Pánikrohama bárkinek lehet, bármilyen életkorban. Fontos megjegyezni, hogy egy pánikroham még nem jelent pánikbetegséget; csak ha gyakran megismétlődik. A pánikbetegség nagyobb arányban érinti a nőket, és a legtöbb esetben már fiatalabb korban elkezdődik. Az érintetteknek rengeteg szorongást okoz, hogy a rohamok bármikor újra megjelenhetnek, ami az életminőségére is nagy hatással van.
Így néz ki egy pánikroham
Egy pánikroham általában hirtelen, látszólag előzmény nélkül alakul ki – írja a Cleveland Clinic. Általában az alábbi fizikai panaszokkal jár:
- mellkasi fájdalom
- szapora szívverés
- nehézlégzés
- remegés
- hidegrázás
- émelygés
- izzadás
- zsibbadt ujjak és lábujjak
Az érintettet akár halálfélelem is elfoghatja, félve attól, hogy elveszíti a kontrollt. A pánikrohamok nagyon ijesztőek mindenki számára. Általában 5-10 percig tartanak, de olyan esetekről is beszámoltak, amelyek egyórásak voltak.
Pánik- vagy szorongásos roham?
A fő különbség az, hogy bizonyos stresszorok váltják ki a szorongásos rohamokat, amelyek fokozatosan alakulhatnak ki. Ezzel szemben a pánikroham jellemzően váratlanul és hirtelen következik be. A szorongás gyakran okoz fizikai tüneteket, például szívdobogást vagy szorító érzést a gyomorban. Ezek a tünetek azonban általában kevésbé intenzívek és hosszabb ideig tartanak, mint a pánikroham, amelynek nagyon erőteljes, de rövid ideig tartó tünetei vannak.
Mit kell csinálni, ha valaki pánikrohamot kap?
Ha valaki a környezetünkben pánikrohamot kap, nagyon fontos, hogy biztosítsuk a jelenlétünkről és a támogatásunkról. Az alábbiakat érdemes tennünk.
- Ne adjunk tanácsokat, mert az csak súlyosbítja a tüneteket! Ne mondjuk neki, hogy nyugodjon meg! Nyugtatgatás helyett maradjunk csendben!
- Maradjunk végig mellette! Fogjuk meg a kezét például, ezzel is érzékeltetve, hogy nincs egyedül.
- Borogassuk hideg vizes ruhával a homlokát!
- Kínáljuk meg egy pohár vízzel, de ne erőltessük rá, ha nem akarja meginni!
Ahogy a brit NHS felhívja rá a figyelmet, a pánikrohamok nem okoznak fizikai problémákat, és nem is kell miattuk azonnal kórházba menni. Viszont érdemes orvost felkeresnünk utána, hogy kiderüljön, mi okozta, van-e valamilyen szervi elváltozás mögötte. Például a hirtelen leeső vérnyomás is járhat szapora szívveréssel, és ezt könnyen pánikrohamnak hiheti, aki még nem élt át hasonlót. Ha bebizonyosodik, hogy pánikbetegségről van szó, általában gyógyszeres kezelés és pszichoterápia együtt tud segíteni a gyógyulásban.
