A szegfűszeg (Syzygium aromaticum) Indonéziában őshonos növény, amelynek azonban szárított virágbimbói a világ más tájain is közismert fűszernek számítanak, köszönhetően egyedi aromájuknak. Ezenkívül – mint azt Dipa Kamdar, a Kingston Egyetem gyógyszerész kutatója írja a The Conversation oldalán – gyógyászati célokra is alkalmazzák a szegfűszeget, különösen annak olaját.
Hogyan csökkenti a fájdalmat a szegfűszeg?
A szegfűszeg legfőbb hatóanyaga az eugenol, amely közismerten érzéstelenítő és gyulladásgátló hatással bír a szervezetre. Ennek oka, hogy többféle vegyületet és idegi választ is gátol, amelyek máskülönben fájdalomérzetet generálnának. E körbe tartozik például a hisztamin, amely immunreakciók, gyulladásos folyamatok és allergiás reakciók során nagy mennyiségben szabadul fel, vagy a noradrenalin, egy neurotranszmitter, amely stresszes helyzetekben fokozza a fájdalomérzékenységet. Az eugenol gátolja a prosztaglandinok termelődését, amelyek szintén gyulladást keltenek a szervezetben, hozzájárulva ezáltal a fellépő fájdalomhoz és duzzanathoz. Ugyanezen a hatásmechanizmuson alapul olyan gyulladáscsökkentő gyógyszerek hatékonysága is, mint az ibuprofén.
Mindezek okán valószínűsíthető, hogy a szegfűszeg hasznos segítség lehet számos betegség, például ízületi gyulladás esetén is, bár az ezzel kapcsolatos humán kutatások egyelőre igen korlátozottak. Ami biztos, hogy állatkísérletek során az eugenol javította a porckopással küzdő patkányok mozgását, végtagfunkcióját. Miközben viszont a mozgásszervi bántalmak kezelésével kapcsolatos kutatások még gyerekcipőben járnak, a fogászat terén jóval többet tudunk a szegfűszeg hatásairól. Fogfájdalomra már legalább a 13. század óta használják az emberek a növény olaját, amely ma is megtalálható a patikák polcain szájüregi gyulladások átmeneti kezelésére – úgy felnőttek, mint 2 évnél idősebb gyermekek számára.
Egyes tanulmányok eredményei arra utalnak, hogy a szegfűszeg közel olyan hatékony a fájdalomcsillapításban, mint egyes gyógyszerek és helyi érzéstelenítők. Fogászati beavatkozások előtt például a fogorvosok lidokaint vagy benzokaint alkalmaznak a páciens ínyének felszínén. E hatóanyagok blokkolják a felszíni idegek által küldött fájdalomjeleket, így érzéstelenítve a területet. Hasonló hatást tulajdonítanak az eugenolnak is. Egy gyermekfogászati kutatás szerint a szegfűszegolaj hatékonyabban képes enyhíteni a fájdalmat és a szorongást a legkisebb betegeknél, mint a lidokaintartalmú gél vagy a jeges hűtés, ráadásul költséghatékony és széles körben elfogadott módszert jelent. Egy másik, felnőttekkel végzett kísérletből pedig az rajzolódik ki, hogy a szegfűszeges gél legalább annyira hatékony a fogászati injekciók okozta fájdalom csillapításában, mint a benzokain.
A szegfűszeg hatékonyságát szélesebb körű meta-analítisek is alátámasztják, amelyek szerint a fűszernövényt tartalmazó készítmények konzisztens módon felülmúlják a placebo hatásait. Fogászati alkalmazásban a szegfűszegolaj és -gél nemcsak a fájdalmat csökkenti, de fertőtlenítő és gyulladáscsökkentő előnyöket is biztosít.
A fogászati hasznon túl
Kamdar kifejti, hogy egyes tudományos bizonyítékok alapján a szegfűszeg más típusú fájdalmakra is képes enyhülést hozni. Egy tavaly megjelent tanulmány például arra mutat rá, hogy a szegfűszegolaj lidokainnal kombinálva jelentősen csökkenti a gátmetszés okozta fájdalmat, jobban, mint a lidokain önmagában. Ezenkívül laboratóriumi és állatkísérletek igazolják, hogy az eugenol és a szegfűszeg egy másik hatóanyaga, az izoeugenol egyaránt gyulladáscsökkentő és antibakteriális tulajdonságokkal bír, gátolva olyan kórokozók szaporodását, mint az Escherichia coli és a Staphylococcus aureus. Szintén állatokon végzett vizsgálatokból valószínűsíthető, hogy an növény a májat is védi, támogatva a szerv méregtelenítő folyamatait. Egyes növényi összetevők pedig, mint a nigricin, javuló inzulinérzékenységgel hozhatók kapcsolatba, ezáltal erősíthetik a vércukorszint-szabályozást.
Végezetül érdemes megemlíteni, hogy laboratóriumi körülmények között az eugenol citotoxikus hatást fejtett ki bizonyos daganatos sejtekre. Noha korai stádiumú kutatásokról beszélünk, biztató, hogy a szegfűszeg akár a rákkezelésben is felhasználható lehet. Persze mindezek előtt szélesebb körű vizsgálatokra, klinikai kísérletekre lenne szükség a kezelés biztonságosságának és hatékonyságának felmérése érdekében embereknél.
A szegfűszeg lehetséges mellékhatásai, kockázatai
A gyógyszerész kutató arra is felhívja ugyanakkor a figyelmet, hogy bár fűszerként a szegfűszeg általában véve biztonságosan fogyasztható, koncentráltabb formában, például olajként elővigyázatossággal alkalmazandó. A szegfűszegolaj a szájban például hólyagképződést, duzzanatot, ajakirritációt válthat ki, míg a bőrre kenve égő érzést, kiütéseket okozhat. Ezenkívül az eugenol kapcsán fontos elmondani, hogy nagy mennyiségben toxikus hatású, és még ha ritkán is, az arra érzékenyeknél allergiás reakciót provokálhat. Ha túl nagy dózisban jut szegfűszegolaj a szervezetbe, abból rohamok, májkárosodás, véralvadási zavarok származhatnak. Vércukorcsökkentő hatása miatt pedig inzulinkezelést folytató cukorbetegek számára is javasolt az elővigyázatosság.
