Koronavírus: ezért veszélyes a rossz szájhigiénia

Az elhanyagolt fogak és a sérült íny nem csak különféle fogászati problémák melegágya lehet. Ha nem figyelünk oda a szájhigiéniára, fogékonyabbak lehetünk a fertőzésekre is. Ez alól a koronavírus-fertőzés sem kivétel, ami így akár súlyosabb lefolyású és kimenetelű is lehet.

Azt eddig is tudtuk, hogyha nem ügyelünk kellően a szájhigiéniára, vagyis nem mosunk rendszeresen és alaposan fogat, az a fogkövesedéstől kezdve a szuvasodásig számos fogászati problémához vezethet. De ahogy egy kutatásból kiderült, a pandémia idején egyéb veszélyekkel is járhat a rossz szájhigiénia: növelheti a koronavírus-fertőzés kockázatát és súlyosbíthatja a COVID-19 okozta megbetegedés lefolyását - írja a Conversation témával foglalkozó cikkében.

rossz szájhigiénia koronavírus-fertőzés
Sok múlik fogaink és ínyünk épségén. Fotó: Getty Images

Megsokszorozódik a kockázat

Azok a koronavírusos betegek, akik ínybetegséggel is küzdenek, 3,5-szer nagyobb valószínűséggel kerülnek intenzív osztályra, mint azok, akiknek egészséges az ínyük. Előbbiek ráadásul 4,5-szer nagyobb valószínűséggel kerülnek lélegeztetőgépre, és kilencszer nagyobb valószínűséggel halnak bele a COVID-19 okozta megbetegedés szövődményeibe - derült ki a Nature folyóiratban korábban publikált kutatásból.

Az adatok elsőre meglepőnek tűnhetnek, ám ha figyelembe vesszük, hogy a rossz szájhigiénia számos betegség forrása lehet, már meglévő betegségeket pedig súlyosbíthat, valójában nem is annyira váratlanok a fenti megállapítások. Az elhanyagolt fogak és íny ugyanis hatással lehet példéul a szív működésére, de hozzájárulhat a vérnyomás és avércukorszintemelkedéséhez is. Egyes kutatások szerint pedig a rossz szájhigiénia összefüggésbe hozható az ízületi gyulladás, a különféle vese- és légzőszervi betegségek, sőt még azAlzheimer-kórkialakulásával, valamint a koraszüléssel is.

A fogszuvasodás emberek millióit érinti világszerte, így gyakorlatilag népbetegségnek számít. Ez azonban nem véletlen: gyakran úgy károsítjuk a fogainkat és fogzománcunkat, hogy észre sem vesszük.

Mi történik a szánkban, ha nem mosunk rendesen fogat?

Ha tartós ideig elhanyagoljuk a fog- és szájápolást, az diszbiózishoz vezethet. Ilyenkor a szánkban békésen élő baktériumok "abnormális" állapotba kerülnek: elszaporodnak és különféle fogászati problémákat, köztük ínybetegséget okozhatnak. A lágy szöveteken keresztül aztán bejuthatnak a véráramba és megtelepedhetnek egyes szerveinkben, ahol gyulladást - ezzel pedig krónikus állapotot - generálhatnak.

Kutatók szerint az új koronavírus esetében is ugyanez lehet helyzet: a rossz szájhigiénia miatt elszaporodó baktériumok enzimjei megváltoztathatják a száj- és a légutak nyálkahártyáját, amelyek felszínén így könnyebben megtapadhatnak és elszaporodhatnak a kórokozók, köztük a koronavírus is.

A kutatásból az is kiderült, hogy a súlyos állapotban lévő koronavírusos betegek szervezetében megemelkedett egy gyulladásos marker, a CRP szintje. A súlyos betegek egy részénél ráadásul citokinvihar lép fel - ilyenkor azimmunrendszertúlzottan aktívan küzd a kórokozó ellen és ezzel a szervezet ellen fordul, károsítva a szöveteket és a szerveket, illetve fokozva a gyulladást kiváltó fehérjék termelődését. A rossz szájhigiénia következtében előfordulhat, hogy a CRP- és a citokinek szintje is emelkedik, ami a kutatók szerint arra utal, hogy a fogínybetegségek ugyanúgy túlműködésre ösztönözhetik az immunrendszert, mint a koronavírus.

Amikor a SARS-CoV-2 vírus és a szájüregi baktériumok egyaránt a vérben keringenek, túlpörgethetik a szervezet immunválaszát, ami súlyosbíthatja a COVID-19 okozta megbetegedés lefolyását és kimenetelét - írja a Conversation. A bakteriális felülfertőződés egyébként igen gyakori: egyes tanulmányok szerint a COVID-19-ben elhunytak nagy részénél fennállt. De hogy a pontos összefüggésekre fény derüljön, további kutatásokra lehet szükség.

Frontérzékeny? Vírus stresszes?

Gyors segítség a szakértőtől!
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával!
Headache illustration
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +34, +39 °C
Minimum: +17, +25 °C

A napsütés mellett gomolyfelhők is megjelennek, ezekből egy-egy helyi zivatar is kialakulhat. Estétől a Dunántúlon nő meg a zivatarhajlam. Megélénkülő délies szél mellett 34, 39 fokos maximumhőmérsékleteket mérhetünk. Pénteken front nem érkezik. A nagy melegben az álmatlanság, a tompaság hátráltathatja mindennapi tevékenységében, egyre gyakoribb és egyre erősebb lehet a fejfájás és a migrén is. Főleg a szívbetegek és a vérnyomás-panaszokkal élőket viseli meg folyamatos meleg, amennyiben ebbe a csoportba tartozik, akkor egész nap kerülje a megterhelő tevékenységeket! A növekvő fülledtség hatására légzési nehézségek is jelentkezhetnek, a zivatarok területén pedig romolhat az asztmások állapota. A légszennyezettség közepes, kissé növekszik. A légnyomás gyengén emelkedik.

Egészséget befolyásoló hatások:

Megterhelő hőség (Napi középhőmérséklet 25 fok felett várható)