Manapság már alapvető fogyasztói igénynek számít, hogy az úgynevezett "földesáruk" (azon zöldségek, amelyeknek a föld alatti részeit fogyasztjuk, például a sárgarépa, a petrezselyemgyökér, a burgonya vagy a zeller) megmosva kerüljenek a boltok polcaira. Ezzel párhuzamosan egyre több vizsgálat során fedezhető fel magas klorát- és perkloráttartalom a zöldségekben, ami arra is utalhat, hogy a termékeket közvetlenül kezelték klóros fehérítő- vagy fertőtlenítőszerekkel - írta meg oldalán a Nébih.
Nem biztos, hogy a szebb jobb is
A földesáruk megmosva történő értékesítésére a Nébih szerint azért van egyre nagyobb igény, mert így egyrészt nem kell őket olyan sokáig tisztítani a felhasználás előtt, másrészt szemre is tetszetősebb a tisztára mosott áru. Ez az elvárás és a koronavírus-járvány miatti óvatosság azonban olyan káros gyakorlatok kialakítását segítette elő, mint a zöldségek közvetlen fehérítése és fertőtlenítése. Az ilyen módon a zöldségre kerülő klorátok az emberi szervezetbe jutva károsítják a vér hemoglobinját és vesebántalmakat is okozhatnak, a perklorátok pedig egyebek mellett akadályozzák a jód felvételét a táplálkozás során, így megzavarják a pajzsmirigy működését.
Így csökkenthető a kockázat
A fentiek alapján egyértelműen élelmiszer-biztonsági kockázatot jelent, ha az említett anyagok a megengedett határértéknél nagyobb mennyiségben vannak jelen az élelmiszerekben . "Az élelmiszerek előállítása során természetesen ügyelni kell a higiéniára, különösen járvány idején, de semmiképpen sem ajánlott a zöldségek direkt fertőtlenítése. A megfelelő eljárás az árufeldolgozás környezetének és eszközeinek a tisztán tartása" - hangsúlyozták a szakemberek. A vásárlóknak pedig azt javasolják a veszélyek mérséklése érdekében, hogy legyenek tudatosabbak. Egyáltalán nem baj, ha nem vakítóan hófehér a petrezselyemgyökér vagy zellergumó, ha viszont szokatlan, klóros szaga van valamelyik zöldségnek, akkor ne vegyük meg.
Megnyugtatásul megjegyezték azt is, hogy a Nébih és a megyei kormányhivatalok rendszeresen ellenőrzik a zöldségeket és a gyümölcsöket. Ha pedig egy termelő portékája esetében határérték feletti klorát- vagy perkloráttartalmat mérnek, akkor a szakemberek hatósági eljárást indítanak, ami jelentős bírsággal is járhat.
