Társadalom
Egészségügy
„Nálunk a csapatmunka életet menthet” - Poroszkai German Istvánnal, az Év Mentősével beszélgettünk
Huszonkét évesen egy szívritmuszavar miatt rosszul lett, mentősként dolgozó barátja juttatta őt kórházba – így tapasztalhatta meg Poroszkai German István, milyen fontos feladatot látnak el a szirénázó életmentők. Immár harminc éve ő is a mentőszolgálat munkatársaként dolgozik, idén pedig az Egészséghősök pályázat Év Mentőse díját is átvehette.
Placebót kaphatunk rendes gyógyszer helyett
Az orvosok évszázadok óta felhasználják a placebó erejét. A 20. század közepéig rendszeresen adtak placebót a betegeknek, és az akkoriban orvosi etikával foglalkozók ezt "szükséges megtévesztésnek" nevezték. Más megközelítésben felkérték a szervezetet, hogy gyógyítsa magát. Hogy jól tették, arra most újabb bizonyíték van.
A koronavírustól már sosem szabadulunk meg?
A járványtanban az endémia egy bizonyos betegség megszokott előfordulását jelenti egy adott népességben. Amikor egy vírus endemikussá válik, tulajdonképpen belakja magát egy meghatározott terület, például egy ország populációjába. A SARS-CoV-2-nek ez sikerült a világ legtöbb országában.
Miért jelennek meg arcok a hétköznapi tárgyakon?
Aki hajlamos arcokat felfedezni a körülötte lévő élettelen tárgyakban, például egy felhőben, egy fatörzs odvaiban és göcsörtjeiben vagy egyes sziklaalakzatokban, biztos lehet benne, hogy nincs egyedül. De miért keresi vajon az agyunk az élőt a holt anyagban is?
Dobogós lehet a COVID-19 a halálos betegségek között
A legutóbbi jelentések alapján az új koronavírussal fertőződöttek száma megközelíti a 22 milliót, a COVID-19-ben elhunytaké pedig a 770 ezret. Ezek a számok nyilvánvalóan tovább emelkednek még, hiszen a járványnak koránt sincs vége. De mit jelentenek ezek az értékek más halálos betegségek adataihoz és más halálokokhoz viszonyítva?
Kórházfelújítással készülnek a második hullámra
Tizenhét budapesti kórház higiéniai felújításáról döntött a kormány 60 milliárd forint uniós és hazai forrás felhasználásával, a koronavírus-járvány esetleges második hullámára készülve - jelentette be az emberi erőforrások minisztere.
Koronavírus: ezek a legkockázatosabb tevékenységek
Jön a koronavírus-járvány második hulláma, amelynek előszele egyes szakértők szerint már itt is van. Az első hullám idején megtanultuk, hogy a távolágtartás, a kézmosás és fertőtlenítés és a maszkviselés hogyan óvhat meg a fertőzéstől. Van azonban más is a hétköznapi tevékenységünk során, amire figyelnünk kell.
"Egy egészségügyi dolgozó bárhová kirendelhető"
Budapesten a veszélyhelyzet idején 8 járóbeteg-rendelőintézetből rendeltek ki asszisztenseket nővérnek koronavírus-fertőzötteket ellátó osztályokra. Közülük senki sem kapta el a vírust, és összességében pozitív tapasztalatokról számoltak be.
A BMI önmagában nem elég, más is kell a teljes képhez
A testtömeg-index vagy a BMI fogalmával már a legtöbb embert találkozott, sőt az online kalkulátorok segítségével talán meg is határozta a saját mutatószámát. Csakhogy a BMI használhatósága elég korlátozott. Más is kell hozzá, hogy helyes képet nyerjünk az egészségi állapotunkról és a bennünket fenyegető betegségek kockázatáról.
Újabb vélekedés, ki kaphatja el könnyeben a koronavírust
Tudjuk, hogy az alkohol - különösen, ha gyakran és túlzott mértékben fogyasztjuk - súlyos veszélyt jelenthet egészségünkre. A COVID-19 esetében pedig az alkoholfogyasztás miatt legyengült immunrendszer egyet jelent a betegség növekvő kockázatával és a potenciálisan súlyos szövődmények megjelenésével.
Megtalálták a mutációs ködöt, a rák egyik fő forrását
A hipermutáció egy olyan szokatlan esemény, amely sok hasonló mutációhoz vezethet egyszerre, súlyosan károsítva a genetikai anyagunkat és potenciálisan rákot okozva. A lokális hipermutáció legismertebb típusa a mutációs zuhany vagy zivatar kis területen, például egyetlen génnél eredményez számos genetikai változást.
Koronavírus: miért hiszünk el életveszélyes ostobaságokat?
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatója, Tedros Adhanom Ghebreyesus is figyelmeztetett, hogy nem csak a koronavírus-pandémiával, hanem a hozzákapcsolódó álhíráradattal, a infodémiával is meg kell küzdeni. Vajon miért hisznek az emberek olykor még az életveszélyes ostobaságokban is?
Koronavírus: otthon legkönnyebb elkapni
A koronavírussal való megfertőződés szempontjából a legveszélyesebb hely a háztartás - derítette ki egy nemrégiben megjelent tanulmány. Azaz fontos mindent megtenni azért, hogy a betegséget kívül tartsuk az otthonunkon, és azoknak az embereknek a körén, akikkel gyakran és tartósan érintkezünk.
Koronavírus: tudjuk, hogyan érhet véget
Noha a COVID-19 világjárványának számos vonása még nem teljesen ismert, de azt mégis tudjuk, hogyan érhet véget. A vírus terjedése akkor kezdhet majd lassulni és szűnhet meg teljesen, ha elég sok ember fejlesztett ki immunitását a SARS-CoV-2 ellen. Az viszont a folyamat szempontjából lényegtelen, hogy ez megfertőződés vagy oltás hatására következik-e be.
Megyék, ahol nincs fogászati ügyelet
Hat megyében nincs közfinanszírozott 24 órás fogászati ügyelet. Ez körülbelül kétmillió embert érint - ők nagy bajba kerülhetnek, ha a hivatalos rendelési időn túl fájdul meg a foguk. A szakértő szerint azonban azoknak sem sokkal könnyebb a helyzetük, akik más megyében élnek.
Borult, párás idő várható. Tartós, sűrű köd kialakulására kiemelten a Nyugat-Dunántúlon és a délkeleti, keleti megyékben kell számítani, de másutt is előfordulhatnak ködös tájak. Szitálás, néhol akár ónos szitálás is előfordulhat, emellett északkeleten továbbra sem kizárt gyenge eső. A légmozgás gyenge vagy mérsékelt marad.Késő estére 0 és +7 fok közé hűl le a levegő. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet -1 és +6 fok között alakul. Fronthatás továbbra sem lesz.