Hírlevelek
Regisztráció

Felfekvések kialakulása és kezelése

A mozdulatlanság veszélyei

 2014.04.25.

Felhívjuk figyelmét, hogy ez a cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, ezért elképzelhető, hogy nem minden adata pontos. Kérjük, az Ön számára kiemelten fontos információkat szükség szerint ellenőrizze!

Otthon ápolt, tartósan ágyban fekvő betegeknél fennáll a felfekvések (decubitusok) kialakulásának veszélye.

Ilyenkor a kemény csont és az ágy felülete közötti bőr túl sokáig nagy nyomásnak van kitéve, ezért vérellátottsága sérül, a szövetek oxigén-és tápanyaghiányos állapotba kerülnek, ami előbb-utóbb azok elhalásához, azaz fekélyek keletkezéséhez vezethet.

A decubitusok leggyakoribb előfordulási helyei a tarkótájék, a lapockatájék, a vállak, a könyök, a gerincoszlop keresztcsonti (sacrális) szakasza, a far, a csípő, a térdek és a sarkak.

A jó fizikai állapotban lévő, élénk, mozgékony betegeket, továbbá akiknek nincsenek vizelet-vagy székletvisszatartási gondjaik, kevésbé veszélyeztetik a decubitusok. Viszont a mozgásképtelen, nagyon gyenge, teljesen vagy részlegesen lebénult, vizelet-vagy székletinkontinenciában szenvedő betegeknél gyakran számolni kell a felfekvések kialakulásával, mert itt tartósan nehezedik nyomás a kritikus testtájakra, tehát van esélye a testszövetek elhalásának.

A fekélyek elkerülése

A megelőzés első lépéseként fontos, hogy aktív mozgásra serkentsük a beteget, ha erre nem képes, nekünk kell körülbelül két óránként változtatnunk a testhelyzetét. Az ajánlott sorrend: jobb oldalra-hátra-balra-előre-vissza, és így tovább. Ne legyenek gyűrődések a lepedőn, és morzsák a beteg alatt, mert ezek is kidörzsölhetik a bőrét. Ennek elkerülésére szórjunk a lepedőre síkosító hatású hintőport. Minden egyéb súrlódást is kerülnünk kell, például a beteget mindig emeljük, ne csúsztassuk, és az ágytálat is kíméletesen alkalmazzuk.

Forgatás közben figyelje meg, alakultak-e ki valahol piros foltok, bőrszárazság, repedezés, és ezekről tájékoztassa a kezelőorvost.

Inkontinens betegeknél a bőrfelület állandó tisztítására, és szárazon tartására kell odafigyelnünk, ugyanis a nedvesség feláztatja a bőrt, melyen így sokkal könnyebben jutnak be kórokozók, ez pedig egyenes út az elfertőződésekhez. Ez azt jelenti, hogy a napi egyszeri mosdatás az inkontinens betegnél gyakoribbá tehető, de sose dörzsöljük túl erősen a bőrfelületet, gondosan szárogassuk meg, és védőkenőccsel kenjük be. A túlzott szappanozás is kerülendő, mivel nagyon szárítja a bőrt.

További lehetőségek a fekélyek megelőzésére

Amennyiben lehetőségünk van rá, szerezzünk be valamilyen nyomásmegelőző ágyat. Többféle ilyen eszköz létezik: légágy, vízágy, "hullámzó" ágy, mindegyik lényege, hogy váltakozó nyomást fejtenek ki a beteg testére, azaz eloszlatják a kritikus pontokra nehezedő súlyt.

Egyéb, ennél olcsóbb eszközök és módszerek is léteznek a probléma kiküszöbölésére. Az irhából készült saruval a beteg sarkát óvhatjuk, de akár könyökvédőt is készíthetünk belőle: a természetes anyag zsírtartalma jó állapotban tartja a beteg bőrét. Speciális gumigyűrűn vagy vízpárnán való ülés csökkenti a nyomást a farpofákon.

Ezeken kívül rengeteg emelő-, tartó- és nyomáscsökkentő eszköz létezik, melyekről érdemes a kezelőorvosnál érdeklődni: ő sokat fel is tud írni belőlük, és ismeri a legkorszerűbb, legújabb lehetőségeket. Vannak olyan steril ápolási eszközök (különböző fóliák és kötések) is, melyek megfelelő légáteresztés mellett védik a bőrfelületet, ezeket nem kell naponta cserélni. Használatukat szakápolóktól könnyen megtanulhatjuk.

Fontos még a beteg megfelelő folyadékfogyasztása és kiegyensúlyozott táplálkozása, valamint a szoba levegőjének párásítása a jobb sebgyógyulás érdekében.

Amit ne tegyünk

Sose masszírozzuk a bőrt a felfekvés területén, vagy bármely csontos kiemelkedés felett.

A decubitus kezelése

A felfekvéses fekélyen a kötést naponta cserélni kell, mert a sebbe ragadt kötözőanyag nemcsak fertőzésveszélyes, hanem eltávolítása igen fájdalmas is a betegnek. A sebellátás alapvető szabályai itt is érvényesek, azaz a sebet előbb steril fiziológiás oldattal meg kell tisztítani, az elhalt szöveteket el kell távolítani, majd a területet egy nedvesen tartó ún. hidrokolloid géllel le kell fedni. Sebhintőporok, sebkezelés krémek alkalmazása nem javasolt. A sebkezelést ennél a komplikált sebtípusnál orvosnak vagy szakképzett ápolónak kell végeznie, illetve ők adhatnak utasításokat erre a gondozónak, amikhez mindig szigorúan tartsuk magunkat.

A decubitusok gyógyulása igen hosszú és nehézkes folyamat, ezért a beteg és a gondozó érdeke is azt diktálja, hogy fektessenek minél nagyobb hangsúlyt a megelőzésükre.


Tippek

A beteg szájhigiéniáját szondán történő táplálásnál sem szabad elhanyagolnunk.