Betegséget okozhat, ha nem vigyázunk az ínyünkre

Világszerte akár az emberek felét is érinthetik ínybetegségek, amelyek nemcsak a fogak elvesztéséhez, de egyéb krónikus megbetegedések táptalajává is válhatnak. Lássuk, mit is jelent ez pontosan.

A fogínygyulladás a fogakon lerakodó lepedék, illetve az abban elszaporodó baktériumok következménye. Korai stádiumban a panasz jól kezelhető és visszafordítható, hosszú távon viszont megfelelő beavatkozás nélkül fogágybetegség, ezáltal súlyosabb szövődmények követhetik. Mint arra Christine Bryson, a brit Anglia Ruskin Egyetem immunológusa a The Conversation oldalán megjelent cikkében felhívta a figyelmet, mindez nem csupán szájüregi problémákat foglalhat magában. Egyre több tudományos bizonyíték támasztja alá, hogy az ínybetegségek egyéb súlyos kórképek kockázati tényezői is lehetnek, aláásva az érintettek általános egészségi állapotát.

fogmosás, fürdőszoba, mosdó, fiatal nő
Napi kétszeri fogmosással nem csupán fogaink egészségét óvhatjuk. Fotó: Getty Images

A demencia veszélyét is fokozhatják

Több nagy tanulmány és elemzés is hasonló következtetésre jutott, miszerint a közepesen súlyos vagy nagyon súlyos ínybetegségek számottevő összefüggést mutatnak a demenciával. Egy 2017-ben publikált tajvani kutatás például kimutatta, hogy azok körében, akik legalább tíz évig küzdenek krónikus ínybetegséggel, mintegy 70 százalékkal magasabb az Alzheimer-kór kialakulásának veszélye. Egy másik, 2016-os brit kutatás pedig azt találta, hogy a fogágybetegség a kognitív képességek – szintén Alzheimer-kór miatti – hatszoros mértékű csökkenésével hozható kapcsolatba.

„Kezdetben úgy tartották, hogy közvetlenül egyes baktériumok lehetnek felelősek ezekért az összefüggésgekért. A Porphyromonas gingivalist, a krónikus fogágybetegségben gyakran szerepet játszó baktériumot kimutatták olyan emberek agyában is, akik Alzheimer-kór következtében hunytak el. Mérgező bakteriális enzimeket, úgynevezett gingipainokat szintén találtak, amelyekről valószínűsíthető, hogy súlyosbítják a fogágybetegséget azáltal, hogy meggátolják az immunválasz enyhülését, ezáltal meghosszabbítják a gyulladást” – foglalja össze Bryson. Hozzáteszi ugyanakkor, hogy nem lehet biztosan kijelenteni, hogy valóban az agyban megjelenő baktériumok, a megváltozott immunválasz vagy egyéb tényezők – mint például a szisztémás gyulladás okozta károsodás – magyaráznák a kapcsolatot. Ezzel együtt kétségtelenül csökkenthetjük az Alzheimer-kór veszélyét, ha megfelelően ápoljuk szájüregünk egészségét.

Szívünk láthatja a kárát

Hasonlóképpen a demenciához a szív- és érrendszeri betegségek is határozott kapcsolatot mutatnak fogínyünk állapotával. Egy 2016-ban közölt svéd tanulmány például 1600 idős ember vizsgálatával arra a következtetésre jutott, hogy a fogágybetegség mintegy 30 százalékkal fokozza az első szívroham kialakulásának veszélyét, függetlenül egyéb fennálló betegségektől és káros szokásoktól. Egy idén nyári brit-amerikai tanulmány pedig felfedezte, hogy a krónikus fogágybetegség okozta szisztémás gyulladás miatt a szervezet őssejtjei neutrofil fehérvérsejtek egy olyan hiperérzékeny csoportjának termelődéséhez vezethet, amelyek aztán károsíthatják a sejteket a verőerek falában. Mindebből érelmeszesedés indulhat ki.

Mi volt előbb: az íny- vagy a cukorbetegség?

A fogágybetegség és a 2-es típusú diabétesz között oda-visszaható összefüggéseket találtak a múltban a kutatók. A legtöbb vizsgálat a kapcsolat alapjául szolgáló folyamatokra fókuszál, és ezekből kirajzolódik, hogy nagy valószínűséggel a kétféle betegség gerjesztette gyulladás van kihatással egymásra. A 2-es típusú cukorbetegség például fokozza az ínygyulladás kockázatát, ezáltal a fogágybetegség kialakulásának veszélyét. Eközben utóbbi állapotról kimutatták, hogy közrejátszhat az inzulinműködés romlásában, az inzulinrezisztenciában, amely pedig a 2-es típus cukorbetegség alapja. „Néhány klinikai kísérlet kimutatta, hogy az intenzív fogtisztítás pár hónap alatt javíthatja a cukorbetegek vércukorértékeit, ami további kapcsolatot igazol a két betegség között” – fogalmaz a szakértő.

Egyes rákok veszélye is megnőhet

A fentieken túl a fogágybetegség számos rákfajta kialakulásának megnövekedett kockázatával is kapcsolatba hozható. Különböző kutatások szerint az ínyprobléma 43 százalékkal fokozza a nyelőcsőrák és 52 százalékkal a gyomorrák veszélyét. A hasnyálmirigyrákot illetően 54 százalékos, míg általánosságban a rosszindulatú daganatos betegségek kapcsán 14-20 százalékos rizikóemelkedést mutattak ki a témában zajlott vizsgálatok. Mint azt Bryson írja, a pontos ok-okozati összefüggés ebben az esetben sem tisztázott egyelőre. Feltételezések szerint a gyulladásos folyamatok okozhatják a problémát, amelyek megzavarják a sejtek egészséges működéséhez szükséges környezetet.

Hogyan javíthatjuk szájüregünk egészségét?

„A fogínybetegség korai stádiumban megelőzhető és visszafordítható” – hangsúlyozza az immunológus. Bár egyes rizikófaktorai, mint a genetikai hajlam, nem befolyásolhatók, életmódunk tudatos alakításával mégis sokat tehetünk a prevenció érdekében. Hasznos, ha minél kevesebb cukrot fogyasztunk, kerüljük a dohányzást és az alkoholt, valamint igyekszünk csökkenteni a stresszt a mindennapjainkban. Egyes rendszeresen szedett gyógyszerek, például antidepresszánsok és vérnyomáscsökkentők miatt gyengülhet a nyáltermelés, ami szintén problémához vezethet. Az érintettek számára javasolt, hogy kezelőorvosukkal egyeztetve alkalmazzanak speciális gélt vagy sprayt nyálelválasztásuk fokozására, illetve fordítsanak különösen nagy gondot fogaik ápolására.

Mindent egybevetve a legjobb, amit tehetünk, ha naponta kétszer fluoridos fogkrémmel fogat mosunk, közvetlenül utána pedig mellőzzük a szájvizek használatát, és nem is öblögetünk, hogy a fluorid megtapadhasson a fogainkon. A fogselymezés és a rendszeres fogorvosi vizit szintén rendkívül értékes szájhigiéniánk fenntartása szempontjából.

A legfrissebb tartalmainkért kövessen minket a Google HírekbenFacebookonInstagramonViberen vagy YouTube-on!

A frontérzékenyek nálunk gyógyulnak!

Fejfájás? Vérnyomás? Fáradtság? Sok stressz?
Frontérzékeny lehet!
Fejfájás? Ingadozó vérnyomás? Rosszullétek? Szédülés? Álmatlanság? Fáradékonyság? Feszültség? Sok stressz?
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával! Fejfájás? Vérnyomás? Rosszullét? Fáradtság? Idegesség? Sok stressz?
Headache illustration
Fronthatás: Kettős front
Maximum: +0, +5 °C
Minimum: -6, -1 °C

A változóan felhős időben hó, havas eső, eső egyaránt előfordulhat. Erős lesz a délnyugatira forduló szél, 0, 5 fokos maximumhőmérsékleteket mérhetünk. Hétfőn kettősfronti hatás érvényesül. Az arra érzékenyeknél fejfájás, migrén léphet fel, az arra hajlamosak vérnyomás-ingadozást is tapasztalhatnak. Az ízületi panaszok sem mérséklődnek számottevően, különösen reggel kell erős fájdalmakra készülni. Többen álmosak, fáradékonyak is lehetnek, csökken a koncentráló- és a teljesítőképesség. Nagy a megfázásveszély, és a körülmények ismét kedveznek a kórokozók terjedésének is. További fontos részletek a meteogyógyász® mai videójában! A légszennyezettség alacsony, alig változik. A légnyomás süllyed.

Egészséget befolyásoló hatások: