Tünetek : Horkolás
A tünet olyan, a normálistól eltérő jelenség, amelyből az orvos, a beteg kikérdezését és vizsgálatokat követően képes felismerni a betegséget. A tünet lehet szubjektív vagy objektív. Előbbi nem más, mint amit a beteg panaszként észlel, az utóbbiakat az orvos mutatja ki. Általános tünet például a láz, a fájdalom, a fáradékonyság, a viszketés, a magas vérnyomás vagy a köhögés. Más tünetek egy adott betegségre inkább jellemzőek, mint például a hirtelen jelentkező rendkívül erős szegycsont táji fájdalom szívinfarktus esetén.
Horkolás tünetei és kezelése
Mi a horkolás?
Horkolás alatt az alvás közben kialakuló, a légutak összeeséséből adódó hangjelenséget értjük, amelynek rendszeressége, hossza és erőssége is széles skálán változik. Maga a horkolás nem betegség, önmagában csak ártalmatlan hangjelenség, ugyanakkor az éjszakai légzéskimaradásokat jelentő obstruktív alvási apnoé szindróma részjelensége is lehet. Utóbbit egészségügyileg komolyabban kell venni, mint a szimpla horkolást, mert akár súlyos további betegségekhez vezethet (növeli a stroke és a hirtelen szívhalál esélyét is). Ezért fontos kizárni horkolók esetében az alvási apnoét.
Tünetek
A horkolás előfordulása
A horkolás gyakori jelenség, a népesség 10-20 százaléka horkol. Ez lehet enyhe alvási apnoé részjelensége is, viszont 2-6 százalék esetében a horkolás valójában középsúlyos-súlyos alvási apnoét jelent. A horkolás és az alvási apnoé kissé gyakoribb a férfiaknál, mint a nőknél, és az életkor előrehaladtával nő az előfordulása. Ugyanakkor kisgyermekkorban sem ritka, amikor a megnagyobbodott orrmandula, ritkábban a torokmandula mérete vezethet horkoláshoz, esetleg légzészavarhoz.
A horkolás okai
A horkolás kialakulásának oka a légutak összeesése, ami akkor történik, amikor alvás közben elernyednek az izmok. Egyszerű horkolás esetében ez úgy történik, hogy mellette a légzés nem szenved csorbát.
A légutak összeesésének oka, hogy túl lazák a garat, illetve a lágyszájpad izmai, túl kevés a hely a torokban. A jelenségnek egyéb anatómiai okai is lehetnek. Ilyen például kisgyermekkorban a megnagyobbodott orrmandula vagy későbbi életkorban az orrsövényferdülés. Az orrsövényferdülés önmagában még nem okoz horkolást, de annak esélyét mindenképp növeli, hogy az érintettek szájon át lélegezzenek, így náluk nagyobb eséllyel alakuljon ki horkolás.
Ismert az is, hogy akin testsúlyfelesleg van, nagyobb eséllyel tapasztal magán horkolást. Ez ugyanakkor nem feltétlen velejárója a horkolásnak, a probléma ugyanis nagyon sovány embereknél is jelentkezhet. Túlsúly esetén többek között azért nagyobb a rizikó, mert a súlyfelesleg a garat nyálkahártyája alá is lerakódhat.
A dohányzás is hajlamosíthat horkolásra, illetve fokozhatja intenzitását. Ennek oka, hogy a káros szenvedély gyulladást generál, amely ödémával, a nyálkahártya duzzanatával jár, így már önmagában szűkíti a teret a garatban. Ugyancsak ilyen hatása van a dohányzás miatt termelődő többletváladéknak. Az alkohol szintén rizikótényező, hiszen lazítószerként még jobban elernyeszti az izmokat. Emiatt van, hogy alkoholfogyasztást követően jellemzően fokozódik a horkolás. Ugyanez igaz lehet az altatókra is, amelyek szintén lazíthatnak. A horkolást a reflux is súlyosbíthatja, sőt felmerült, hogy maga a reflux is okozhat például alvási apnoét.
A horkolás háton fekve erősebb szokott lenni, bár ez alkatfüggő: a légutak nem okvetlen ugyanott esnek össze mindenkinél.
A horkolás tünetei
A tünet maga a horkolás, a vele járó hangjelenség. Ennek erőssége, időtartama és rendszeressége teljesen egyéni, mértéke nagyon széles skálán változik. Aki horkol, saját horkolását általában nem észleli, mert csak az alvótársat szokta zavarni.
A horkolás diagnózisa
A horkolás tényét általában hozzátartozó szokta jelezni, de van lehetőség arra is, hogy a hangjelenséget objektív mérőeszköz segítségével rögzítsék. Ezt már egyszerű okostelefonos alkalmazások is lehetővé teszik. Amióta ezek elterjedtek, a rendelőkbe gyakran eleve úgy érkeznek a betegek, hogy éjszakai horkolásukról hangfelvételük van.
Ha a horkolást kezelni szeretnénk, akkor megkezdése előtt mindenképpen ki kell zárni a visszatérő légzéskimaradás, tehát az obstruktív alvási apnoé lehetőségét. Ez jellemzően alváslaborban, poliszomnográf segítségével, illetve otthoni poligráfos alvásvizsgálattal történik. Ha ezzel kizárták az alvási apnoét, akkor úgynevezett alvásendoszkópiás vizsgálatot lehet végezni, hogy feltárják a horkolás konkrét helyét. Ilyenkor a normál alvást imitálva altatják el a beteget, tehát nem a klasszikus intubálós módszert alkalmazzák. Ha a beteg elaludt, akkor a légutakat egy orron keresztül levezetett száloptikás eszközzel vizsgálják. Ezzel tudják megnézni, hogy a légutak melyik része esik össze, hol keletkezik maga a hang. Ha ez olyan helyen van, ahol valamilyen beavatkozással kiküszöbölhető - jellemzően a lágyszájpadnál -, akkor a vizsgálat alapján a kezelés meg is tervezhető.
A horkolás kezelése
A horkolást komplex módon kezelik. Aki például túlsúlyos, annak első körben testsúlycsökkentést javasolnak, amely nemcsak a horkolás enyhítése miatt hasznos, hanem egyéb egészségügyi szempontból is. Nem túlsúlyosak számára különböző kezelési lehetőségek - beleértve műtéti megoldásokat is - jöhetnek szóba. Ezek megkezdése előtt viszont mindig ki kell zárni az alvási apnoét.
Ha valakinél egyértelműen pozíciófüggően jelentkezik horkolás, és például csak háton fekve alakul ki, akkor érdemes lehet speciális pizsamát beszerezni. Ezek hátán cápauszonyszerű vagy piramisszerű képletek vannak, amelyek meggátolják, hogy a beteg a hátára forduljon. A házilagos "barkácsmegoldások" között szerepel az is, hogy a beteg a hátára teniszlabdát ragaszt.
A nem műtéti megoldások közül több eszközt is ki lehet emelni. Ilyen például az úgynevezett lágyszájpad-előemelő, amely leginkább egy kivehető fogszabályozóhoz hasonlít. A beteg éjszakára behelyezheti a szájába, és a lágyszájpadot lehet kicsit előrébb húzni vele. Ez akkor jelenthet segítséget, ha a horkolás oka a lágyszájpad szintjén van. Létezik álkapocs-előemelő eszköz is, amely az állkapcsot húzza előrébb abban az esetben, ha a horkolás kiváltó oka a nyelvgyök területének túlzott relaxációja, a nyelvgyök hátraesése.
Ha valakinek orrlégzési problémája van, és a gátolt orrlégzés az orrbemenetben alakul ki, akkor a horkolást orrszárnyi tágítóval is enyhíteni lehet. Ugyanígy orrlégzési gátoltság esetén jelenthetnek segítséget egyes orrműtétek. Ez azért lehetséges, mert ha valakinek például orrsövényferdülés miatt rossz az orrlégzése, a horkolás pedig a szájon át lélegzés miatt jelentkezik, akkor az orrsövényműtét enyhítheti a panaszt. Ugyanez igaz más orrlégzést rontó állapotokra, betegségekre is, például orrpolipra, allergiás náthára, idült melléküreg-gyulladásra.
Ha a horkolás oka, hogy túl laza a lágyszájpad, illetve a légutak szűkületének létrejöttében a lágyszájpad is felelős, akkor ezen is lehet műtéti beavatkozással javítani. Amennyiben a nyelvgyök esik hátra, úgy szintén lehetséges megkisebbíteni a nyelvgyök tömegét, míg a garat oldalfalának összeesésén egyelőre nem tudnak műtéttel javítani. Ha a horkolás reflux miatt, illetve azzal összefüggésben alakul ki vagy lesz súlyosabb, akkor az alapbetegséget kell kezelni.
A horkolás gyógyulási esélyei
Ha a horkolás túlsúllyal összefüggésében jelentkezik, akkor mértéke a fogyással párhuzamosan jellemzően csökken. A horkolásgátló műtétek eredményei biztatóak, de a hatékonyság nem garantált. A beavatkozások jellemzően a horkolás mértékét csökkentik, de teljesen nem szüntetik meg a problémát. Viszont az alacsony szövődményráta és a minimális beavatkozás miatt egyértelműen szóba jöhetnek.
A horkolás megelőzése
A horkolás rizikóját az ismert kockázatnövelő tényezők megelőzésével és elkerülésével lehet csökkenteni. Ilyen az elhízás, a dohányzás, az alkoholfogyasztás. Ugyancsak fontos a reflux kezelése.
A horkolás szövődményei
Az egyszerű horkolás ártalmatlan hangjelenség, nincsenek káros következményei azon túl, hogy esetleg zavarja az alvótársat. Ha a horkolás részjelensége az obstruktív alvási apnoé szindrómának, és légzéskimaradás is jelentkezik, akkor már lehetnek komoly szövődményei is. Nagyobb eséllyel alakulhat ki stroke és szívritmuszavar, hirtelen szívhalál, de jelentkezhet miatta folyamatos éjszakai magas vérnyomás is. A légzéskimaradás miatt fellépő éjjeli fulladás ugyancsak problémát okoz, ahogy az emiatt kialakuló mikroébredések, illetve alvászavar is. Utóbbi nappali fáradékonyságot és kognitív problémákat okoz, és rontja a memóriát.
Hasznos tudnivalók a horkolásról
Felhasznált irodalom:
A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Horváth Tamás fül-orr-gégésznek, fej-nyak sebésznek.
Olvasd el aktuális cikkeinket!
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Nincs front
Maximum:
+5 °C
Minimum:
+0 °C
Közepesen és erősen felhős időszakokra számíthatunk legfeljebb elvétve záporral, hózáporral. A szél egyre nagyobb területen északnyugatira fordul, megélénkül, vasárnap több helyen meg is erősödik. A legmagasabb nappali hőmérséklet 2 és 8 fok között alakul északkeleten és délnyugaton az alacsonyabb értékekkel. Késő estére -1 és +4 fok közé csökken a hőmérséklet. 5 megyére figyelmeztetést adtak ki
