Koronavírus: miért hiszünk el életveszélyes ostobaságokat?

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatója, Tedros Adhanom Ghebreyesus is figyelmeztetett, hogy nem csak a koronavírus-pandémiával, hanem a hozzákapcsolódó álhíráradattal, a infodémiával is meg kell küzdeni. Vajon miért hisznek az emberek olykor még az életveszélyes ostobaságokban is?

Amikor kitör egy járvány, hamarosan megjelennek a csodaszerekkel kereskedő haszonlesők is. De ezeket a "sárkányfű árusokat" a hatóságok általában gyorsan leállítják, és az ilyesfajta gazdasági érdekekből keletkező hazudozás többnyire nem hosszúéletű. Természetesen vannak esetek, amikor például a gyógyszeripari cégek lekiismeretlen üzletpolitikája képes sok kárt okozni, mint például az Észak-Amerikai opioid-válság esetében. És a politikusok sem mennek a szomszédba a valóságot elferdítő vagy tagadó információk terjesztésében. Elég csak az új koronavírus járványát elhallgató vagy hamis adatokat közlő kínai hatóságokra, az időnként bornírt ostobaságokat állító amerikai vagy brazil elnök megszólalásaira gondolni. De találkozni különös (például covidiótákról szóló) szakértői megjegyzéssel , vagy a tudományos közmegegyezést tagadó járványügyi vezető megnyilvánulásával is.

álhírek
Akkor keletkeznek a járványról szóló álhírek, ha a hivatalos tájékoztatás hiteltelen - Fotó: Getty Images

Herman Wasserman, a Fokvárosi Egyetem médiatudományok professzora a The Conversation magazinban megjelent cikkében többek között azt hangsúlyozta, hogy a kormányoknak komoly felelősségük van a járvánnyal kapcsolatban kiadott információk hitelességébe vetett bizalom megőrzésében. Ha az emberek nem hisznek a hivatalos tájékoztatásnak, akkor a média által közölt hírekben is kételkedni kezdenek, és a közösségi bölcsességek felé fordulnak. Járvány idején pedig nem ez a legjobb, amit tehetnek. A politikai és gazdasági összefüggések mellett, kulturális hatások is közrejátszanak abban, hogy az infodemia terjedhet. A kultúra területén több olyan momentum van, amelyet érdemes szem előtt tartani.

Reprezentáció

Nem mindegy, hogy az üzeneteket hogyan értelmezik azok, akiket megcéloztak velük. Az üzenetek ugyanis a környezetükkel összefüggésben vannak kódolva és dekódolva. Ha az információkat, például a korlátozó intézkedések szükségességéről az egészségügyi hatóságok technikai oldalról közelítik meg, és azt hangsúlyozzák, hogy miként akadályozzák meg a vírus terjedését, akkor azt a közönség a szabadsága elleni támadásaként dekódolhatja, és az üzenet jelentése elcsúszhat. A napokban például sokezer ember tüntetett Berlinben a korlátozó intézkedések ellen, pontosan ilyen narratíva szerint. Amikor az eredeti üzenet jelentése torzul, könnyű hozzákapcsolni vagy beleilleszteni a téves információkat, amelyek az emberek mindennapi érzelmeire, félelmeire és szorongásaira építenek, amire ráadásul politikai viták is rezonálnak.

Identitás

Lényeges kérdés, hogy az emberek rokonságában, közösségében hogyan fogyasztják és terjesztik a félreinformáltak a híreket. Korábbi tanulmányok kimutatták, hogy a politikai hovatartozás , az életkor és más demográfiai mutatók szerint egy csoportba sorolható emberek valószínűleg megosztják a téves információkat. E szekértábor-mentalitásról Magyarországon bőséges tapasztalataink vannak. Szerencsésnek mondhatjuk a helyzetet, hogy ez a megosztottság nem uralta el az emberek járványhoz való viszonyát.

Hírtermelés

A digitális médiaökológia elmosta a vonalakat az információ előállítása és felhasználása között. A paródia, a pletykák, a mémek és a viccek általános kommunikációs eszközzé váltak. A felhasználók visszaigazolást találnak személyes elfogultságukról és hiedelmeikről. Jól mutatta ezt az olyan őrült összeesküvés elméletek hirdetése és elfogadása, ami például a "koronavírust szaporító 5G-tornyok " lerombolásához vezetett. Idetartozik a már említett "sárkányfűárusok" kommunikációja is. A koronavírus-járványhoz kapcsolódó tévhitekről és álhírekről korábban már jó párszor megemlékeztünk.

Hírfogyasztás

A kulturális közeget elemző tanulmányok a médiafelhasználókat aktív résztvevőnek látják az egyes üzenetek jelentéstartalmának megteremtésében, nem pedig passzív címzettnek. A médiafelhasználók nem pusztán félrevezető információt kapnak, hanem formálják, átalakítják és megosztják azokat. Ebben a folyamatban a hatóságoknak is szerepük van, hiszen meghúzhatják a határokat, hogy mi az, amit még eltűrnek, és mi az, amit nem. Magyarországon is érvényben van egy egészségügyi rémhírterjesztést szankcionáló rendelet.

A BBC szerint egyre nehezebb elejét venni a félrevezető vagy egyenesen káros tévhiteket tartalmazó álhírek terjedésének, mivel gyakran olyan platformokon küldözgetik egymásnak emberek, mint a WhatsApp, ahol a két felhasználó közötti üzenetváltás kódolt. Ez azért probléma, mert míg a Google vagy a Facebook algoritmusai figyelmeztetnek, ha egy megosztani kívánt tartalom álhír, ezeknél az csevegőalkalmazásoknál nem tudják automatikusan kiszűrni a hamis információkat. Részletek!

Az álhírek elsősorban akkor kapnak szárnyra, amikor a hivatalos információforrásokba vetett bizalom hiánya miatt az emberek alternatív információforrásokat helyeznek előtérbe. Bár a Covid-19 világjárvány idején globálisan növekedett a médiafogyasztás, úgy tűnik, hogy a globális bizalom általános szintje a legalacsonyabb ponton van. A Reuters Intézet által megkérdezett embereknek csak a 38 százaléka bízik a legtöbb hírben. Az emberek információval való túlterhelése, a túl nagy információs "zaj" szintén a bizalom eróziójához és a megalapozott döntésekre való képtelenségéhez vezethet. Ugyanez a tanulmány megállapította, hogy az emberek 56 százaléka nem tudja eldönteni, hogy az online információ valódi vagy hamis.

ITT MEGOSZTHATOD:

Heti top cikkek

autizmus korai jelei
Ezek az autizmus első jelei – Már egészen kicsi korban megmutatkozhat
baleset
Filléres jégmentesítő trükk: sokáig tisztán tartja a járdát – Egyszerű konyhai eszközökkel megoldható
normál vércukorszint
Meddig egészséges a vércukorszint? – Így értelmezheted a laborleleted
beltéri levegő
Így betegít meg télen a saját lakásod – 5 jel, hogy az otthonod a ludas
leszokás az alkoholról
Így hat a külsődre, ha nem iszol több alkoholt – Pár nap után már látható a változás
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Nincs front
Maximum: -2 °C
Minimum: -11 °C

A (zúzmarás) köd és a rétegfelhőzet kiterjedése fokozatosan csökken, de többfelé borult, párás, ködös maradhat az idő, e részeken jelentéktelen hószállingózás, esetleg ónos szitálás nem kizárt. Főként az északi, északkeleti tájakon, valamint a Dél-Dunántúlon és a középső országrészben szakadozhat a felhőzet, és süthet ki a nap. Az Észak-Dunántúlon néhol élénk lökések kísérhetik a délkeleti szelet, másutt jobbára gyenge vagy mérsékelt marad a légáramlás.A legmagasabb nappali hőmérséklet -8 és 0 fok között várható. Késő este többnyire -13 és -5 fok közötti értékekre számíthatunk. Klasszikus értelemben vett markáns hideg- vagy melegfrontról nem beszélhetünk, legfeljebb gyenge, elöregedő melegfronti hatás maradványai lehetnek jelen a magasban.

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

digitális detox
Digitális detox: csak a fiataloknak fontos. Igaz vagy hamis? – Teszteld a tudásod!

Az okostelefonok, tabletek, laptopok, tévék az életünk részei, azonban mind fizikai, mind mentális egészségünket megterhelhetik, ha nem tudatosan használjuk őket. Kvízünkben tesztelheted a tudásodat a témáról, illetve a digitális detoxról.

D-vitamin
Melyik ételünkben van sok D-vitamin? – Teszteld a tudásod!

A D-vitamin az egyik legfontosabb zsírban oldódó vitamin, amelynek hiánya komoly egészségügyi következményekkel járhat. Kvízünk segítségével kiderítheted, mennyire pontos a tudásod ezzel az értékes vitaminnal kapcsolatban.