Tünetek : Fejfájás
A tünet olyan, a normálistól eltérő jelenség, amelyből az orvos, a beteg kikérdezését és vizsgálatokat követően képes felismerni a betegséget. A tünet lehet szubjektív vagy objektív. Előbbi nem más, mint amit a beteg panaszként észlel, az utóbbiakat az orvos mutatja ki. Általános tünet például a láz, a fájdalom, a fáradékonyság, a viszketés, a magas vérnyomás vagy a köhögés. Más tünetek egy adott betegségre inkább jellemzőek, mint például a hirtelen jelentkező rendkívül erős szegycsont táji fájdalom szívinfarktus esetén.
Fejfájás tünetei és kezelése
Mi a fejfájás?
A fejfájást mint érzést, senkinek nem kell bemutatni, azt viszont fontos tudni, hogy ennek a fájdalomnak alapvetően két nagy csoportját különböztetik meg: az egyik az elsődleges, a másik a másodlagos fejfájás. Az előbbinél maga a fejfájás a betegség, egyéb betegség nem húzódik meg a háttérben: ide tartozik a migrén, a tenziós fejfájás és a cluster fejfájás .
Tünetek
Az másodlagos fejfájásokat olyan betegségek okozzák, amelyeknek egyik tünete a fejfájás. Ezek köre nagyon széles, gyakorlatilag az arcüreggyulladástól a magas vérnyomáson át az agytumorig bármi szóba jöhet.
A fejfájás előfordulása
Általánosságban nézve a fejfájás nőknél gyakoribb, aminek hátterében az áll, hogy kialakulásában a menstruáció miatti hormonváltozások is szerepet játszhatnak. Migrénnél az eltolódás igen jelentős: az érintettek kétharmada nő. Szintén a menstruáció az oka annak, hogy a fejfájás 15 és 50 éves között gyakoribb. Akinél a fejfájás egyértelműen a menstruációnál jelentkező hormonális változáshoz kötődik, annál a panasz menopauza után lényegesen javul.
Általánosságban nézve a migrén a lakosság közel 10 százalékát érinti. A tenziós fejfájás előfordulását 80 százalékosra becsülik, kevés az olyan ember, akinek életében legalább néhányszor ne lenne ilyen panasza. A cluster-fejfájás nagyon ritka, gyakorisága 1 százalék alatti, érintettjeinek többsége magas dohányzó férfi.
A fejfájás okai
A migrén háttérben egyértelműen genetikai adottságok, azok mellett pedig környezeti tényezők húzódnak meg. A tenziós fejfájás kialakulásában az öröklött adottságok kevésbé játszanak szerepet, inkább a környezeti tényezők nyomnak sokat a latban. A cluster-fejfájásnál már fontosabb a hajlam, de nem annyira, mint a migrénnél.
Nem lehet konkrétan meghatározni, hogy pontosan milyen környezeti tényezők váltják ki a fejfájásokat, még az elsődleges típust okozók is nagyon sokfélék, számuk száz fölött lehet. Kiemelhető közülük a nem megfelelő életvitel, az elégtelen folyadékfogyasztás, a rendszertelen étkezés, az alváshiány. Utóbbi nagyon erősen összefügg a fejfájással: a pihentető, 8-9 órás alvás nagyon fontos, ezt az Amerikai Fejfájás Társaság ajánlása is rögzíti. Ennél kevesebb alvás csak az embereknek nagyon kis százalékánál nem növeli a fejfájás kialakulásnak kockázatát. Front és légnyomás-változás szintén állhat a háttérben.
A hormonális hatások szintén növelik a kockázatot, vélhetően ez áll annak hátterében is, hogy a nőket a migrén gyakrabban érinti. Ugyan ritka, de létezik úgynevezett menstruációs migrén is, amelynél a fejfájás kizárólag a havivérzéshez kötődik. A hormonális fogamzásgátlók szedése szintén ronthat a helyzeten.
A nyaki gerinc merevsége, a nyaki izmok bekeményedése, az izomgörcs szintén kockázatnövelő tényező, ilyesmit jellemzően a számítógép előtti ülőmunka okoz. Klasszikus kiváltó tényező a stressz és a sport hiánya is, főleg mert utóbbi klasszikus stresszoldó tényező. A másodlagos fejfájások kiváltó oka rengeteg betegség lehet, lévén maga felfájás többnek is lehet az egyik tünete. Ilyen például az arcüreggyulladás, a magas vérnyomáson, a pajzsmirigybetegség, de az akár agytumor is.
A fejfájás tünetei
A tenziós fejfájás a "hétköznapi fejfájást" jelenti. Ez a migrénnél gyengébb, általában tarkótájra lokalizálódik, szokványos fájdalomcsillapító beszedésével megszüntethető.
A migrén definíciója szerint 4-72 óráig tart, 70 százalékban féloldalas, jellemzően lüktető, fizikai terhelésre pedig rosszabbodik. Fény- és hangérzékenység vagy hányinger és hányás is társul hozzá, maga a fájdalom pedig nagyon erős. A migrénnek speciális típusa a "migrén aurával". Ez esetben az aura a migrén előtt jelentkező, szerteágazó tünetegyüttes, leggyakrabban valamilyen látászavar. Az érintett vagy fényes nappal lát csillagokat az égen, vagy beszűkül, csőszerű lesz a látása, esetleg cikkcakkok szakítják meg a látóterét. Ezen kívül jelentkezhet kéz- és lábzsibbadás, van, aki átmenetileg nem tud beszélni sem. A tünetek mindegyike átmeneti.
A cluster-fejfájás nagyon ritka, gyakran fel sem ismerik. Általában a szem körül lokalizálódik, nagyon erős fájdalmat okoz, olyasmi, mintha a szemben egy kést forgatnának. A migrénhez hasonlóan gyakran féloldali. Rohamai rövidebbek, 30 perctől 3 óra hosszáig tartanak, viszont egy napon belül többször is előfordulhatnak. A migréntől leginkább az alapján lehet megkülönböztetni, hogy jellemzően tavasszal és ősszel jelentkezik, a rohamok pedig hirtelen, egyik napról a másikra érkeznek, naponta többször is jelentkeznek, több héten, vagy hónapon keresztül minden egyes nap. Ezzel ellentétben a migrén havonta többször jelentkezik, de teljesen elszórva, nem egy adott időintervallumra koncentrálódva.
A fejfájás diagnózisa
Az elsődleges fejfájások diagnózisa klinikai kép alapján állítható föl, nincsenek olyan labor- vagy MR-vizsgálatok amelyek a beteg által előadott panaszoknál többet mondanának. Az orvosok a diagnózist az adott fejfájástípusokra jellemző tünetek megléte vagy hiány alapján állítják föl. A migrén kritériumai nagyon szigorúak: itt feltétel, hogy a négy alapkritériumból (az erős fájdalom 4-72 óráig tartson, pulzáljon, féloldalas legyen, fizikai aktivitásra rosszabbodjon) kettőnek fenn kell állnia, emellett pedig a betegnek vagy fényre és hangra kell érzékenynek lennie, vagy pedig hánynia kell. Emellett feltétel, hogy az érintettnek életében már legalább öt ilyen rohama legyen.
A másodlagos fejfájások esetében minden esetben a kiváltó okot, a tünet mögött álló betegséget kell megtalálni. Ehhez szükség lehet laborvizsgálatra, képalkotó és egyéb vizsgálatra is.
A fejfájás kórlefolyása
Az elsődleges fejfájások mögött álló konkrét élettani folyamatok csak a migrénnél ismertek. Ez esetben magát a migrént bármilyen ok (front, nyaki merevség, alváshiány, hormonhatás, stressz, stb.) beindíthatja. Ezek hatására a fejben normál esetben is jelen lévő calcitonin gene-related polipeptid mennyisége tízszeresére növekszik, a tüneteket ez okozza, méghozzá azáltal, hogy az agykérget átalakítja, működését megváltoztatja, egyfajta gyulladásszerű reakciót indít el. Ha ilyenkor az érintettek nem szednek migrénspecifikus gyógyszereket, akkor ezek az agyban beinduló változások, gyulladások maradandó következményekkel is járhatnak. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy maga az agykéreg érzékenyebb lesz, a migrén egyre gyakoribbá válik, a rohamok rosszabbak lesznek, esetleg tenziós fejfájás is társul hozzájuk.
A cluster fejfájás pontos kialakulási mechanizmusa nem ismert, de az igen, hogy az alkohol ronthatja a már kezdődő clustert. A kialakulás folyamata a többi elsődleges fejfájástípusnál szintén nem ismert.
A fejfájás kezelése
A kezelés első lépése az életmód normalizálása: az alvásidő 8-9 órára való növelése, az alvászavarok rendezése, a megfelelő folyadékfogyasztás, a minimum heti háromszor 30 percnyi kardió jellegű testmozgás. Adott esetben (például ha valaki három műszakban dolgozik) munkahelyváltásra is szükség lehet. Az Amerikai Fejfájás Társaság ajánlása szerint napi egyszer 500 milligramm magnézium és kétszer 100 milligramm Q10 fogyasztása is ajánlott.
Az elsődleges fejfájások közül a tenziós fejfájás egyszerű fejfájásgyógyszerekkel kezelhető, viszont az enyhe fájdalmat ez esetben is komolyan kell venni, a mögötte álló életmódbeli tényezőkkel foglalkozni kell. Ennek oka, hogy aki heti két fejfájás-csillapítót beszed, annak kialakulhat fájdalomcsillapító-megvonásos fejfájása is.
A migrén a korszerű ajánlások szerint triptán-gyógyszercsoportba tartozó készítményekkel kezelhető. Ezek a migrénspecifikus gyógyszerek az agyban kialakuló változásokat blokkolni tudják, megelőzve ezzel a hosszabb távú következményeket. Ha ez nem történik meg, akkor a migrén progresszív betegséggé, krónikus migrénné válhat, havonta 15-nél többször ismétlődhet.
Ha havi négy, vagy annál kevesebb migrén jelentkezik, elég a rohamkezelés: ez migrénspecifikus gyógyszer, esetleg mellé nem szteroid gyulladáscsökkentő szedését jelenti. Ha havi négynél több migrén jelentkezik, akkor már a rohamok megelőzésére kell törekedni: ez esetben több gyógyszercsoport alkalmazása is szóba jöhet. Tipikusan ilyenek egyes vérnyomáscsökkentők, az úgynevezett béta-blokkolók, az antidepresszánsok, de meg kell említeni egyes epilepsziaellenes szereket is. Ezeket a megelőző gyógyszereket havi több migrén esetében minden nap szedni kell. Ezzel lehet elejét venni annak, hogy az agykéreg érzékennyé váljon.
A cluster-rohamoknál szintén hasznosak lehetnek a triptán-gyógyszercsoportba tartó migrénspecifikus gyógyszerek. A tüneteket az esetek 70 százalékában az oxigén inhalálása enyhíti, amiatt az érintetteknek gyakran oxigénpalackot rendelnek otthonra. Speciális gyógyszer a cluster-fejfájásra is létezik: ez egy vérnyomáscsökkentő, amit nehezebb esetekben nagy adag szteroid infúzióval együtt szoktak alkalmazni a fejfájás ambulanciákon, kórházakban. A vérnyomáscsökkentőt a cluster megelőzésére sokan folyamatosan is szedik. A másodlagos fejfájások kezelése minden esetben az azt kiváltó betegségek gyógyítását, kezelését jelenti.
A fejfájás gyógyulási esélyei
Az elsődleges fejfájások általában nem múlnak el, de életmódváltással, és ha kell, gyógyszerrel jól kezelhetők. A migrénspecifikus gyógyszerekkel a háromnapos migrén 1-2 órára rövidíthető le, ami komoly segítség.
A fejfájás megelőzése
Az elsődleges fejfájások kialakulását az általános életmódbeli irányelvek betartásával lehet megelőzni. Azaz többek közt megfelelő alvással, folyadékfogyasztással, megfelelő életvitellel.
A másodlagos fejfájásokat az azokat okozó betegségek megelőzésével, megfelelő kezelésével lehet elkerülni.
A fejfájás szövődményei
A fejfájás tágabb értelemben vett szövődményei közül a pszichés következményeket és szorongást lehet kiemelni, lévén a panasz az egész életvitelre rányomja bélyegét. Egy erős migrénnél az érintettek gyakran csendes, sötét szobába is bezárkóznak, aminek értelemszerűen lehetnek pszichés következményei. Migrénnél szorongás amiatt is kialakulhat, hogy az érintett előre fél a rohamtól, pláne, ha nincs megfelelő gyógyszere. Az aurás migrénnek akkor lehet szövődménye, ha az érintett fogamzásgátlót szed. Ez esetben megnövekszik a stroke, tehát az agyvérzésnek a veszélye.
Nem közvetlen szövődmény, de figyelni kell arra, hogy ha a fejfájást súlyos betegséget jelez - például agytumort -, magával a tünettel pedig nem foglalkoznak, az okát nem keresik, akkor az alapbetegség akár az életet is veszélyeztetheti.
Hasznos tudnivalók a fejfájásról
A fejfájásoknak összesen 153 féle csoportját különböztetik meg a szakemberek, és mivel okaik, tüneteik, kezelési módjaik nagyon szerteágazóak, a probléma önmagában semelyik szakorvosi területhez nem tartozik. A panaszt kezelő különböző szakorvosok külön képzéseken vesznek részt, a betegeket jellemzően fejfájás ambulanciákon látják el.
A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Bodnár Eszter belgyógyász szakorvosnak.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Olvasd el aktuális cikkeinket!
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Kettős front
Maximum:
+3 °C
Minimum:
-1 °C
A szakadozott felhőzet mellett inkább csak rövid napos periódusokra kell számítani, de csapadék nem várható. Az északnyugati, nyugati szél az Észak-Dunántúlon és az északkeleti tájakon átmenetileg megélénkülhet. A legmagasabb nappali hőmérséklet általában 1 és 5 fok között alakul. Ma is kettős fronthatásban lesz részünk.
