Ahogy egyre több ember kapja meg valamelyik koronavírus elleni védőoltást, és a vakcinapaletta is bővül, úgy merülnek fel újabb és újabb kérdések az immunizálásról: leginkább az oltóanyagok biztonságosságáról, hatékonyságáról és hosszú távú hatásairól. (Igaz, utóbbiról még nincsenek adatok.) A Harvard Health Publishing oldala időről időre összefoglalja és tudományos eredményekkel alátámasztva meg is válaszolja ezeket.
Kell-e szívizomgyulladástól tartanunk, ha mRNS-alapú vakcinát kapunk?
A vártnál több mRNS-alapú vakcinával oltottnál - jellemzően 16-24 éves férfiaknál - jelentkezett szívizom- vagy szívburokgyulladás a vakcinálást követően. Ezt korábban nem hozták egyértelműen összefüggésbe a Pfizer-BioNTech és a Moderna oltóanyagával, az amerikai járványügyi és betegségmegelőzési központ (CDC) oltásbiztonsági csoportja szerint azonban valószínűsíthető kapcsolat van az mRNs-alapú vakcinák és a beadásukat követően kialakuló ritka szívgyulladásos esetek között. Eddig közel 1200 alkalommal jelentettek szívizom- vagy szívburokgyulladást - írja a CNBC a CDC adataira hivatkozva. Mivel nem mindegyiket vizsgálták ki, szakértők szerint a ténylegesen érintettek száma ennél kisebb lehet. A szívizomgyulladásos események több mint fele 12-24 éveseknél jelentkezett az Egyesült Államokban, annak ellenére, hogy ez a korcsoport az eddig beadott vakcinamennyiség - vagyis körülbelül 300 millió adag - kevesebb mint 9 százalékát kapta meg.
A CDC jelentése szerint az első mRNS-alapú vakcinaadag beadása után 267, a második után pedig 827 esetben jelentkezett valamelyik már említett szövődmény (132 esetben nem derült ki egyértelműen, melyik dózis után).
"Összességében egymillió adag mRNS-alapú vakcinára 12,6 szívgyulladásos eset jutott. A Modernát kapók körében ez a szám valamivel magasabb volt: 19,8, míg a Pfizer-BioNTech vakcina esetében mindössze nyolc" - közölte a CDC illetékese. Eszerint a szívizom- vagy szívburokgyulladás még mindig nagyon ritka eseménynek számít, ezért a CDC továbbra is javasolja a 12 év feletti gyerekek beoltását, elsősorban a kórházi esetek növekvő száma és a sokakat érintő hosszú távú egészségügyi hatások miatt. Véleményük szerint a tudományos adatok azt mutatják, hogy a védőoltások előnyei továbbra is messze felülmúlják a lehetséges kockázatokat.
Amit még érdemes tudni: a legtöbb szívizomgyulladásos megbetegedés enyhe lefolyásúnak tűnik, az érintettek 79 százaléka a kezelésnek köszönhetően teljesen felépült. Kilenc ember került kórházba, közülük ketten szorultak intenzív terápiás ellátásra - írja a CNBC.
Korábban más vakcinák beadása után is jelentkeztek nem várt egészségügyi események: az AstraZeneca esetében több száz vérrögképződéses vagy vérlemezkeszám-csökkenéssel járó esetet jelentettek - amelyekről ki is derült, hogy összefüggésben vannak a vakcinával -, és a Janssen oltóanyagával kapcsolatban is jelentettek hasonló eseményeket.
Be kell-e oltani azokat, akik már túl vannak a koronavírus-fertőzésen?
Egy új kutatás szerint azok számára, akik már túl vannak a COVID-19 okozta megbetegedésen, nem feltétlenül szükséges a védőoltás, legalábbis a fertőzés utáni első pár hónapban biztosan nem.
Ugyanakkor egy, a New England Journal of Medicine című folyóiratban közzétett tanulmány szerint oltásuk előnyös lehet. Náluk ugyanis már egyetlen adag mRNS-alapú vakcina is gyors immunválaszt válthat ki, ami azzal jár, hogy szervezetük legalább annyi, vagy még több ellenanyagot termel, mint azoké, akik korábban nem fertőződtek meg, de már túl vannak mindkét részoltáson.
Egy hasonló, a Science című szaklapban publikált tanulmány szerzői ennél tovább jutottak: azt találták, hogy a fertőzésen korábban átesett, oltást is megkapó embereknél erősebb immunválasz jelentkezett az alfa (vagyis a brit, B.1.1.7) és a béta (dél-afrikai, B.1.351) variáns ellen, mint azoknál, akik korábban nem fertőződtek meg, de mind a két dózist megkapták valamelyik mRNS-alapú vakcinából.
Valóban hatékonyak az mRNS-alapú vakcinák az időseknél?
A CDC témában tanulmánya szerint a Pfizer-BioNTech és a Moderna oltóanyaga a gyakorlatban ugyanolyan hatékonynak bizonyult az idősebb felnőtteknél, mint az engedélyezésüket megelőző humán klinikai vizsgálatok során. A tanulmányhoz 417 beteg adatait használták fel, akik 65 évesek vagy annál idősebbek voltak, és január eleje és március vége között kerültek kórházba COVID-szerű tünetekkel. A vizsgálat résztvevőit tesztelték és kifaggatták az oltási előzményekről, valamint alapbetegségeikről.
Megállapították, hogy a teljesen beoltottaknál 94 százalékkal csökkent a súlyos, kórházi kezeléssel járó betegség kialakulásának kockázata, ami igen jó eredmény, tekintettel arra, hogy a klinikai vizsgálatok során a Pfizer-BioNTech-vakcina 95 százalékos, a Moderna pedig 94,1 százalékos hatékonyságot mutatott. A részlegesen beoltottaknál a hatékonyság 64 százalékra esett vissza. Érdekesség, hogy a vakcinák nem nyújtottak védelmet a kórházi kezeléssel járó megbetegedés ellen, amennyiben a vírust valaki az első dózis beadását követő két hétben kapta el.
