Tünetek : Felfekvés
A tünet olyan, a normálistól eltérő jelenség, amelyből az orvos, a beteg kikérdezését és vizsgálatokat követően képes felismerni a betegséget. A tünet lehet szubjektív vagy objektív. Előbbi nem más, mint amit a beteg panaszként észlel, az utóbbiakat az orvos mutatja ki. Általános tünet például a láz, a fájdalom, a fáradékonyság, a viszketés, a magas vérnyomás vagy a köhögés. Más tünetek egy adott betegségre inkább jellemzőek, mint például a hirtelen jelentkező rendkívül erős szegycsont táji fájdalom szívinfarktus esetén.
Felfekvés tünetei és kezelése
Mi a felfekvés?
A dekubitusz vagy nyomási fekély, felfekvés: a bőr és a bőr alatti szövetek helyi sérülése, amit általában nyomás, illetve nyíróerő, súrlódás, illetve e hatások együttese válthat ki. A latin "decumbere" szó jelentése "lefeküdni", s a betegek hosszas fekvését értették alatta.
Tünetek
Maradt még kérdése? Beszéljen szakorvossal!
Foglalás csupán néhány kattintással!
Megnézem az orvosokat
Hosszas fekvéssel járó, ágynyugalmat igénylő betegségek, állapotok esetén fennáll a veszélye, hogy egyes testtájakon felfekvés okozta sebek, fekélyek jelennek meg. Ha napokig, hetekig nehezedik a bőr egy bizonyos területére a testsúly, az megakadályozza a megfelelő vérellátást.
A felfekvés előfordulása
Gyakoriságáról nincsenek pontos adatok, de a hosszantartó krónikus betegek, idősek körében vagy állapotuk kapcsán igen gyakran emlegetett fogalom. A kórházban kezeltek 5-10 százalékát is érintheti. Különösen könnyen alakul kis felfekvés hosszú hetekre ágyhoz kötött betegeknél, akik valami oknál fogva ágybani mozgásukban is korlátozottak: ilyenek az idős, bénult, a kezelés miatt mozdulatlanságra intett betegek, baleseti, gerinc- és medence-sérültek, szklerózis multiplexben, agyvérzésben, kóros soványságban, erősen legyengült betegek.
Az alultápláltság, vitaminhiány, a tartós láz, valamint az izzadás és inkontinencia kedvez a felfekvések kialakulásának. Utóbbiak azáltal, hogy a bőrt tartósan nedvessé téve sérül a bőr természetes védekezőképessége, így könnyebben megtelepednek rajta különböző kórokozók. Ugyancsak gyakoribb érrendszeri problémák, cukorbetegségben és szívelégtelenségben szenvedőknél, hiszen náluk a kiserek sérülései miatt csökkent a vérellátás.
A felfekvés okai
Ha a fekvőfelület tartósan nagyobb nyomásnak kitett pontjain a kiserek huzamosabb ideig összenyomódnak, és nem tudják átereszteni a vért a hám és az alatta fekvő szövetek területére, ott oxigénhiány lép fel, méreganyagok gyűlnek össze, ami aztán a sejtek, teljes szövetrészek elhalását okozza. A nyomáson kívül dörzsölés, fellépő nyíróerők is szöveti sérülésekhez vezethetnek. A rossz vérellátású részek sérülékenyebbek, amikor a beteget fordítani, mozgatni, mosdáshoz felemelni, öltöztetni szeretnénk. A bőr húzódik, a szövetek egymáshoz képest elcsúsznak, elszakadnak, s velük együtt a parányi erek is, így a regenerálódáshoz szükséges fokozott vér-, vagyis oxigén- és tápanyagellátás sem biztosított.
Leginkább azok a testtájak érintettek, melyek nincsenek izom- és zsírszövettel kipárnázva, s fekvéskor természetesen is érintkeznek a fekvőhellyel: háton fekve főként a keresztcsonti régió, a sarkak, a farpofák, a könyökök és lapockák, oldalfekvésnél a felsőcomb, csípőtájék és a bokák vannak kitéve felfekvésnek.
Dekubituszt okozhatnak még protézisek és a kényszerű ülés kerekesszékben.
A felfekvés diagnózisa
A dekubitusz megállapítása a bőrfelszín állapota alapján történik. Különös gondossággal kell megvizsgálni a keresztcsont, csípő, sarok, boka, könyök és váll bőrét.
Nem szabad figyelmen kívül hagyni a bőr tulajdonságait, ami a kezelést is befolyásolhatja, mennyire száraz, repedezett vagy kipirult, mire érzékeny. Meg kell nézni, mely testtájakon helyezkednek el a sebeK, mennyire mélyek, milyen fokozatúak, váladékoznak-e, milyen fájdalommal járnak.
Megállapítják a felfekvés súlyosságát is. A nemzetközi gyakorlatnak megfelelően négy súlyossági fokozat egyikébe sorolják, ami elsősorban a seb mélységén alapul.
Az I. stádiumú felfekvésnél a bőr ép, de kipirosodott (eritéma), de a nyomás megszüntetése után sem szűnik meg. A bőr melegedése, elszíneződése, duzzanata, keményedése is lehet intő jel, elsősorban sötétbőrűeknél, ahol a bőrpír nem kifejezett. A beteg panaszkodik, hogy bőre érzékeny.
A II. stádiumot felszíni hámsérülés, hólyagképződés jellemzi, horzsolásos, felhólyagzott sebnek megfelelő állapot.
A III. stádiumban a fekély már a környező izomszövetekig hatol, de annak kötőszövetes határoló hártyájára nem terjed rá. A kezelés elengedhetetlen, különben megindul a szövetelhalás: A terület immár hideggé és érzéketlenné válik, sötétkékesen, majd feketés vörösre, barnásra színeződik, felszíne száraz, ráncos üszkös lesz. Nedves típusú szövetelhalásnál sötét kellemetlen szagú, váladékozó sebbé válik.
Végül a IV. stádiumban a fekély nagy kiterjedésű szövetroncsolódásnak felel meg, egészen a csontokig ér, az érintett szövetekben nem egyszer elhalás jelei észlelhetők, feketésen elszíneződtek. A szövetek tényleges állapotát szövetmintából állapítják meg, mely egyben a gyógymódhoz is segítséget ad. Ha fennáll a csontérintettség gyanúja, röntgen-felvétellel, illetve egyéb képalkotó diagnosztikai eljárással is megbizonyosodnak a szövetsérülés mértékéről.
Fel kell mérni az egyéb rizikótényezőket, keringési zavarokat, érzéskieséseket a bőrön, esetleges idegi sérülést, a beteg korát, önellátó- és mozgásképességét, illetve minden súlyos, krónikus betegséget, táplálkozási jellemzőket, hiszen ezek mind-mind befolyásolhatják a szükséges kezelést.
A felfekvés tünetei
A felfekvés ugyanolyan kellemetlen tünetekkel jár, mint a hozzá hasonló sebek. A bőr először csak piros és enyhén gyulladt, majd viszket, ég és egyre erősebben fáj. A tünetek kellemetlensége attól függ, mennyire súlyos, előrehaladott állapotú sebekről van szó.
A fájdalmak hiányozhatnak, ha a bőrterület beidegzése egyéb betegség vagy állapot következtében sérült, például polineuropátia miatt.
A felfekvés kezelése
A kezelés elsődleges célja a sérülés kiterjedésének megakadályozása. Mindenek előtt a sérülést okozó nyomást kell kiküszöbölni, vagyis minimum kétóránkénti mozgatással megakadályozni, hogy az érintett bőrterületek folyamatosan igénybe legyenek véve.
Speciális nyomáscsökkentő vagy -enyhítő eszközöket is alkalmazhatunk, amelyek mentesítik a fekvéskor addig elnyomott területeket.
Még jobb, ha a beteg olyan állapotban van, hogy maga is mozgásra késztethető. Lehetőleg 15 percenként változtasson helyzetén. A nyomóhatás kivédésére speciális alátétek, matracok és ágyak állnak az ápolók rendelkezésére. A sebeket rendszeresen, naponta többször sterilen, nedves kötéssel kötözik át, így az nem ragad és szárad be a sebbe, amit csak nagy fájdalmak árán lehetne újra leáztatni, eltávolítani, ráadásul a sebet is újra felszakítaná. A betegszoba párás levegője segíti a sebgyógyulást.
Az újrakötözéskor az előző fedést fiziológiáshoz hasonló oldattal öblítik le, távolítják el az elhalt szöveteket, majd nedvesen tartó, ún. hidrokolloiddal, géllel fedik, s védik meg a bakteriális és egyéb fertőzésektől. A sebkötözés ebben az esetben nagy gondosságot igénylő, igazi tudomány és speciális sebkötöző anyagokkal történik. Fontos, hogy a környező bőrön a lehető legkíméletesebben rögzítsék a kötést.
A hagyományos házi sebkezelő szerek esetleges allergizáló hatásuk miatt nem javasoltak. Mellőzni kell a sebhintőporokat és krémeket is, mert a seb a levegőtől elzárva nehezebben gyógyul. A sebkezelést otthoni körülmények között is orvossal egyeztetve kell végezni.
Súlyos esetben sokszor elkerülhetetlen az elhalt szövetrészek műtéti eltávolítása. A mély és nagy felszínre kiterjedő sebeket saját bőr átültetésével segítik a gyógyulásban.
A gyulladások elkerülésére szükség lehet antibiotikum-kezelésre is. A kezelés része a megfelelő fájdalomcsillapítás, valamint a gyógytorna, melynek célja az izmok mozgatása, erősítése, valamint a keringés javítása. Enyhe, svéd masszázs, elektrostimulációs kezelések (TENS) is hozzásegíthetnek a jobb vérkeringéshez. A sebgyógyulást ultraibolya, polarizált és speciális lézeres kezeléssel lehet gyorsítani. Leghatékonyabb kezelése minden esetre a megelőzés, amivel elkerülhető a sebgyógyulás hosszadalmas, nem egyszer több hónapon át tartó folyamata. A sebek a gyógyulás után sajnos még jó idegi könnyen kiújulhatnak.
A felfekvés kezelés nélkül sajnos igen hamar elmélyülhet, s bekövetkezik a kiterjedt szövetelhalás (nekrózis), amit feltétlenül el kell távolítani. Ez, ha csak lehet, kíméletesen fehérjéket oldó enzimeket tartalmazó kenőcsök segítségével történik. Sürgős esetben viszont már csak műtéttel, esetleg csonkítással orvosolható. Ezért a kezelés része a folyamatos állapotfelmérés, a sebek naponta legalább kétszeri megtekintése, felmérése.
Nyílt seb lévén sajnos szólni kell a felfekvés elfertőződéséről, melyet rendszerint baktérium kórokozók számlájára írhatunk. Ha a fekély egészen a csontig terjed, csontvelőgyulladást (osteomyelitis) válthat ki, ahonnan a kórokozók testszerte elterjedve szepszist, életveszélyes szöveti károsodásokat, végül akár halált is okozhatnak. Hosszan tartó, krónikus betegek körében nem ritka halálok.
A felfekvés megelőzése
A megelőzés várhatóan hosszan tartó betegség esetén a beteg korai felvilágosításával kezdődik, hogy beteg és ápolója egyaránt figyeljen, és a páciens időnként változtasson testhelyzetén. A megelőzés elengedhetetlen része a kielégítő tápanyag- és vitaminellátás, kiegyensúlyozott étkezés, megfelelő ivás.
Láz esetén gondoskodni kell annak csillapításáról. Az izzadás gátlásához fontos, hogy a betegszoba ne legyen túl meleg. Az ágyneműt gyakran kell fertőtlenített, tisztára cserélni, s nagyon gondosan el kell simítani a fekvőbeteg alatt. Egyáltalán nagyon fontos a bőr helyes ápolása, tisztántartása, fertőtlenítése.
A fekvőhely kényelme biztosítható természetes és speciális szivacsos anyagokkal, a nyomási pontokat tehermentesítő segédeszközökkel, párnákkal.
A megelőzés fontosságát támasztja alá, hogy a bőr felszín alatti, mélyebb rétegei már akkor sérülnek, amikor a felszín még ép. Ezért az első tünetek után gyors rosszabbodás következhet be.
Az otthoni ápolás megtanulásához a hozzátartozók kérjék meg a kórházi ápolókat, hadd nézhessék végig a tisztálkodás, ápolás menetét, és hogy mutassák meg nekik az egyes lépéseket. A háziorvostól kérhetik sebkezelő nővér segítségét, aki kezdetben otthonukba jön. Később házi ápolási szolgálatot (http://www.hazipatika.com/services/cimtar?id=19) vehetnek igénybe.
A szükséges krémeket, lemosó és ápolószereket gyógyszertárban, a speciális segédeszközöket, dekubitusz-párnákat, inkontinencia-betéteket, inkontinencia és sebváladékozás esetén ajánlott gumilepedőket orvosi segédeszközöket árusító üzletekben lehet beszerezni.
A háziorvosnál érdeklődni kell, mely szerek, eszközök beszerzésére van támogatás, illetve, hogy a beteg jogosult-e közgyógyellátásra, ami a költségek csökkentését teszi lehetővé
Mennyi kalóriát tartalmaz egy szelet bejgli vagy egy adag töltött káposzta?
Olvasd el aktuális cikkeinket!
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Hidegfront
Maximum:
+4 °C
Minimum:
-3 °C
A köd és a rétegfelhőzet a Dráva mentén, valamint a Tiszántúlon az éjszaka első felében átmenetileg terjeszkedésnek indulhat, illetve északkeleten lehet borongós az idő, másutt még zömmel derült vagy gyengén felhős lesz az ég. Az éjszaka második felében szakadozott hidegfronti felhőzet halad át felettünk. Csapadékra általában nem kell számítani, de az északkeleti, keleti határ mentén egy-egy hózápor nem kizárt. Az északnyugati szél egyre nagyobb területen megerősödik, elsősorban a magasabban fekvő részeken viharos széllökések is előfordulhatnak - a Bakonyban akár a 90 km/h-t is elérhetik.Késő estére -5 és +1 fok közé csökken a hőmérséklet. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában -3 és +1 fok között alakul, de kiemelten Borsod szélárnyékos részein ennél több fokkal hidegebb is lehet. A szél feltámadásával több helyen enyhül majd az idő. Estefelé egy hidegfront robog át a régió felett, sok kellemetlenséget kiváltva az arra érzékenyek körében.
