Havonta ennyit költünk zöldségekre és gyümölcsökre

Havonta átlagosan 3-4 ezer forintot költ zöldségekre és gyümölcsökre a magyarok 40 százaléka, de közel ugyanennyien vannak, akiknél már több mint 5 ezer forintra rúg a számla - mutatott rá egy friss felmérés. Az eredményekből az is látszik, hol szerezzük be leggyakrabban az említett finomságokat, és mennyire vagyunk hajlandóak többet fizetni a hazai termékekért.

A 18-65 éves magyarok döntő többsége, 88 százaléka szokott zöldséget és gyümölcsöt vásárolni, a legtöbben pedig ezt leginkább boltláncokban vagy hipermarketekben teszik. Míg a nagy boltláncok aránya 73 százalékos, mindössze 42 százalék megy külön zöldségeshez, és csak 34 százalék látogat ki a friss áruért a piacokra vagy vásárcsarnokokba. A legkevésbé a termelői piacok népszerűek, összesen 17 százalék szerzi innen be az árut - derült ki a DélKerTÉSZ reprezentatív kutatásából, amely a magyarok zöldség- és gyümölcsvásárlási szokásait mérte fel.

Havi 3-4 ezer megy zöldségekre

Az eredmények szerint azoknak a többsége, akik szoktak zöldséget vagy gyümölcsöt vásárolni, havonta 3 ezer forintnál többet költ ezekre. 39 százalék mondta azt, hogy a számla havonta több mint 5 ezer forintra rúg, míg 40 százaléknál 3-4 ezer forintot tesz ki. Havonta 1-2 ezer forintból csak 19 százalék ússza meg. A zöldségekre és gyümölcsökre legtöbbet, azaz havonta több mint 5 ezer forintot költők között többségben a nők és a 30-asok vannak, valamint a közép-magyarországi régióban élők. A magyarok több mint fele, 52 százaléka mondta azt, hogy hajlandó többet fizetni a magyar zöldségért vagy gyümölcsért; ez leginkább a nőkre és a falun élőkre jellemző.

Havonta átlagosan 3-4 ezer forintot költ zöldségekre és gyümölcsökre a magyarok 40 százaléka.
Havonta átlagosan 3-4 ezer forintot költ zöldségekre és gyümölcsökre a magyarok 40 százaléka. Fotó: Getty Images

"Azt tapasztaljuk, és a felméréseink is azt mutatják, hogy bár még mindig az ár a legfontosabb tényező, de a vásárlók egyre inkább figyelnek arra, honnan jönnek az élelmiszerek. Kedvező irányba mutat, hogy a vásárlás során 46 százalék tartja közepesen és 36 százalék pedig nagyon fontosnak, hogy a zöldség vagy gyümölcs magyar termelőktől származzon. Leginkább a nők és a 30-asok foglalkoznak egyébként ezzel a kérdéssel" - mondta Nagypéter Sándor, a DélKerTÉSZ elnöke.

Nagypéter Sándor arról is beszélt, hogy az egész Európában elszálló áram-, gáz- és műtrágyaárak miatt nem várható el, hogy a zöldség- és gyümölcstermelők a tavalyi áron adják a termékeiket. Ez pedig drágulást eredményezhet a fogyasztói árakban. Viszont bizakodásra ad okot, hogy a 2022. évi inflációt meghaladó átlagbér-emelkedésekkel a vásárlók továbbra is a megbízható, környezetbarátabb hazai árut fogják választani.

Tudatosabbak a fogyasztók

Ha ilyen szaga van a zöldségnek, ne vegyük meg.

A felmérésből az is kiderült, hogy mikor veszik le inkább a magyar termékeket a polcról a zöldséget vagy gyümölcsöt vásárlók. 10-ből 3-an általában törekszenek arra, hogy ezt akkor tegyék, amikor az adott terméknek szezonja van. 31 százalék leginkább akkor vesz hazait, ha a termék jó áron van, ez főként a 30-asokra és a budapestiekre jellemző. A megkérdezettek több mint fele, 52 százaléka - és leginkább a nők - azt mondta, hogy általánosságban igyekszik magyar terméket választani. Mindössze 38 százalék mondta azt, hogy nem nézi, honnan származnak ezek a termékek, és kevesebb mint 10 százalék szereti jobban az import zöldségeket vagy gyümölcsöket mint a hazait. A megkérdezettek fele szerint ráadásul a magyar termékeknek jobb az íze, mint az importált verzióknak. Azonban 10-ből 4-en sokszor nem tudják eldönteni, honnan származik az adott termék - ezzel a problémával leginkább a 30-asok és a felsőfokú végzettségűek találkoztak.

10-ből 6-an a külcsín alapján vásárolnak

A vásárlást leginkább befolyásoló tényezőket sorba véve, a lista első helyén az ár végzett, a magyarok 81 százalékának - és főleg a férfiaknak - ez a legfontosabb szempont. Utána jön 62 százalékkal a zöldség vagy gyümölcs kinézete, míg 42 százalék arra figyel, minek van éppen szezonja. Kevesen (13 százalék) vannak azok, akiket a termék csomagolása is befolyásol, ezt leginkább a budapestiek és a 30-asok mondták. A márkanév pedig mindössze 5 százalékot érdekel.

A frontérzékenyek nálunk gyógyulnak!

Fejfájás? Vérnyomás? Fáradtság? Sok stressz?
Frontérzékeny lehet!
Fejfájás? Ingadozó vérnyomás? Rosszullétek? Szédülés? Álmatlanság? Fáradékonyság? Feszültség? Sok stressz?
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával! Fejfájás? Vérnyomás? Rosszullét? Fáradtság? Idegesség? Sok stressz?
Headache illustration
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +29, +35 °C
Minimum: +14, +20 °C

Több órára kisüt a nap, a megjelenő gomolyfelhőkből csak kevés helyen lehet zápor, zivatar. Megélénkül a nyugatias szél, 29, 35 fok között alakul a legmagasabb hőmérséklet. Kedden frontmentes marad az idő, és a következő napokhoz hasonlóan újra a kánikula okozza majd a legtöbb tünetet. Alvásproblémák léphetnek fel, napközben pedig álmosságérzet, koncentrálási problémák és kábaság jelentkezhet, csökken a teljesítőképesség. Fokozódik a migrénhajlam. A légszennyezettség alacsony, kissé növekszik. A légnyomás gyengén emelkedik.

Egészséget befolyásoló hatások:

Megterhelő hőség (Napi középhőmérséklet 25 fok felett várható)