Rengetegen kísérleteznek azzal, hogy hogyan lehet a szénhidrátmentességet legjobban átültetni a gyakorlatba. Mindent zárjunk ki, vagy csak a finomított gabonát? Az alábbiakban ezen kísérletek eredményeit foglaltuk össze.
1. Súlyt veszítünk - és nem úgy, ahogy szeretnénk
Amikor csökkentjük szénhidrátbevitelünket, az első dolog, amit észreveszünk, az lesz, hogy milyen irigylésre méltóan gyorsan fogyunk. Az elhagyott kilókkal azonban nem zsírt, hanem vizet veszítünk. A szervezetben tárolt szénhidrátok ugyanis glikogén formájában raktározódnak - minden egyes grammnyi glikogén tárolásához pedig három-négy grammnyi víz szükséges. Úgyhogy amikor szervezetünk az energiát nem a bevitt szénhidrátból, hanem testünk szénhidrát-raktáraiból fedezi, garantáltan sok vizet fogunk veszíteni.
2. Mintha elkaptuk volna az influenzát
A szénhidrát az agy fő energiaforrása. Ha elkezdjük hanyagolni a szénhidrátot, az előbb említett glikogénraktárak is elkezdenek lemerülni, agyunk pedig kevesebb energiát kap a szervezetből. Ha a glikogénraktárak is lemerülnek, szervezetünk elkezdi lebontani a zsírt, majd ketonokkal, apró szénhidráttöredékekkel tartja fenn magát. Ennek a folyamatnak külső jelei is vannak: ez a rossz lélegzet, szájszárazság, kimerültség, gyengeség, szédülés, álmatlanság, hányinger és ködös agy - gyakorlatilag úgy érezzük magunkat, mintha influenzásak lennénk. A szervezetünk egy idő után persze hozzászokik ahhoz, hogy ketonokkal tartsa fenn magát - de akármennyire is jól tudunk ezekkel működni, testünk nem ezeket szeretné üzemanyagnak használni.
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
3. Nem kívánjuk annyira az ételt
A feldolgozott szénhidrátok híresek arról, hogy mennyire képesek lifteztetni vércukrunkat - először nagyon megugrik, utána pedig le is zuhan. Az American Journal of Clinical Nutrition szaklapban publikált nem régi tanulmány szerint ez az ugrás-zuhanás beindítja az agy függésközpontjait, emiatt pedig jobban elkezdjük kívánni az ételeket. Viszont ha rostdús teljes kiőrlésű gabonaféléket eszünk, az nem fogja megdobni vércukorszintünket, így nem is leszünk annyira kívánósok.
A szénhidrát elhagyása következményekkel járhat
4. Változhat kockázati esélyünk pár betegséggel kapcsolatban
2014-ben a PLOS ONE szaklap közölt egy tanulmányt, amely szerint a feldolgozott szénhidrátok megemelik testünk palmitolsav-szintjét: ez növeli az olyan betegségek esélyét, mint a kettes típusú cukorbetegség vagy más szív- és érrendszeri problémák. Az American Heart Association kutatása pedig arra mutat rá, hogy a teljes kiőrlésű gabonafélék javítják a vér koleszterinszintjét, valamint csökkentik a szív-és érrendszeri problémák, stroke, elhízás és kettes típusú cukorbetegség esélyét. Nem kell sokat gondolkodnunk, hogy tudjuk, mit kell fogyasztanunk.
5. Csökken az energiaszintünk
A teljes kiőrlésű gabonafélék sok vasat, magnéziumot és különböző B-vitaminokat tartalmaznak, amelyek mind felelősek azért, hogy energiaszintünk ne csökkenjen. Mivel a szénhidrát a test preferált üzemanyaga, sejtjeink kifejezetten lelassulnak, ha nem kapnak belőle normális mennyiséget.
6. Nem ürítünk
A teljes kiőrlésű gabonafélék nagyban hozzájárulnak a napi rostbevitelhez: ezek nemcsak vércukorszintünkön javítanak, hanem az elhízás, illetve más krónikus betegségek esélyeit csökkentik - emellett sokkal rendszeresebbé válik az anyagcserénk is.
7. Hangulatváltozásaink lesznek
...és nemcsak azért, mert minden szendvicsünk salátával lesz tele. A szénhidrátok hatására ugyanis növekszik testünk szerotonin-szintje: a szerotonin pedig az a neurotranszmitter, amitől - egyszerűen megfogalmazva - jól érezzük magunkat. Ha tehát elhagyjuk a teljes kiőrlésű termékeket, akkor azt a mentális egészségünk is megsínyli.
8. Az edzések sem lesznek jobbak
A szénhidrátok táplálják a testmozgást és edzést is. Ha elhagyjuk őket, az energiaszintünk zuhanni kezd, emiatt a kifejtett erő és az állóképesség is sokkal rosszabb szintre süllyed. Ha pedig rosszabbak az edzések, az elért eredményeink sem javulnak, sőt.
Legjobban: