, így a krónikus hörghuruttal (bronchitis) vagy a tüdőtágulással (emfizéma), jóllehet a tünetek hasonlóak lehetnek, és valamennyi állapot következményeként kialakulhat krónikus légzési elégtelenség.
A hörgőtágulat okai
A hörgőtágulat lehet veleszületett rendellenesség, de kialakulhat az élet folyamán, egyéb betegségek következményeként, tehát szerzett úton is.
A bronchiectasia kiváltó oka általában az, hogy a szervezet vagy a légutak védelmi rendszere valamilyen okból sérül, amely nyomán a kialakuló gyulladásos folyamatok nem, vagy csak lassan szűnnek meg. Ennek következménye a hörgők elhúzódó gyulladása, a baktériumokkal, gyulladásos sejtekkel tömött nyák felszaporodása, a hörgőfal meggyengülése.
A fiatal korban jelentkező betegség hátterében sok esetben genetikai tényezők szerepe igazolható. A bronchiectasia súlyos formában van jelen az öröklött primér ciliaris dyskinesiában, Kartagener-szindrómában. Ilyenkor a légutakat borító, tisztító funkciót betöltő csillószőrök működése genetikai hiba miatt súlyosan károsodott.
A szerzett úton fellépő bronchiectasia lehet ismétlődő tüdőgyulladások (pneumóniák) következménye. A tüdő gyulladását nemcsak fertőzés idézheti elő, hanem toxinok, mérges gázok belégzése is okozhatja, illetve társulhat immunbetegségekhez (ezeket nevezik pneumonitisnek). A tüdők gyulladásos elváltozásai, nyom nélkül gyógyulhatnak, de maradandó károsodást is okozhatnak. Ezek közé tartozhat a hörgőtágulat is.
A hörgők és a tüdő együttes gyulladásos folyamata, a bronchopneumonia szintén vezethet hörgőtágulathoz, akárcsak a tbc, a tüdőfibrózis - krónikus gyulladás, amelynek során a tüdőszövetben kötőszövet szaporodik fel, károsítva a tüdő rugalmasságát és a gázcserét -, illetve a mucoviscidosis (cisztás fibrózis - erről bővebben olvashatnak a HáziPatika.com betegségleírásában). Atelectasia (vagyis a tüdő egyes területeinek elégtelensége) mellett szintén kialakulhat a bronchiectasia.
A nyák ürülését gátló köhögéscsillapítók fokozzák a váladékpangást, kedvezőtlenül befolyásolhatják a hörgőtágulatban szenvedő beteg állapotát.
A hörgőtágulat tünetei
A hörgőtágulat tünete az állandó vagy visszatérő nagy mennyiségű nyákképződéssel és köpetürítéssel járó köhögés. Láz általában csak akkor jelentkezik, ha a tágult hörgőszakasz, esetleg a körülötte levő tüdőszövet felülfertőződik. Ilyenkor a köpet gennyes. Kiterjedt hörgőtágulathoz nehézlégzés, esetleg krónikus légzési elégtelenség, testsúlycsökkenés is társulhat. A krónikusan gyulladt, tágult hörgőterületből vérzés is indulhat.
A hörgőtágulat diagnózisa
Elsődleges a kórelőzmény feltárása, a köhögés gyakoriságának, jellegének (sípoló hang észlelhető-e, köpetürítés van-e), társuló nehézlégzés tisztázása. Lényeges szempont, hogy a beteg dohányzott-e, illetve, hogy van-e családi halmozódás, mely utóbbi genetikai háttérre utalhat. A diagnózis felállításához a mellkasi CT (számítógépes rétegvizsgálat) a legfontosabb lépés. A mellkas röntgenen csak előrehaladott, kiterjedt folyamat jelenik meg. A légzésfunkciós vizsgálat (spirometria) arra ad választ, hogy a betegség okoz-e károsodást a tüdőfunkcióban. A vérgáz vizsgálat pedig a társuló gázcserezavart tárja fel, egyben választ ad arra, hogy a betegnek szüksége van-e otthoni oxigénpótlásra. Erről bővebben a HáziPatika.com COPD-ről szóló betegségleírásában is lehet olvasni.
A hörgőtágulat kezelése
A hörgőtágulat kezelésének számos módszere létezik az antibiotikum-szedéstől a mellkasi fizioterápiáig.
A tágult hörgőszakasz felülfertőződését általában antibiotikummal kezelik, főként akkor, ha a váladék gennyessé válik, láz lép fel. A nehézlégzés hörgőtágítókkal enyhíthető, melyeket elsősorban belélegezhető formában alkalmaznak (például antikolinergikumok és béta-2-agonistákat, báziskezelésre ezeknek a hosszú hatású formái is léteznek). A rendelkezésre álló hörgőtágítók között a tünetek előfordulása, a betegség súlyossága és a légzésfunkciós eredmények ismeretében döntenek.
Előfordul, hogy kombinált kezelés részeként belélegezhető szteroid terápiát is alkalmaznak.
Légzési elégtelenségnél oxigénkezelés is szükségessé válhat - amit mindennaposan, napi 14-16 át otthonukban alkalmaznak a betegek. Fizikoterápiai eljárásokkal a beteg maga is sokat tehet tünetei enyhítéséért, elsősorban a váladék ürítését könnyítve ezzel. A légszomj is enyhíthető megfelelő testhelyzettel, így például légzési segédizmok használatával, amely elérhető úgy, ha az ember ülve kissé előrehajol, és kezével vagy alkarjával a térdeire támaszkodik.
A hörgőtágulat megelőzése
A hörgőtágulatot attól függően lehet megelőzni, hogy milyen okok váltják ki azt. A veleszületett rendellenességek természetesen nem megelőzhetők. Ugyanakkor csökkenteni lehet azokat a környezeti hatásokat, amelyek a hörgőtágulat súlyosbodását okozhatják. Így fontos a dohányzás mellőzése, a passzív dohányzás elkerülése. Szülők esetében fontos, hogy ne veszélyeztessék otthoni dohányzással gyermekeiket. Az influenza és a megfázások elleni védekezés is fontos, bár ezek előfordulása teljes mértékben nem küszöbölhető ki.
A légzésben résztvevő izmok és a vázizmok edzése javíthatja a betegek állapotát. Légzőtornával, rehabilitációs programokkal mindez elősegíthető. Orvosi ellenőrzés mellett bizonyos sportok (például kerékpározás) előnyösek lehetnek a betegek számára.
Felismernéd a szifilisz tüneteit? Ebből a 7 kérdésből kiderül – Teszteld a tudásod kvízünkben!
Olvasd el aktuális cikkeinket!
A nyári szünet meglepő hatása: miért lesznek egyes gyerekek szorongóbbak?
Sok család számára a nyár a szabadságot, a kikapcsolódást és az iskolaév követelményeitől való megérdemelt szünetet jelenti. Egyes gyermekek és kamaszok számára azonban az iskolai keretekből a nyár kötetlenségébe való átmenet valójában fokozhatja a szorongást.
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Hidegfront
Maximum:
+32 °C
Minimum:
+19 °C
Sok napsütésre számíthatunk a képződő gomolyfelhők mellett, amelyekből kevés helyen, - főként nyugaton és északkeleten - fordulhat elő zápor, zivatar. Az északnyugati, nyugati szél többfelé megélénkül, néhol meg is erősödik, de zivatarok környezetében viharos széllökések is lehetnek.A legmagasabb nappali hőmérséklet szombaton általában 30 és 36 fok között várható, de a nyugati, délnyugati határ mentén több fokkal hűvösebb lehet.Késő este 20, 30 fok közé hűl le a levegő. Szombaton egy gyenge hidegfront vonul át az ország felett.
