Havonta ennyit költünk zöldségekre és gyümölcsökre

Havonta átlagosan 3-4 ezer forintot költ zöldségekre és gyümölcsökre a magyarok 40 százaléka, de közel ugyanennyien vannak, akiknél már több mint 5 ezer forintra rúg a számla - mutatott rá egy friss felmérés. Az eredményekből az is látszik, hol szerezzük be leggyakrabban az említett finomságokat, és mennyire vagyunk hajlandóak többet fizetni a hazai termékekért.

A 18-65 éves magyarok döntő többsége, 88 százaléka szokott zöldséget és gyümölcsöt vásárolni, a legtöbben pedig ezt leginkább boltláncokban vagy hipermarketekben teszik. Míg a nagy boltláncok aránya 73 százalékos, mindössze 42 százalék megy külön zöldségeshez, és csak 34 százalék látogat ki a friss áruért a piacokra vagy vásárcsarnokokba. A legkevésbé a termelői piacok népszerűek, összesen 17 százalék szerzi innen be az árut - derült ki a DélKerTÉSZ reprezentatív kutatásából, amely a magyarok zöldség- és gyümölcsvásárlási szokásait mérte fel.

Havi 3-4 ezer megy zöldségekre

Az eredmények szerint azoknak a többsége, akik szoktak zöldséget vagy gyümölcsöt vásárolni, havonta 3 ezer forintnál többet költ ezekre. 39 százalék mondta azt, hogy a számla havonta több mint 5 ezer forintra rúg, míg 40 százaléknál 3-4 ezer forintot tesz ki. Havonta 1-2 ezer forintból csak 19 százalék ússza meg. A zöldségekre és gyümölcsökre legtöbbet, azaz havonta több mint 5 ezer forintot költők között többségben a nők és a 30-asok vannak, valamint a közép-magyarországi régióban élők. A magyarok több mint fele, 52 százaléka mondta azt, hogy hajlandó többet fizetni a magyar zöldségért vagy gyümölcsért; ez leginkább a nőkre és a falun élőkre jellemző.

Havonta átlagosan 3-4 ezer forintot költ zöldségekre és gyümölcsökre a magyarok 40 százaléka.
Havonta átlagosan 3-4 ezer forintot költ zöldségekre és gyümölcsökre a magyarok 40 százaléka. Fotó: Getty Images

"Azt tapasztaljuk, és a felméréseink is azt mutatják, hogy bár még mindig az ár a legfontosabb tényező, de a vásárlók egyre inkább figyelnek arra, honnan jönnek az élelmiszerek. Kedvező irányba mutat, hogy a vásárlás során 46 százalék tartja közepesen és 36 százalék pedig nagyon fontosnak, hogy a zöldség vagy gyümölcs magyar termelőktől származzon. Leginkább a nők és a 30-asok foglalkoznak egyébként ezzel a kérdéssel" - mondta Nagypéter Sándor, a DélKerTÉSZ elnöke.

Nagypéter Sándor arról is beszélt, hogy az egész Európában elszálló áram-, gáz- és műtrágyaárak miatt nem várható el, hogy a zöldség- és gyümölcstermelők a tavalyi áron adják a termékeiket. Ez pedig drágulást eredményezhet a fogyasztói árakban. Viszont bizakodásra ad okot, hogy a 2022. évi inflációt meghaladó átlagbér-emelkedésekkel a vásárlók továbbra is a megbízható, környezetbarátabb hazai árut fogják választani.

Tudatosabbak a fogyasztók

Ha ilyen szaga van a zöldségnek, ne vegyük meg.

A felmérésből az is kiderült, hogy mikor veszik le inkább a magyar termékeket a polcról a zöldséget vagy gyümölcsöt vásárlók. 10-ből 3-an általában törekszenek arra, hogy ezt akkor tegyék, amikor az adott terméknek szezonja van. 31 százalék leginkább akkor vesz hazait, ha a termék jó áron van, ez főként a 30-asokra és a budapestiekre jellemző. A megkérdezettek több mint fele, 52 százaléka - és leginkább a nők - azt mondta, hogy általánosságban igyekszik magyar terméket választani. Mindössze 38 százalék mondta azt, hogy nem nézi, honnan származnak ezek a termékek, és kevesebb mint 10 százalék szereti jobban az import zöldségeket vagy gyümölcsöket mint a hazait. A megkérdezettek fele szerint ráadásul a magyar termékeknek jobb az íze, mint az importált verzióknak. Azonban 10-ből 4-en sokszor nem tudják eldönteni, honnan származik az adott termék - ezzel a problémával leginkább a 30-asok és a felsőfokú végzettségűek találkoztak.

10-ből 6-an a külcsín alapján vásárolnak

A vásárlást leginkább befolyásoló tényezőket sorba véve, a lista első helyén az ár végzett, a magyarok 81 százalékának - és főleg a férfiaknak - ez a legfontosabb szempont. Utána jön 62 százalékkal a zöldség vagy gyümölcs kinézete, míg 42 százalék arra figyel, minek van éppen szezonja. Kevesen (13 százalék) vannak azok, akiket a termék csomagolása is befolyásol, ezt leginkább a budapestiek és a 30-asok mondták. A márkanév pedig mindössze 5 százalékot érdekel.

ITT MEGOSZTHATOD:

Heti top cikkek

mellékhatások
Sokak által szedett koleszterincsökkentőket vizsgáltak: ezek a valós mellékhatás-kockázatok
koleszterinszint csökkentése
5 gyógyszermentes tipp magas koleszterinre – Egyszerűen lépésekkel is csökkenhetnek az értékek
hospice
Mire gondolnak legtöbben a haláluk előtt? – Ezek a leggyakoribb utolsó mondatok
cukorbeteg diéta
Vércukorbarát kenyerek: ezeket ajánlja a dietetikus – Nem csak a kenyér fajtája fontos
mozgás
Nem úszás, nem gyaloglás - 60 felett ez a típusú mozgás a legjobb
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +12 °C
Minimum: +2 °C

Északnyugat felől egyre nagyobb területen szakadozik, csökken a felhőzet, a felhőátvonulások mellett hosszabb-rövidebb napos időszakokra is számíthatunk. Az északkeleti csücsökben maradhat legtovább felhős az ég. Kevés helyen fordulhat elő eső, zápor. Az északnyugati szelet nagy területen gyakran élénk, helyenként erős lökések kísérik.A legmagasabb nappali hőmérséklet 10 és 15 fok között alakul, ennél pár fokkal alacsonyabb értékek a legtovább felhős tájakon valószínűek. Késő estére 0 és +6 fok közé hűl le a levegő. A hidegfront levonult, legfeljebb a lecsengését érezhetjük. Szervezetünk azonban ilyenkor is reagálhat még a légnyomás-emelkedésre, a szeles időre és a hőmérséklet-változásra.

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

kvíz
Mi okozhat prosztatarákot? Teszteld a tudásod! A prosztatához több betegség is kapcsolódik, mind közül a legveszélyesebb a prosztatarák. Kvízünkből sok lényeges információt megtudhatsz erről a főleg az idősebb férfiakat veszélyeztető, rosszindulatú elváltozásról.
kvíz
Evés után kell fogat mosni: igaz vagy hamis? – Teszteld a tudásod! Mennyire ismered a fogápolásról keringő tévhiteket? Tudd meg, mi az igazság, és mi a mítosz a napi fogmosás és szájápolás körül!