Tüdő- és légúti megbetegedések : Tüdőembólia
Az élet fenntartásához, az anyagcsere-folyamatok lebonyolításához oxigén szükséges. A szervezet a számára szükséges oxigénmennyiséget a légzés útján biztosítja. Jellegéből adódóan az emberi légzőszervek más szerveknél fokozottabban ki vannak téve a környezeti hatásoknak: nyitottak, védtelenek pl. a légszennyezéssel, a levegőben lévő kórokozókkal, allergén anyagokkal szemben. Különösen sok légzőszervi megbetegedést okoz a dohányzás, amelynek során a káros anyagok eljutnak a tüdő legapróbb, legfinomabb részecskéiig is.
Tüdőembólia tünetei és kezelése
Mi a tüdőembólia?
Embólia, mint érkatasztrófa akkor jön létre, amikor valamelyik ér üregében idegen test jelenik meg, és elzárja az áramló vér útját. Ez az idegen test leggyakrabban trombózisból leszakadt vérrög, azonban esetenként légbuborék (gázembólia), zsírcsepp, levált aterómás lemez, daganatos sejtek vagy baktériumgyülem is képezhet akadályt az ér belsejében. Tüdőembólia esetén az embólus hirtelen elzár egy tüdőartériát.
Tünetek
A tüdőembólia előfordulása
A leggyakoribb vénás betegségek közé tartozik az alsó végtag felületes és mély vénáinak trombózisa. A mélyvénás trombózis leggyakoribb szövődménye a tüdőembólia. A kórházi felvételre került betegek között a tüdőembólia kb. 1%-ban fordul elő, azonban a gyakran váratlanul elhunyt esetek mintegy 5%-ában igazolható a halál okaként tüdőembólia.
A tüdőembólia okai
A tüdőembólia leggyakoribb okaként megjelölt alsó végtagi trombózis kialakulását számos tényező idézheti elő. Az egyik kiváltó ok az erek belhártyáinak sérülése, károsodása, melyet okozhat mechanikai ártalom (pl. tartósan behelyezett vénás katéter), valamilyen izgató anyag vénákba való befecskendezése, illetve kórokozók által okozott gyulladás érbelhártyára gyakorolt károsító hatása. A másik nagy csoport, amikor a szervezetben a vér alvadékonysága fokozódik. Ilyen állapot alakulhat ki bizonyos rosszindulatú daganatos betegségekben, fogamzásgátló tabletták szedésekor, egyes vérképzőszervi betegségekben. A harmadik tényező a vénákban pangó vér. Ez főleg hosszantartó fekvéssel járó súlyos betegségeknél, szívelégtelenségben, szülés, illetve műtétek után, agyi infarktus, illetve baleseteket követően jelenthet gondot.
Ritkán a hosszú csöves csontok törése kapcsán a vérbe jutott zsírsejtek okoznak embóliát. A keszonbetegségben a hirtelen nyomásváltozás kapcsán a vérben felgyülemlett gázok okoznak légembóliát. A rákos daganatrészecskék is leszakadhatnak és bejuthatnak a vérkeringésbe és embólusként a tüdőben szétszóródva okozhatnak érelzáródást.
A tüdőembólia tünetei
A tüdőembólia tüneteinek súlyossága nagyban függ az érelzáródás kiterjedésétől és a páciens embóliát megelőző szív- és tüdőállapotától. Kisebb tromboembólusok akár tünetmentesek is lehetnek, mivel néha a szervezet a kisebb vérrögöket gyorsan fel tudja oldani, így a károsodás minimális lehet. Nagyobb elzáródás esetén légszomj, szapora felületes légvétel, izgatottság, nyugtalanság jelentkezik. További tünet lehet a köhögés, vérköpés (elsősorban ha tüdőszövet-elhalás - infarktus - is kialakult), mellkasi fájdalom, láz, szédülés, eszméletvesztés.
A légzészavar az egyetlen tünet lehet, főleg akkor, ha tüdőinfarktus nem alakul ki. Tüdőembólia következtében a betegek kb. 10 százalékában lép fel valamilyen szintű szövetelhalás (tüdőinfarktus). Gyakran a légzés szaporává válik, a beteg szorong, nyugtalan. Általában a nagyobb embólusok éles mellkasi fájdalmat okoznak, elsősorban belégzéskor. Egy vagy több nagy tüdőartéria elzáródása esetén a beteg elkékülhet, akár hirtelen meg is halhat. A tüdőembólia tünetei hirtelen lépnek fel, míg a tüdőinfarktus tünetei az ezt követő órákban fejlődnek ki.
A tüdőembólia diagnózisa
A mélyvénás trombózis diagnózisa az esetek felében nem állítható fel megnyugtatóan műszeres vizsgálat nélkül. A biztos kórismének azért van jelentősége, mert ha elnézünk egy mélyvénás trombózist, rettegett szövődményeként a tüdőembólia hirtelen halált is okozhat.
Ha a beteg tünetei és a hajlamosító tényezők alapján tüdőembólia gyanúja merül fel, mellkasröntgen, EKG elvégzése alapvető fontosságú, ám a betegségben látható jellegzetes eltérések ellenére nem vezet mindig egyértelmű diagnózishoz. Pontosabb képet mutat a mellkas spirál CT felvétele. Az enzimvizsgálatok csak támogatják a kórismét, de sajnos nem elég érzékenyek és specifikusak. Célzott vizsgálat a tüdő perfúziós izotópos vizsgálata. Ilyenkor 99m technéciummal jelzett albuminrészecskéket fecskendeznek a beteg vénájába. Ezek a részecskék a tüdő legapróbb vénácskáiban akadnak el. Normál esetben egyenletesen oszlanak el a tüdőben. Érelzáródás esetén, a kiesett területen ennek megfelelően kisebb lesz a radioaktivitás. Pontosabbá tehető a diagnózis, ha a vizsgálatot 133 Xenon gáz belégzéses szcintigráfiájával egészítik ki. Egyértelmű diagnózist ad a tüdőerek kontrasztanyagos feltöltése, ezt azonban csak akkor szokás alkalmazni, ha a fenti vizsgálatok nem vezetnek diagnózishoz, de a tünetek súlyossága minél hamarabbi döntést igényel.
A tüdőembólia kezelése
Mélyvénás trombózis esetén a kezelés a szövődmények (tüdőembólia, idült vénás elégtelenség) megelőzésére irányul.
Tüdőembólia esetében, ha szükséges természetesen fájdalomcsillapítók adása szóba jön. Majdnem mindig szükség van oxigén adására is. A tüdőkeringési paraméterek stabilizálása béta adrenerg szerekkel sikerülhet. Természetesen mindezek mellett, azonnal meg kell kezdeni a vénás heparinkezelést, a további trombusképződés és embolizáció kivédésére. Később a szájon keresztül szedhető véralvadásgátlók (kumarinszármazékok) adására kell áttérni. Néhány napig mindkét véralvadásgátlót együtt kapja a páciens. Általánosságban itt is 3-6 hónapig kell az esemény után szedni a véralvadásgátló tablettát.
Nagy kiterjedésű tüdőembólia esetében, különösen, ha ez vérnyomáseséssel, vagy keringés-összeomlással társul, illetve fenyeget, lehetőség van az embólus sebészi eltávolítására, vagy feloldására, azaz trombolízisre urokináz, sztreptokináz, szöveti plazminogén aktivátor (TPA) infúziós adásával.
A tüdőembólia gyógyulási esélyei
Kezelés nélkül a tüdőembólián átesett betegek felében várható újabb embólia. A véralvadásgátló kezeléssel az ismétlődés esélye csökkenthető.
A mélyvénás trombózis rendszerint jóindulatú, de rettegett szövődménye a halált okozó tüdőembólia, amely miatt mindig komolyan kell venni a betegséget.
Lezajlott mélyvénás trombózist követően krónikus vénás elégtelenség alakulhat ki, a fő panasz az alsó végtag járáskor, illetve álláskor jelentkező fáradékonysága, fájdalma, melyek pihentetésre, illetve a láb felpolcolására enyhülnek. A lábon vizenyő, tágult vénák látszanak, idővel a bőr barnás elszíneződése is megjelenik a lábszárak belső oldalán.
Szerencsére a felületes thrombophlebitis súlyos szövődményeket nem okoz.
A tüdőembólia megelőzése
Meg kell akadályozni, hogy tüdőembóliára hajlamos betegeken vérrögök alakuljanak ki. A vénás trombózis megelőzésénél különösen fontos a vénás pangás kiküszöbölése. Műtétek után (főleg időseknél) nagyon fontos az elasztikus harisnya használata, lábgyakorlatok végzése, minél hamarabbi felkelés, mozgatás. Fokozottan veszélyeztetett betegeknél kis dózisú heparin adásával a mélyvénás trombózisok, illetve a szövődményes tüdőembóliák gyakorisága jelentősen csökkenthető.
50 ug, vagy ennél nagyobb ösztrogéntartalmú fogamzásgátló szert szedő egészséges nők esetében a mélyvénás trombózis és tromboembóliás betegségek kockázata 3-4-szer nagyobb, mint ösztrogént nem szedő társaikban. A betegség kockázata, a dózis csökkenésével egyértelműen csökken. Ennek oka, hogy ösztrogén hatására nagyobb mennyiségben termelődnek alvadási faktorok, illetve a vérlemezkék összetapadási hajlama is nagyobb.
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
Olvassa el aktuális cikkeinket!
Egyre több a "szuperszázas" francia – ez lehet a titkuk
Egyre több száz év feletti ember él Franciaországban, és megjelent egy új korcsoport, a "szuperszázasoké", amelybe azok tartoznak, aki 110 év felettiek – derül ki a francia Demográfiai Tanulmányok Nemzeti Intézetének (INED) szerdán közzétett tanulmányából.
A hazai szamóca ezért ízesebb, mint az import
A fóliasátrakban már érik a magyar szamóca, május elején pedig a szabadföldi ültetvényeken is megkezdődhet a szüret – derült ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Zöldség Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) csütörtökön kiadott körképéből.
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Kettős front
Maximum:
+13 °C
Minimum:
+3 °C
A gomolyfelhők estére fokozatosan összeesnek, de addig még néhol - nagyobb eséllyel nyugaton és északkeleten - valószínű zápor. Az északnyugati szelet néhol élénk széllökések kísérik. Késő estére 3 és 10 fok közé hűl le a levegő. Napközben kettős fronthatás okozhat kellemetlen tüneteket az időjárásra érzékenyek körében.