Tünetek : Krónikus fájdalom szindróma
A tünet olyan, a normálistól eltérő jelenség, amelyből az orvos, a beteg kikérdezését és vizsgálatokat követően képes felismerni a betegséget. A tünet lehet szubjektív vagy objektív. Előbbi nem más, mint amit a beteg panaszként észlel, az utóbbiakat az orvos mutatja ki. Általános tünet például a láz, a fájdalom, a fáradékonyság, a viszketés, a magas vérnyomás vagy a köhögés. Más tünetek egy adott betegségre inkább jellemzőek, mint például a hirtelen jelentkező rendkívül erős szegycsont táji fájdalom szívinfarktus esetén.
Krónikus fájdalom szindróma tünetei és kezelése
Mi a krónikus fájdalom szindróma?
A krónikus fájdalom szindróma több mint három hónapja fennálló fájdalmat jelent. Ilyen értelemben nem önálló kórképről van szó, hanem több alapbetegség következményéről. Az akut fájdalomtól a krónikus fájdalom szindróma főképp abban különbözik, hogy míg előbbinek fontos fiziológiai funkciója van (jelzi, ha valami baj van, mert például belelépünk egy szögbe, megfogunk egy forró tárgyat, vagy éppen akut betegség jelentkezik, amire a fájdalom tünetként hívja fel a figyelmet), addig a krónikus fájdalom szindrómánál a fájdalom már nem figyelmeztet semmire, hiszen az emberek tudják, hogy mi a problémájuk. Ebben az értelemben a krónikus fájdalom csak felesleges szenvedés.
Tünetek
A jelenség általános mechanizmusa az, hogy az idegrendszer az akut fájdalomnál detektálja a fájdalmat, utána negatív visszacsatolás jelentkezik, a központi idegrendszerből leszálló idegpályák pedig csökkenteni igyekeznek a fájdalomérzést. A krónikus fájdalom szindrómánál ez a mechanizmus gyengül le, nem igazán működik a visszacsatolás, így marad, sőt, erősödhet a fájdalom.
A krónikus fájdalom szindróma előfordulása
Mivel nagyon sokféle eredetű lehet a krónikus fájdalom szindróma, gyakoriságát csak becsülni lehet a kiváltó okok alapján. Számolni kell azzal is, hogy a krónikus fájdalmak ilyen esetekben gyakran együtt is jelentkeznek: például akinek lumbágója van, és emiatt van folyamatosan fájdalma, annál gyakran társul ehhez tenziós fejfájás is. Ez alapján milliós nagyságrendű lehet Magyarországon érintettek száma.
A krónikus fájdalom szindróma okai
Tipikusan daganatos betegségeknél, mozgásszervi betegségeknél jelentkezik krónikus fájdalom. Ezekben az esetekben a betegek tudják, hogy mi a gondjuk, így maga a fájdalom már nem jelez semmit. Jó példa erre a derékfájás, a lumbágó is. Jelentkezhet krónikus fájdalom szindróma az olyan neurológiai betegségeknél is, mint például a szklerózis multiplex. Tipikusan krónikus fájdalom szindrómaként jelentkezik a neuropátiás fájdalom is, például cukorbetegségnél. Krónikus alkoholfogyasztás miatti neuropátia esetén ilyen a migrén és a stressz okozta tenziós fejfájás is.
A krónikus fájdalom szindrómánál ördögi kör alakul ki, amire a tenziós fejfájás nagyon jó példa. Ennél elkezd fájni a beteg feje, emiatt megfeszülnek a nyakizmok, merev lesz a nyaktartás is. Emiatt a nyaki erek is összeszűkülnek, rosszabb lesz az idegrendszer vérellátása. Mindezek következtében a fejfájás erősödik.
Depressziónál is jelentkezhet krónikus fájdalom szindróma, a szorongásos betegségeken belül pedig van egy olyan külön kórkép, amelyet szomatizációs zavarnak neveznek, és amelynél úgy jelentkeznek különféle fájdalmak, hogy azoknak szervi okát nem lehet kimutatni. Ráadásul a depresszió és a szorongás csökkenti a fájdalomküszöböt is.
A krónikus fájdalom szindróma mögött úgynevezett másodlagos betegségelőnyök is meghúzódhatnak. Ez azt jelenti, hogy a fájdalmak alkalmasak lehetnek arra is, hogy az érintettek felkeltsék a környezetük figyelmét, elérjék, hogy foglalkozzanak velük, mentesüljenek bizonyos kötelezettségek alól. Viszont ezt élesen el kell különíteni a szándékos szimulálástól, mert míg az tudatos, addig a krónikus fájdalom szindróma nem tudatosan alakul ki, és minden esetben valós fájdalommal jár. Fontos ezzel kapcsolatban az is, hogy a fájdalom szociálisan nagyon elfogadott tünet. Például ha valaki szorongásra vagy depresszióra panaszkodik, akkor könnyen kaphatja azt a választ, hogy szedje össze magát. Ha viszont fájdalom jelentkezik, akkor az már elfogadott, kap segítséget.
A krónikus fájdalom szindróma tünetei
A krónikus fájdalom szindróma alapvető tünete a fájdalom, amely több mint három hónapja fennáll. Ez nagyon sokféle fájdalom lehet, a fejfájástól a derékfájásig sok minden szóba jöhet. Az intenzitása nagyon széles skálán mozog, az enyhétől az elviselhetetlenig terjed, olykor hullámzik is. Nem kell három hónapig folyamatosan fennállnia, közben el is múlhat, de aztán újra visszatér. Erre jó példa a migrén, amely klasszikusan krónikus fájdalom szindróma. Van, akinek havonta 1-2 migrénes rohama van, míg másoknak hetente több. Ugyanez igaz a tenziós fejfájásra, az is hol erősebb, hol gyengébb.
A krónikus fájdalom szindróma diagnózisa
A diagnózis a panaszból indul ki, tehát hogy valakinek több mint három hónapja jelentkeznek fájdalmai. Ezt követően a krónikus fájdalom szindróma okát kell megkeresni, már amennyiben az eleve nem ismert. Ehhez szükség lehet specifikus vizsgálatokra is, attól függően, miről van szó.
A krónikus fájdalom szindróma kezelése
A krónikus fájdalom szindrómánál egyrészt kezelni kell az alapbetegséget, másrészt magát a fájdalmat. A depressziós, szorongásos problémákra szintén oki kezelést kell adni, akár gyógyszerest, akár pszichoterápiát. A tenziós fejfájásnál hasznos lehet az autogén tréning, de egyéb eredetű krónikus fájdalmaknál is lehet ezzel próbálkozni.
A kezelésben kulcsszerepet játszik az orvos-beteg kommunikáció, gyakori ugyanis, hogy amikor fizikai eltérést mutatnak ki - ez főleg gerincproblémáknál jellemző -, a fájdalmat vadul elkezdik csillapítani. Pedig megesik, hogy ugyanaz a porckopás valakinél alig okoz panaszt, míg másoknál súlyos fájdalmak jelentkeznek miatta. Emiatt a beteget ilyen esetekben nem kell túlkezelni, inkább tisztázni kell vele, hogy a testi elváltozások nem feltétlenül függnek össze a fájdalommal, nem konkrétan azok okozzák. Ennek egyértelműsítése azért is fontos, mert az igazi krónikus fájdalomra a szokásos non-szteroid fájdalomcsillapítók és hasonló gyógyszerek hosszú távon nem hatnak igazán, viszont függőség alakulhat ki rájuk. Másrészt mindnek van mellékhatása: ha krónikus fájdalomra szedik őket folyamatosan, akkor rongálhatják a vérképző rendszert, a vesét, a gyomor-bélrendszert és a májat is. Emiatt alkalmazásuknak túl sok értelme nincs. Ismert az is, hogy ezen készítményeknek ilyenkor inkább placebo-hatása van. A krónikus fájdalomnál ez a hatás nagyon erős: az irodalmi adatok szerint a súlyos onkológiai fájdalmak 20-30 százalékánál hatékony a placebo, pedig ott abszolút kézzel fogható az organikus kiváltó ok.
Ha a krónikus fájdalom szindróma hátterében pszichés panaszt konkrétan nem is lehet kimutatni, az antidepresszánsok akkor is hatásosak lehetnek ilyen esetekben. Emellett jók lehetnek az epilepszia ellenes szerek is. Súlyos esetekben az ópiát gyógyszerek jöhetnek szóba, amelyeket főképp daganatos eredetű, vagy egyéb csillapíthatatlan krónikus fájdalmaknál alkalmazhatnak.
A kezelésnek fontos része a helyes életmódra való odafigyelés. Ennek oka, hogy a krónikus fájdalom szindrómánál az érintettek élettere beszűkül. Mivel nincsenek jól, ki sem mozdulnak a lakásból, nem mozognak, minden aktivitást kerülnek a fájdalmaikra hivatkozva. Pedig ennek éppen az ellenkezője a kívánatos, tehát hogy az érintettek mozogjanak, jöjjenek-menjenek, ne csak egymagukban üljenek a szobában, és azzal foglalkozzanak, hogy mijük hol fáj.
A krónikus fájdalom szindróma gyógyulási esélyei
A gyógyulási esélyek változóak, függnek az alapbetegségtől, annak kezelhetőségétől is.
A krónikus fájdalom szindróma megelőzése
A megelőzésnek specifikus módja nincs, de az olyan krónikus betegségeket fontos megfelelően kezelni, amelyek fájdalmat okozhatnak.
A krónikus fájdalom szindróma szövődményei
Szövődmények a fájdalmak miatti pszichés problémák lehetnek, illetve a társadalmi és szociális kapcsolatok elvesztése, beszűkülése. A krónikus fájdalom szindróma gyakran vezet leszázalékoláshoz is, főleg a mozgásszervi betegségeknél. Ezek nagy része önmagában nem jelentene rokkantságot, a miattuk kialakuló krónikus fájdalom viszont igen.
A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Vizi János pszichiáternek.
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
Olvassa el aktuális cikkeinket!
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Kettős front
Maximum:
+13 °C
Minimum:
+2 °C
Délelőtt nagyrészt közepesen vagy erősen felhős idő várható, majd délutánra egyre nagyobb területen szakadozik, gomolyosodik a felhőzet. Az ország délnyugati és középső harmadán zártabb maradhat a felhőtakaró, ott valószínű a legkevesebb napsütés. Elszórtan - főként hazánk északnyugati kétharmadán - valószínű kisebb eső, zápor, néhol zivatar sem kizárt. A Dunántúlon az északnyugati, az északkeleti megyékben a délnyugati szél megélénkül, helyenként - záporok, zivatarok nyomán is - megerősödik. A legmagasabb nappali hőmérséklet 11 és 17 fok között alakul. Késő estére 3 és 10 fok közé hűl le a levegő. Az orvosmeteorológia terén kettősfronti hatásra kell készülni.