A pánikroham olyan hirtelen fellépő intenzív félelem, amely úgy vált ki súlyos fizikai reakciót, hogy közben nem fenyeget valódi veszély. A roham nagyon ijesztő lehet: az érintett azt hiheti, hogy elveszíti önuralmát, szívrohamot kap vagy akár meg is hal. Sok embernek csak egy vagy két pánikrohamot kell átélnie élete során, és a probléma elmúlik, például akkor, amikor egy stresszes időszak véget ér. Ha azonban valakinek visszatérő, váratlanul érkező pánikrohamai vannak, és legalább egy hónapon keresztül állandóan egy újabb rohamtól való rettegésben él, akkor pánikbetegségről van szó.
A pánikroham tünetei: légszomjtól a halálfélelemig
Ahogy az NHS írja, a pánikrohamok általában az alábbi tünetekkel járnak:
- szapora szívverés
- mellkasi fájdalom
- hőhullámok
- hidegrázás
- remegés
- légszomj
- szájszárazság
- zsibbadás
- izzadás
- gyomorgörcs
Az érintett úgy érzi, hogy eltávolodik a saját testétől, elfogja a rettegés és a halálfélelem. Egy roham általában 5-20 percig tart, ritka esetekben lehet hosszabb.
Terápia és gyógyszer is segíthet
Pánikbetegség esetén általában terápiát (jellemzően kognitív viselkedésterápia), illetve gyógyszeres kezelést szoktak alkalmazni. Fontos, hogy az antidepresszánsokat nem a roham alatt kell alkalmazni, hanem folyamatosan kell szedni; a beállításuk ideje általában 3-4 hét. Egyes antiepileptikumok is segíthetnek, mivel az ilyen gyógyszerek egy része nemcsak epilepszia, hanem szorongás kezelésére is alkalmas.
A kognitív viselkedésterápia során egy szakember segítségével értheti meg az érintett, hogy milyen szituációkra és miért reagál pánikrohammal, illetve arra is tanulhat technikákat, hogyan maradjon nyugodt ezekben a helyzetekben. Ahogy a Johns Hopkins Medicine felhívja rá a figyelmet, a pánikbetegséget nem ajánlott kezeletlenül hagyni. Ugyanis a beteg mindennapjaira is rányomja a bélyegét: sokan nem merik elhagyni az otthonukat, ezáltal elszigetelődnek, sőt, a munkájukat is elveszíthetik. Sokan a pánikrohamok okozta stressz kezelésére alkoholhoz és kábítószerekhez fordulnak.
Amivel inkább csak ártunk
A pánikroham nemcsak az érintettet ijeszti meg, hanem a környezete számára is félelmetes. Ilyenkor viszont nagyon fontos, hogy ne mondjuk azt a betegnek, hogy nyugodjon meg, ne adjunk tanácsokat! Helyette csendben biztosítsuk a jelenlétünkről: ne hagyjuk magára, érintsük meg a vállát, vagy fogjuk meg a kezét. Ha hagyja, borogassuk vizes ruhával a homlokát, vagy adjunk neki egy pohár vizet. De egyiket se erőltessük, ha a beteg nem akarja.
