Szakítás

Közel negyedével több házaspár vált el tavaly Magyarországon, mint egy évvel korábban, és a válások száma öt éve nem látott magasságba emelkedett. Mi állhat a jelenség hátterében?

Nem számít, mi kezdeményeztük-e a szakítást, vagy velünk szakítottak, érzéseink nem múlnak el egyik napról a másikra. Mi több, olykor azon kaphatjuk magunkat, hogy ismét egy ágyban kötöttünk ki az exünkkel – akár egyszeri alkalomról, akár ismétlődő együttlétekről legyen szó. De vajon mennyire jó ötlet ez valójában?

Papíron nagyon egyszerűnek tűnik a dolog: ha nem működik egy párkapcsolat, és nincs esély rá, hogy ez a jövőben változni fog, akkor ki kell lépni belőle. A gyakorlatban azonban mindez jóval bonyolultabb. Vannak ugyanis, akik, bármennyire rossz és reménytelen is a helyzet, maradnak. Miért?

A szakítás lelkileg és érzelmileg is igencsak megterhelő mindenki számára - ebben nincsen semmi új. Csakhogy azzal sokan nincsenek tisztában, hogy az ilyen jellegű traumának fizikai hatásai vannak.

A körülményektől függetlenül minden szakítás hatással van a lelkünkre és a testünkre is. Bár az ilyenkor érzett fájdalmat semmi sem képes egyik napról a másikra elmulasztani, vannak dolgok, amelyeket megtehetünk.

Bár sok esetben úgy tűnik, hogy két ember hirtelen, minden előzmény nélkül szakít egymással, az elválást jellemzően a párkapcsolat fokozatos romlása előzi meg. Ennek pedig számtalan jele van. A Psychology Today szakértője szerint ráadásul nem a verbális, hanem a nonverbális jelek azok, amelyek figyelmeztethetik a szerelmeseket, hogy rossz irányba tartanak.