Az alkalmazás a súlyunk mellett a magasságunkat, életkorunkat, nemünket is megkérdezi, illetve azt is, hogy mennyit mozgunk, illetve sportolunk - ezen adatok birtokában pedig megmondja, mennyit kell ennünk naponta ahhoz, hogy adott időn belül elérjük a vágyott testsúlyt.
Az új kutatási adatok használata azért is jelent változást, mert a diétázók világszerte ahhoz az elvhez tartották magukat, hogy ha naponta 500 kalóriával kevesebbet eszünk, eredményes fogyási tempót generálhatunk. Egészen eddig. A NIH egyik kutatója, Dr. Kevin Hall szerint ez a feltevés téves: a 3500 kalóriás heti mínusz csak laboratóriumi körülmények között működne. Az emberi szervezet alkalmazkodik a környezetéhez és folyamatos változásokon megy keresztül, így kétszer annyit, azaz 7000 kalóriát kell elhagynunk hetente.
A kutató elmondta: a diétázók nyilván nem fognak örülni, hogy meg kell sokszorozniuk erőfeszítéseiket, de változó környezetben, változó körülmények között élünk, és mivel életmódunk folyamatos változásban van, nekünk is meg kell tudnunk változtatni módszereinket, ha eredményeket szeretnénk elérni . Hall véleménye természetesen számos ellenvéleményt kapott már dietetikusoktól, akik szerint a gyakorlat azt mutatja, hogy a heti 3500 mínusz kalória mérhető fogyást eredményez.
A fogyás folyamata egyébként is változékony: az első héten például inkább vizet veszítünk, mint zsírszövetet. A fogyás során ugyanis a szervezet először glikogénraktárát dolgozza le - ez szénhidrátégetést és a szénhidráthoz csatlakozó víz elvesztését jelenti. A második és harmadik héten, miután már nincs bennünk glikogén, a sűrűbb zsírszövetet kezdjük feldolgozni. A huzamosabb és folyamatos fogyás hatására azon sejtjeinket is elveszítjük, amelyeknek energiára van szükségük (ilyenek például az izmok), emiatt anyagcserénk is lelassul - mintegy alkalmazkodva a diétához, ugyanis az agy folyamatosan azt üzeneteket küldi, hogy a szervezet nem éhezhet, ezért takarékoskodnia kell az energiával.
Forrás: DailyMail
