Egy, a nemzetközi Alzheimer Szövetség londoni konferenciáján júliusban bemutatott vizsgálat arra utal, hogy a visszavonult profi futballisták már középkorúként olyan jeleket mutathatnak, amelyek összefüggésbe hozhatók az agyat érő ismétlődő terheléssel. A kutatásban részt vevő egykori profi játékosok gyakrabban számoltak be szorongásról, depresszióról, illetve gondolkodási és döntéshozatali nehézségekről, mint azok, akik életük során nem űztek kontakt sportot– írja a CNN.
A tanulmány vezető szerzője, Caleigh Lynch szerint egyelőre nem világos, hogy ezek a problémák közvetlenül a futball okozta ismétlődő fejsérülések következményei-e. Az is elképzelhető, hogy a profi sportolók bizonyos tulajdonságaik miatt eleve különböznek a népesség többi részétől. A kutatók ezért óvatosságra intenek az eredmények értelmezésében.
A foci hatása az agyra
A kutatók 142 korábbi profi játékost vizsgáltak, akik 30 és 60 év közöttiek voltak. A résztvevők kérdőíveket töltöttek ki, klinikai vizsgálatokon estek át, és agyi képalkotó vizsgálatokat is végeztek rajtuk.
A memória és a figyelem terén nem találtak számottevő különbséget a kontrollcsoporthoz képest. Az agyi felvételek azonban érdekes eltéréseket mutattak: a játékosoknál kisebb mennyiségű szürkeállományt találtak olyan agyterületeken, amelyek a memória, a figyelem, a döntéshozatal és az érzelmek szabályozása szempontjából fontosak.
A kutatók hangsúlyozzák, hogy ezek az eltérések önmagukban még nem bizonyítják, hogy a futball okozta őket, de arra utalnak, hogy érdemes tovább vizsgálni az ismételt fejsérülések lehetséges hatásait.
A szakemberek szerint különösen fontos, hogy ezúttal nem időskorú embereket vizsgáltak. A demenciával kapcsolatos kutatások többsége ugyanis a 70 év feletti korosztályra koncentrál, amikor a betegség tünetei már megjelenhetnek. A középkorúak vizsgálata lehetőséget ad arra, hogy a változásokat jóval korábban észrevegyék.
Nem az agyrázkódás a legnagyobb probléma
A fej sérüléseivel kapcsolatos sportkutatások többsége eddig az amerikaifutballra összpontosított. Dr. Michael Alosco, a Boston University CTE Center kutatója szerint azonban fontos lenne más sportágakat is hasonló alapossággal vizsgálni, köztük a világ legnépszerűbb sportját, a labdarúgást. A szakértő szerint sokan tévesen azt gondolják, hogy kizárólag az agyrázkódások jelentenek veszélyt. Bár egy agyrázkódásnak lehetnek súlyos következményei, a legtöbb érintett teljesen felépül.
Kapcsolódó cikk
A nagyobb aggodalmat valójában az élet során elszenvedett számtalan kisebb fejütés jelenti. A futballban ezek nemcsak az ütközésekből származhatnak, hanem a fejelésekből is, amikor a játékos szándékosan fejjel ér a labdához.
A mostani eredmények több ponton hasonlítanak az amerikaifutball-játékosokon végzett korábbi vizsgálatokhoz. Ezekben szintén azt tapasztalták, hogy a szorongás és a depresszió gyakran már viszonylag fiatal korban jelentkezik.
Kell-e aggódniuk a szülőknek?
A kutatás kizárólag profi szinten futballozó embereket vizsgált, ezért a szakértők szerint nem lehet egyértelmű következtetéseket levonni az amatőr vagy utánpótláskorú játékosokra vonatkozóan. Jelenleg nem tudni, hogy pontosan mennyi fejütés vagy fejelés jelenthet hosszú távú kockázatot. Az sem bizonyított, hogy a profi sportolóknál megfigyelt eltérések ugyanolyan formában jelentkeznének a hobbiszinten sportolóknál.
Ugyanakkor a kutatók és a sportszervezetek egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a megelőzésre. Az Egyesült Államokban például a labdarúgó-szövetség 2016-ban betiltotta a fejelést a tíz év alatti gyermekek számára, és korlátozta annak gyakorlását a 11-13 éves korosztályban is.
Dr. Steven Broglio, a Michigani Egyetem Agyrázkódás Központjának vezetője szerint minden olyan intézkedés hasznos, amely csökkenti a fejet érő ütések számát. Ugyanakkor hangsúlyozza: a cél nem a sport elriasztó színben való feltüntetése.
A rendszeres testmozgás ugyanis bizonyítottan rendkívül jótékony hatással van az egészségre és az életminőségre. A feladat inkább az, hogy a sportolók minél biztonságosabb körülmények között mozoghassanak. A szakember arra is felhívja a figyelmet, hogy a sportolóknak érdemes komolyan venniük az olyan tüneteket, mint a szorongás, a depresszió vagy a memóriazavarok. Ezek közül sok probléma jól kezelhető, ezért nem szabad velük egyedül maradni: megfelelő segítséggel jelentősen javítható az életminőség.
