Tüdő- és légúti megbetegedések : Mellhártyagyulladás
Az élet fenntartásához, az anyagcsere-folyamatok lebonyolításához oxigén szükséges. A szervezet a számára szükséges oxigénmennyiséget a légzés útján biztosítja. Jellegéből adódóan az emberi légzőszervek más szerveknél fokozottabban ki vannak téve a környezeti hatásoknak: nyitottak, védtelenek pl. a légszennyezéssel, a levegőben lévő kórokozókkal, allergén anyagokkal szemben. Különösen sok légzőszervi megbetegedést okoz a dohányzás, amelynek során a káros anyagok eljutnak a tüdő legapróbb, legfinomabb részecskéiig is.
Mellhártyagyulladás tünetei és kezelése
Mi az a mellhártyagyulladás?
A mellhártyának két lemeze van, az egyik a tüdőt borítja, a másik a mellkas belső felét. A köztük levő filmszerű folyadékréteg biztosítja azt, hogy a két lemez légvételkor el tudjon egymáson mozdulni. Mellhártyagyulladás esetén ez a folyadék megszaporodik, esetleg gennyessé is válhat, mennyiségtől függően akár össze is nyomhatja a tüdőt.
Tünetek
A mellhártyagyulladás előfordulása
Elég ritka betegségről van szó, általában csak a legsúlyosabb tüdőgyulladásoknál jelentkezik. A férfiak és nők érintettsége között nincsenek különbségek, akinek viszont gyenge az immunrendszere, az fokozottan veszélyeztetett.
A mellhártyagyulladás okai
A mellkártyagyulladás közvetlen kiváltó oka mindig valamilyen kórokozó, jellemzően valamilyen baktérium, de ritkábban lehet vírus is - ezek általában ugyanazok a kórokozók, amelyek a tüdőgyulladást is okozzák. A fertőzés lehet önálló is, de az a gyakoribb, amikor maga a tüdőgyulladás terjed rá a mellhártyára. Kiválthat mellhártyagyulladást a tbc kórokozója is. Ugyan kóros folyadéktermelés daganatos betegségeknél is előfordul, de ez esetben már nem mellhártyagyulladásról beszélünk.
A mellhártyagyulladás tünetei
Amikor még csak száraz mellhártyagyulladásról van szó - tehát amikor a folyadék még nem szaporodott föl - nagyon éles mellkasi fájdalom jelentkezik. Ilyenkor a mellhártya két lemeze összedörzsölődik, ez okozza azt a fájdalmat, ami minden légvételnél érezhető. Amikor már a folyadékgyülem is kialakul, feszülő érzés is jelentkezik, illetve az összenyomott tüdő miatt légszomjat, fulladást is érez a beteg.
Jellemző a láz is, ahogyan az étvágytalanság és a bágyadtság is, megfázásos tünetek viszont csak akkor jelentkeznek, ha a betegség tüdőgyulladáshoz társul.
A mellhártyagyulladás diagnózisa
Az orvos már az egyszerű klinikai vizsgálat során is felvetheti a mellhártyagyulladás gyanúját, de ahhoz, hogy ezt ki is lehessen mondani, röntgenre is szükség van. Emellett még az ultrahangvizsgálat tudja megmutatni azt, hogy a két mellhártyalemez között milyen vastagságú a folyadékgyülem.
A mellhártyagyulladás kezelése
Ha a mellhártyagyulladás miatt kialakult folyadékréteg vékony, akkor elegendő lehet antibiotikus és gyulladáscsökkentő kezelés, míg ha vastagabb és gennyes, akkor már mellhártyacsapolásra van szükség. Ez a folyadék mennyiségétől és gennyességétől függően jelenthet egyszeri leszívást, de azt is, hogy a mellhártyát "mosogatni" kell, a folyadékot pedig folyamatosan csapolni, amihez érdemes bennhagyni a leszíváshoz használt csövet.
A betegséget általában még akkor is kórházban kezelik, ha csak antibiotikumot kell alkalmazni, lévén ez esetben a betegek vénásan kapják a gyógyszert. A kezelés hossza változó, de eléggé hosszas: míg például egy kisebb tüdőgyulladás általában egy hét alatt meggyógyítható, addig a mellhártyagyulladás terápiája akár egy hónapig is elhúzódhat.
A kezelés mellett jellemzően fizikoterápiára is szükség van. Ezt gyógytornászok alkalmazzák annak érdekében, hogy a két mellhártya ne tapadjon össze, hanem a kezelés végére helyreálljon a normál légzés. Enélkül a mellhártya könnyen elhegesedik és összetapadtan gyógyul, ami a későbbiekben légzési akadályt jelent.
(Az otthoni kezelés, illetve a szájon át szedett antibiotikum - ezek ugyanazok, amelyekkel a tüdőgyulladásokat is kezelik - csak akkor lehet elegendő, ha a mellhártyagyulladás egészen enyhe, a folyadékgyülem pedig nagyon vékony.)
A mellhártyagyulladás gyógyulási esélyei
A gyógyulási esélyek a tüdőgyulladásénál rosszabbak: egy súlyos, gennyes mellhártyagyulladásba akár bele is lehet halni. Utóbbinak főleg a gyenge immunrendszerűeknél, cukorbetegeknél, elhízottaknál, több társbetegséggel rendelkezőknél, nagyon időseknél és nagyon pici gyerekeknél magasabb a kockázata.
A mellhártyagyulladás megelőzése
Mivel a betegség gyakran a tüdőgyulladásokat kíséri, fontos azok megelőzése, amit védőoltással is lehet segíteni. Ezen vakcinák önmagában is segítenek megelőzni a mellhártyagyulladást, lévén a két betegséget kiváltó kórokozók jellemzően azonosak.
A mellhártyagyulladás szövődményei
A gennyes mellhártyagyulladás miatt a tüdő akár ki is lukadhat, össze is eshet, ami nagyon súlyos, életveszélyes állapotot eredményezhet. Emellett a fertőzés leterjedhet a hasüregbe is, ott hashártyagyulladást és hasi fájdalmakat okozhat.
A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Hidvégi Edit tüdőgyógyász és gasztroenterológus szakorvosnak.
Olvasd el aktuális cikkeinket!
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Nincs front
Maximum:
+3 °C
Minimum:
-1 °C
Hajnaltól délnyugat felől megvastagszik a felhőtakaró, ezzel együtt a Dél-Dunántúlra vegyes halmazállapotú csapadék érkezik. A fagypont alatti területeken átmeneti ónos eső is előfordulhat. A délkeleti, déli szél gyenge vagy mérsékelt marad, északnyugaton azonban néhol élénk, erős lökések is lehetnek. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában -3 és +2 fok között alakul, de az északkeleti tájakon néhol ennél pár fokkal hidegebb sem kizárt. Szombaton várható a következő front.
