Egy frissen publikált tanulmány szerzői arra keresték a választ, hogy pontosan milyen összefüggés lehet a véralvadási zavarok - köztük a vérrögképződés -, az alacsony vérlemezkeszám és COVID-19 elleni vakcinák között annál a 2,5 millió felnőttnél, akik Skóciában már megkapták legalább az első dózist az AstraZeneca (Vaxzevria) vagy a Pfizer-BioNTech oltóanyagából.
A vizsgálat - amelynek eredményei a Nature Medicine című folyóiratban jelentek meg - 2020 decembere és 2021 áprilisa közötti adatokon alapul. Ez idő alatt Skóciában 1,71 millióan kapták meg az AstraZeneca-, és 0,82 millióan a Pfizer-BioNTech oltóanyagát - írja a Medical News Today . A Moderna-vakcinára azért terjedt ki a tanulmány, mert azt csak április elején kezdték használni az Egyesült Királyságban, így egyelőre nincs elég adat róla.
Vihar az AstraZeneca-vakcina körül
Áprilisban az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) hetekig vizsgálta az összefüggést a brit-svéd vakcina és a beadása után esetlegesen jelentkező vérrögképződéses események között, mely több tucat érintettnél okozott trombózist Európa-szerte: többen bele is haltak. Nem véletlen, hogy néhány országban - köztük Németországban, Dániában és Franciaországban - felfüggesztették az AstraZeneca-vakcina használatát. Ugyanebben az időszakban egy másik hasonlóan ritka betegséggel, a szisztémás kapilláris szivárgás szindrómával (SCLS) kapcsolatban is felmerült, hogy köze lehet ehhez az oltóanyaghoz.
Az EMA biztonságosságot értékelő bizottsága végül arra a következtetésre jutott, hogy a jelentett véralvadási rendellenességek összefüggésben állhatnak az AstraZeneca-vakcinával, így azokat nagyon ritka lehetséges mellékhatásként fel kell tüntetni az oltóanyag címkéjén. Az Egyesült Királyságban egyébként összesen 379 esetben jelentettek alacsony vérlemezkeszámmal vagy vérrögképződési rendellenességgel járó eseményt.
Trombocitopéniás események
Ezek egy része immuntrombocitopénia (ITP): egy olyan betegség, melynek során leginkább immunológiai okok miatt, vagyis mert az immunrendszer működését segítő antitestek "megtámadják" a vérlemezkéket, csökken azok száma. Ez pedig megnehezíti a véralvadást. Vérünkben mikroliterenként körülbelül 150-300 ezer vérlemezke van. Ha ezek száma 30 ezer alá esik, már komoly véralvadási gondok jelentkezhetnek. Az ITP jellemzően a gyerekeket és a fiatalokat érinti: Magyarországon 100 ezer emberből körülbelül 3-10 gyermeknél diagnosztizálják.
Az Edinburgh-i Egyetem tanulmánya kiderítette, hogy az AstraZeneca-vakcina ugyan rendkívül ritkán - 100 ezer beadott dózis után körülbelül egy esetben , de hozzájárulhat az ITP kockázatának enyhe növekedéséhez az oltást követő 28 napon belül. A kutatók szerint ez más, például a kanyaró-, a hepatitis B-, vagy az influenza elleni vakcinák okozta kockázatokhoz mérhető. A megnövekedett kockázat egyik lehetséges magyarázata, hogy az érintettek eleve enyhe alapbetegséggel küzdhettek, állapotukat az oltás után fellépő gyulladásos reakció súlyosbította.
Az ITP-ben szenvedőknél egyidejűleg kimutatták a vérrögképződési rendellenesség fokozott kockázatát is, bár ennek okai egyelőre a kutatók szerint nem tisztázottak. A Pfizer-BioNTech vakcina esetében nem találtak bizonyítékot a fokozott ITP-kockázatra.
A vénás tromboembólia
A vénákban kialakuló tromboembólia a mélyvénás trombózist és a tüdőembóliát is magába foglalja. Egyik speciális típusa az agyi vénás sinus trombózis , ami vérrögöket képez az agyban, vérszivárgást okozva az agyszövetben. A tanulmány szerzői nem találtak bizonyítékot arra, hogy akár az AstraZeneca, akár a Pfizer-BioNTech oltóanyaga fokozná a vénás tromboembólia kockázatát. Az Amerikai Szívgyógyász Szövetség szerint egy koronavírus-fertőzésben szenvedőnél 8-10-szer nagyobb valószínűséggel alakul ki sinus trombózis, mint annál, aki védőoltást kapott.
Fontos megemlíteni, hogy ez a kohorsz vizsgálat többnyire idősebb felnőttek és már meglévő betegségben szenvedők állapotát tükrözi, illetve a résztvevők közül a tanulmány elkészültekor sokan még nem kapták még meg a második részoltást . Ezért további kutatásokra lehet szükség ahhoz, hogy a fent vázolt összefüggéseket a népesség egészére ki lehessen vetíteni.
